A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK

1. A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Neurotikus tünetcsoportok Viselkedészavarok Személyiségzavarok Mentális retardáció A pszichés fejlődés zavarai Gyermek- és serdülőkori zavarok

2. NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK • Fóbiák • Pánik és szorongásos zavarok • Kényszerneurózis (OCD) • Alkalmazkodási reakciók • Disszociatív (konverziós) zavarok • Szomatoform zavarok

3. SZORONGÁS Diffúz, kellemetlen, felfokozott készültségi állapot, jellegzetes testi tünetek kíséretében (irracionális félelem) Két komponense: • a feszültség és készültségi állapot észlelése • a testi tünetek észlelése

5. A szorongás normálisan megjelenik: érési krízisek, változások, új élmények, új helyzetek, identitás keresés, kudarc, veszteségek során… Kóros, ha - intenzitása vagy - tartama alapján az egyén számára kontrollálhatatlanná válik és/vagy tartós disztresszt okoz A szorongás az élet része, élet-alap-érzés (Kierkegaard) A halállal, a semmivel szemközti lét szorongása (Heidegger) A szorongás lehet: ( Ammon ) - Konstruktiv – jelző, megküzdést segitő.. - Destruktiv – pusztitó, debilizáló… - Deficites - hiányzó

6. A SZORONGÁS TÜNETEI 1. Pszichológiai tünetek aggódás, félelem, baljóslatú előérzet, a szerencsétlenség elővételezése, pesszimizmus, irritabilitás, fáradtság,, koncentrációs nehézség, deperszonalizáció, hipervigilancia 2. Szomatikus-vegetativ tünetek3. Fizikai jelek alvaszavar, verítékes bőr, remegés, hiperreflexia, tachicardia, arrytmiák, kipirulás és elsápadás fejfájás, szédülés, palpitáció, mellkasi fájdalom, hasmenés, gyakori vizelés, gombóc a torokban, paresztéziák

7. A SZORONGÁS ETIOLÓGIÁJA I.Pszichológiai elméletek 1. Pszichoanalitikus elmélet Freud - jelző (signal) szorongás fejlődési hierarchia: • dezintegrációs szorongás • üldöztetéses (paranoid) szorongás • szeparációs szorongás • kasztrációs “ • szuperego “ • 2. Magatartástudományi (behavior) elmélet • tanuláselmélet • szociális tanuláselmélet • kognitív elméletek • 3. Exisztencialista elmélet

10. 1. Vegetatív idegrendszer Cannon James-Lange elmélet 2. Neurotranszmitterek noradrenalin szerotonin Glutamin, GABA 4. Genetikai vizsgálatok család-, ikervizsgálatok szerotonin transzporter gén polimorfizmusok 5. Neuroanatomiai vonatkozások locus coerulens raphe magok limbikus rendszer Prefront. agykéreg A SZORONGÁS ETIOLÓGIÁJA II. Biológiai elméletek

11. PÁNIK ZAVAR (SZINDRÓMA) • Visszatérő, súlyos szorongással járó rohamok, ált. percekig tartóak, bejósolhatatlanok • leggyakoribb tünetei palpitáció, mellkasi fájdalom, fulladás, szédülés, a valóság idegenségének érzése • gyakran halálfélelemig fokozódik a szorongás, nem ritkán emlitik a „megőrüléstől” való félelelm

12. GENERALIZÁLT SZORONGÁS • Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) • A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége • Pszichomotoros nyugtalanság • Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

13. A GENERALIZÁLT SZORONGÁS • A szorongás enyhe-mérsékelt krónikus formája (a régi „szorongásos neurosis”, ill, reakció) • szabadon lebegő anxietas, (nem váltódik ki meghatázozott helyzetben) nem csak rohamtól, (pánik), megszégyenüléstől (szoc.fóbia) fertőzéstől (kényszer) elszakadástól (szeparációs szorongás) elhizástól (anorexia) retteg • min. 6 hónapig ill. tovább tart • változatos tünetekkel jár (feszültség, ideges- ség, baljóslatú előérzetek, változatos vegetativ tünetek

14. A FÓBIÁK TÍPUSAI • Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben • Szociális fóbia: közösségben való megnyilvánulás, társas kapcsolatokban • Egyszerű fóbiák: állat, sérülés, fertőzés, vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihar

