R elaxáció

1. Relaxáció Relaxált állapot:a testi-lelki folyamatok nyugalmi, harmonikus, optimális működése, állapota, élménye. A tréning során felfüggesztődik a tudatos kontroll. Relaxáció („ellazulás"):a relaxált állapot elérésére irányuló pszichés és szomatikus folyamat. A relaxált állapot fontosabb jellemzői: Szomatikus jellemzők: - a vázizomzat tónusa csökken -a vegetatív működések optimalizálódnak Pszichés jellemzők: - nyugalom - oldottság, feszültségmentesség - sajátos „belső béke" és harmóniaélménye Spontán relaxáció:kondicionált biológiai és pszichés állapotválasz megjelenése a megfelelő környezeti és belső (szubjektív) feltételek között. Irányított relaxáció:mentális műveletsor segítségével (szándékosan) létrehozott relaxációs állapot.

2. A relaxált állapotlétrehozása A vegetatív funkciók és a pszichovegetatív tónus (feszültségi, izgalmi állapot) befolyásolása bizonyos határok között „akaratlagosan" lehetséges. Mechanizmusa: A kívánt állapot élményminőségének elővételezése (anticipálása) gondolati úton. („Megfogalmazott szándékképzetek.") A kívánt élmény (állapot) elővételezése (elgondolása) előhívja, felidézi az élmény szomatikus-vegetatív komponensét, ami perifériás válasz formájában jelenik meg. A kiváltott állapot kondicionálás (ismétlés, gyakorlás) útján rögzíthető és később előhívható.

3. Aktív módszer Progresszív relaxáció (E. Jacobson) A tanulás elméletére épít. Az egyes izmok feszítésének és lazításának váltakoztatása – az önszabályozó képességet fejleszti. Cél: a beteg maximális önállósága,, a beteg-terapeuta kapcsolatot elhanyagolja.

4. Passzív relaxációs módszerek Biofeedback módszer: A szervezet a vegetatív, autonóm működésének érzékelhető visszajelzése, melynek birtokában az egyén képessé válik ezen testi működéseinek befolyásolására. (pl. szívritmus) Autogén tréning (ÁT) Relaxáción alapuló, pszichofiziológiailag orientáltpszichoterápiás forma. Alapkoncepciója Schultzszerint: a szervezet „kondicionálható pszichofizikai rendszer" megtanulható az átkapcsolás a nyugalmi tónusra.

5. Elnevezése arra utal, hogy az egyén a relaxációs állapotot és az abban zajló pszichés-szomatikus folyamatokat (saját élmények megfigyelése, önismeret, önszabályozás) saját maga, intrapszichés élményeinek felhasználásával hozza létre („autogén'] A kívánt állapot ismétlés, gyakorlás során kondicionálható („tréning") Pszichoterápiás alkalmazása során a páciens együttműködő aktivitása alapfeltétel. Az AT módszerének kidolgozása és terápiásalkalmazása: J. H. Schultz, Németország, 1920-asévektől. Az autogén terápia elmélete és gyakorlata: W. Luthe, 1960-70-es évek, Kanada.

6. Az autogén tréning alaphelyzete, feltételek -ingerszegény környezet (fény, zaj, komfortérzet) -testhelyzeti passzivitás (fekvő- vagy ülőhelyzetek) -csukott szem szenzoros ingerdepriváció exteroceptív ingerek proprioceptív ingerek interoceptív ingerek - „passzív koncentráció" attitűdváltozás: passzív, receptív, megengedő, elfogadó beállítódása szomatikus és pszichés élmények, folyamatok iránt. - intrapszichés folyamatok mobilizálódása megváltozik az intrapszichés élmények hozzáférhető-sége tudattalan tartalmak kerülhetnek a tudatba. - a self-élmények új minőségei (szomatikus és pszichés)

7. Az AT alapgyakorlatai (Schultz) 1.Nehézség-élmény gyakorlat(vázizomrendszer) 2.Melegség-élmény gyakorlat (keringés) 3.Légzésgyakorlat 4.Szívgyakorlat 5.Hasi szervek gyakorlata 6. Fej- v. homlok-gyakorlat (cerebrovascularis rendszer

8. Az AT terápiás célkitűzései 1.Testi-lelki nyugalom, feszültségmentesség létrehozása, a funkcionális vegetatív tünetek megszüntetése vagy enyhítése, az affektív rezo-nancia (válaszkészség) csökkentése, „belső konfliktusok feloldása". 2.Dinamikus koncepció: a testi és képiélményekben kifejeződő hibásélményfeldolgozás feltárása és korrekciója.A hibás élmény-feldolgozási módok a gyakorlat során tapasztalt élményekben fejeződnek ki, nemcsak az átélt belső élményekben, hanem a terapeutával való viszonyban is. Az AT módszere és elmélete más terápiás rendszerekkel integrálható. Pl. feltáró terápiák, kognitív- ésviselkedésterápiák, csoportterápiák, st Specifikuma, hogy a kommunikatív terápiás folyamat és azönmegjelenítés hangsúlyozottan nem verbális szinten,hanem a testi kifejezés szintjén zajlik. A belső élmények is affektíven hangsúlyozottak, képi és szenzoros modalitásokból szerveződnek. Jellegzetes a regresszió, a szimbólum-ok szerepe, a feszültségek gyakran intenzív negatív élmények kíséretébe oldódnak ki.