15. AGORAFÓBIA • Félelem helyektől, helyzetektől ahonnan rosszullét esetén a menekülés vagy az azonnali segítség nem lehetséges (egyedül elmenni otthonról, járművön, tömegben utazni stb) • gyakran szövődik pánikkal • 3%/ffi/ - 7% /nő/ élettartam prevalencia (Kessler, 1994) • elkerülő viselkedés • jelentős szenvedést okoz, komorbiditás

16. SPECIFIKUS FÓBIÁK • Túlzott, irracionális félelem tárgyaktól, helyzetektől • Állatokkal, természettel (magasság,víz) • 5-15% előfordulás • azonnali szorongást provokál (pl szituativ pánikroham) • gyerek-serdülőkori kezdet, elkerülő viselkedés

17. SZOCIÁLIS FÓBIA • Jelentős félelem társas helyzetektől, cselekvés-től, ahol mások figyelme, megítélése miatt megalázó, kínos helyzetekbe kerül • e helyzetek szorongást provokálnak (pl.pánik) a fóbia irracionális voltával a személy tisztában van - elkerülő viselkedés, szenvedés, napi életvezetés károsítása • a félelelm és elkerülés nem másik betegséggel, drog, v. pszich. zavarral magyarázható jobban • generalizált v. körülirt (lámpaláz) • prevalencia 10% felett

18. KÉNYSZERNEURÓZIS(Obszesszív-kompulzív zavar) • Kényszergondolat: akarattól független, visszatérő, szorongást keltő, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyeződéstől, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség • Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlődő, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenőrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

19. KÉNYSZERGONDOLAT AKARATTÓL FÜGGETLEN VISSZATÉRŐ ÉNIDEGEN SZORONGÁST KELT A BETEG TISZTÁBAN VAN IRRACIONALITÁSÁVAL KÉNYSZERCSELEKVÉS ELŐBBIRE ADOTT VÁLASZ CÉL: SZORONGÁSCSÖK-KENTÉS REPETITIV TULZOTT, ÉRTELMETELEN CSELEKVÉSSOR KÉNYSZERBETEGSÉG

20. A leggyakoribb kényszergondolatok (obszessziók) és kényszercselekvések (kompulziók)

21. Tanuláselméleti háttér • Obszessziók - kényszergondolatok • relatíve semleges stimulus félelemmel vagy szorongással társul (reszpondens kondicionálás) • korábbi semleges gondolat a kondicionálás révén diszkomfortot vagy szorongást fog kiváltani • Kompulzió - kényszercselekvés • aktív - elkerülő stratégia (kényszeres vagy rituális viselkedés) • hatékonyan tudja csökkenteni szorongását • szorongáscsökkentő hatékonyság miatt fixálódik

22. DISSZOCIATÍV ZAVAROK • Disszociatív (pszichogén) amnézia • Disszociatív fuga (poriomania) • Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) • Deperszonalizációs zavar

23. SZOMATOFORM ZAVAROK • Szomatizációs zavar (neurosis hysterica, Briquet-szindróma) • Konverziós zavar (conversiós hysteria) • Hipochondriázis • Pszichogén fájdalom-szindróma • Fakticiózus zavar (Münchhausen szindróma)

24. KLINIKAI SAJÁTSÁGOK • Elsődleges betegségelőny • Másodlagos betegségelőny • „le belle indifférence” • Konverzió – „ a tünet mint szimbólum” • Szomatizáció – „szimbólikusan nem értelmezhető tünettan”

25. Charcot 1825-1893 a hisztéria kezelése, gyógyító hipnózis

26. STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra (katasztrófa, baleset, erőszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok: • Heveny stressz-reakció • Poszt-traumatikus stressz zavar Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: • Alkalmazkodási zavar

27. POSZTTRAUMÁS STRESSZ • súlyos, rendkivüli stressz (háború, földrengés, de lehet nemi erőszak is ld. vietnami veteranok, boszniai menekültek) • elhúzodó sulyos szorongásos zavar • álmok, fantáziák, „visszavillanások” • sulyos funkciózavar, komorbiditás • biológia - pszichológiai közelités

28. A KEZELÉS ÁLTALÁNOS ELVEI • Általában ambuláns formában történik • Pszichiátriai beutalás szükséges lehet • súlyos funkcióképtelenség (komorbiditás!) • magatartászavar • szuicid veszély • Fenntartó farmako- és pszichoterápia • Hosszú távú követés - gondozás • Visszaesés megelőzése • Háziorvosi kezelés - szakorvosi konzultáció