9. Az AT alapfokának élményei -a relaxáció jelenségvilágánál említett élmények, továbbá: -szomatikus és pszichés regresszió -archaikus gondolkodásmódok megjelenése -affektív szféra és asszociációs folyamatok élénkké válnak -testsémaváltozások, testhatárváltozások -az én-élmény új minőségei -introspekció stb.

10. Az alapfokú AT tipikus teljesítményei - affektusok rezonanciájának csökkenése(emocionális válaszkészség szabályozása) -pihenés, regeneráció, teljesítménynövekedés -élményátélés megváltozása (érzéki élmények gyengítése vagyerősítése, pl. fájdalom) -memória funkciók javulása -formális szándékképzés (belső óra beállítása, vagy egy magatartásmintázat „programozása") - introspekció javulása, emocionális felismerés segítése

11. Az autogén tréning néhány indikációs területe -funkcionális szomatikus-vegetatív zavarok, -az organikus betegségek funkcionáliskomponensei, fájdalom -túlfeszültségi állapotok, érzelmi és hangulatilabilitás -szorongásos kórképek, a neurotikus formakörzavarai,viselkedészavarok -a stresszel való megküzdés -önismeret és önszabályozás zavarai -egészségeseknél: önfejlesztés, teljesítményfokozás stb.

12. Imaginatív módszerek Az imagináció belső képekkel végbemenő lelki folyamat, mely keletkezhet spontán, (akár az AT során) és lehet irányított. A képi, szimbolikus nyelv ősibb, mint a verbális nyelv, így a nem verbálisan kódolt emlékeket, korai élményanyagot is megjelenítheti. A szimbólumok érzelmileg hasonló élmények sűrítménye, ezért az értelmezésük gondos kibontást igényel. A relaxált állapotban fellépő imagináció terápiás felhasználására több módszert is kidolgoztak.

13. - Kretschmer féle filmszalag - gondolkodás - Desoille nappali álom technikája  Jung-féle aktív imagináció Spontán és problémacentrikus imaginációs gyakorlatra kerül sor, melyet a terapeuta a páciens terápiás igényeinek megfelelően állít össze. Cél az individuációs folyamat segítése az árnyékszemélyiség, szerepszemélyiség, domináns archetipusok megismerése révén (eljutás a „Selbst”-hez)

14. Katatim imaginativ pszichoterápia - Hanscarl Leuner 1955-ben vezette bekatatim képelmény (szimboldráma) néven - mélylélektani megalapozottségú módszer - a „katatim” szó a tudattalanból származó szimbólumok affektus telítettségére, emocionális megélésére vonatkozik. Az „imaginatív” szó az elsődleges folyamatok szintjére történő regresszióra, a terápiás céllal indukált élményvilág képi jellegére utal.

15. - Az elsődleges folyamatok szintjén aszimbólumon való művelet közvetlen változtató hatással van az intrapszichés struktúrára, mely interpretációs, tudatos belátás nélkül is végbemegy. - A terapeuta „kísér”, a folyamat dialógus formájában zajlik, ezáltal különbözik a többi módszertől. - A képben megjelenő szimbólumok a pszichés realitást jelenítik meg. A szimbólumokban rejlő jelentés megértése a szimbólum kollektív és individuális értelmezésének dialektikájára épül. A terápia során a szimbolikus tartalmak emocionális feldolgozásának és a tudatos reflexióknak az integrációja zajlik.

16. - A hívó kép szerepe egyrészt az elsődleges folyamatok dimenziójába való átlépés segítése, másrészt kristályosodási pontként szolgál, mivel ösztöndinamikai hívó jellegénél fogva mobilizálni képes tudattalan impulzusokat, elfojtott komplexusokat. - Alap, közép és felsőfokra osztjuk. Az egyes fokozatok a páciens személyiségszerkezetétől, problematikájától és a terápia szakaszától függően kerülnek alkalmazásra.

17. Hipnózis - történeti adatok MESSMER (1720-1815) "animális magnetizmius" FARIA ABBÉ fixációs módszer fájdalomcsökkentés BRAID a hipnózis nem alvás ! "monodeizmius" - egy dologra való mentáliskoncentrálás CHARCOT (1825-1893) a hipnózis kóros állapot (hysteria!) BERNHEIM "egészségesek is hipnotizálhatok” P.JANET disszociációs teória, a disszociáció patológiás jelenség HILGARD neodisszociációs teória "rejtett megfigyelő”, a disszociáció normál élmény tartományba helyezése SZKEPTIKUSOK: (White, Sarbin, Orne, Barber) "Szerepjátszás" „Feladatmotívált magatartás"

18. Történet • Párizs, Salpétriére Kórház: • J.M. Charcot: a hipnabilitás patológiás tulajdonság

19. Történet Nancy-i iskola: • A.A. Liébeault • H. Bernheim a hipnózis nem kóros jelenség a szuggessziók jelentősége álmok hipnoterápiás szabályok Liébeault Bernheim

20. Hipnózis -   Módosult tudatállapot (disszociáció!) -  A figyelem speciális koncentrált állapota(fókuszált figyelem) - A perifériás észlelés beszűkül - NEM alvás! EEG: jo. féltekei túlsúly - Nő a szuggesztiók iránti fogékonyságRealitásellenőrzés csökken - Interperszonális kapcsolat fontossága - A motoros és pszichés aktivitás csökkenésenem sine qua nonja a hipnózisra jellemzőtudati változás előidézésének - "Aktív-éber hipnózis" (Bányai-Hilgard)