29. SZEMÉLYISÉGZAVAROK • Nem betegség, agykárosodás, pszichiátriai állapot következményei, hanem a személy állandó tulajdonsága • Már gyermek- és serdülőkorban mutatkozhatnak tünetek, de 18 éves kor előtt nem kórismézik • Normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai, melyek mind az egyén, mind a környezete számára szenvedést okoznak

30. SZEMÉLYISÉGZAVAROK KÓROKTANI FELTEVÉSEI • Genetikai: ikreknél magasabb a konkordancia • Biológiai: alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszer, alacsony arousal szint • Minimális agyi károsodás • Kora gyermekkori fejlődés zavarai, fixálódás egyes szakaszokon (mélylélektan) • Szocializációs elégtelenség, hibás tanulási folyamat kedvezőtlen modellhatás (tanuláselmélet) • Deviáns szubkultúra (szociológia)

31. A SZEMÉLYISÉGZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA • A-csoport: excentrikus, különc, visszahúzódó ( paranoid, szkizoid, szkizotíp) • B-csoport: eltúlzott, dramatikus érzelmek (antiszociális, határeseti, narcisztikus, hisztrionikus) • C-csoport: szorongó, meghunyászkodó (elkerülő, dependens, kényszeres)

32. IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK JELLEMZŐI • A beteg képtelen ellenállni olyan késztetéseknek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas • A cselekvés előtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) észlelhető • A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, kielégülést okoz • A cselekmény után megbánás, bűntudat, önvádlás jelentkezik • Pszichózis, antiszociális személyiségzavar kizárható

33. IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI • Intermittáló explozív zavar • Kleptománia (lopkodási kényszer) • Pirománia ( gyújtogatási kényszer) • Hajtépegetés (trichotillománia) • Kóros játékszenvedély • Oniománia (kényszeres vásárlás)

34. VISELKEDÉSZAVAROK • Evészavarok • Alvászavarok • A szexuális működés zavarai

35. EVÉSZAVAROK • Anorexia nervosa (súlyfóbia, testképzavar, súlyhiány, amenorrea) • Bulimia nervosa (falásrohamok, súlycsökkentő mechanizmusok, testképzavar) -A szexualitás elutasítása, orális regresszió, anya- gyermek kapcsolat zavara, család-patológia, -az étvágy, éhség, telítettség idegrendszeri változásai

36. A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI • Szexuális működészavarok (diszfunkciók) (vágy, izgalom, orgazmus, fájdalom, betegség) • Parafiliák (a szexuális preferencia zavarai) (fetisizmus, exhibicionizmus, voyeurizmus, pedofilia, frotteurizmus, szado-mazochizmus) • A nemi identitás zavarai (transszexualizmus, transzvesztitizmus)

37. Krafft-Ebing (1840-1902)

38. Sigmund Freud

39. SZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK • A szexuális vágy zavarai • A szexuális készenlét zavarai • A szexuális orgazmus zavarai • Fájdalommal járó szexuális zavarok • A szexuális diszfunkció az általános egészségi állapot miatt • Pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkció • Szexuális diszfunkció MNO

40. Szexuális készenlét zavarai • Női szexuális készenlét zavar (frigiditás) • Férfi erekciós zavar (impotencia)

41. Szexuális orgazmus zavarok • Női orgazmus zavar • Férfi orgazmus zavar (ejaculatio retarda) • Korai ejakuláció (ejaculatio praecox)

42. A szexuális diszfunkciók kezelése • Annon-modell P-LI - SS - IT Permisszivitás Limitált információk Specifikus szuggeszciók Intenzív terápia

43. Paraphiliák I. • Exhibicionizmus • Fétisizmus • Frotteurismus • Pedofilia • Szexuális mazochizmus • Szexuális szadizmus

46. Paraphiliák II. • Tanszvesztita fétisizmus • Voyerismus • Paraphilia MNO • Telefon szkatológia • Komputer szkatológia • Necrophilia • Zoophilia • Coprophilia • Urophilia

47. Nemi identitás zavarai • Nemi identitás zavar • Transzszexualizmus • Serdülőkori/felnőttkori nemi identitászavar • Gyermekkori nemi identitászavar

49. A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI • A beszéd és a nyelv fejlődési zavarai • Az iskolai teljesítmények zavarai • A fejlődés átható (pervazív) zavarai

50. A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI • Értelmi fogyatékosság • Beszédzavarok(dadogás, hebegés, selypítés) • Az iskolai kézségek zavarai (diszlexia, diszgráfia) • Autizmus • Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma • Viselkedészavarok • Gilles de la Tourette-szindróma • Enurézis, enkoprézis