EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNET I.

1. EURÓPAI ALKOTMÁNY- ÉS JOGTÖRTÉNETI. Előadások a középkori európai jogtörténelemről 2006/2007. tanév

2. A germán kor • kelták (gallok, britek, írek) • germánok • szlávok

3. Társadalom • Sippe/Mark (nemzetség) • Hundertschaft/pagus (század) • Volk/civitas (nép, törzs)

4. Közszervezet • König [= kunni] (király) ̴ Herzog (herceg) • Rat (tanács) • Ding/mallus (népgyűlés) • hadiszemle • király/hercegválasztás • férfivá fogadás • idegenek fölvétele • bíráskodás

5. A frankokállama • Chlodvig • 486 (Észak-Gallia) • 496 (kereszténység fölvétele: arianus) • Martell Károly • 732 (Poitiers) • Kis Pipin • Az első karoling • Nagy Károly • 800 (császár)

6. Társadalom • A Mark-közösság fölbomlása • beneficium • feudum feudalizmus • parasztság  jobbágyság

7. király/császár (Chlodvig: consul) Kis Pipin (751): felkenés Nagy Károly (800): koronázás Merovingok: karizma Karolingok: Dei gratia rex maior domus (udvartartás főnöke) comes palatii (bíró) referendarius/cancellarius márciusi mező – májusi mező Az állam központiszervezete

8. szokásjog (ewa) = laghsaga (jogkijelentés) leges barbarorum (Eurik ny. gót király, ca. 475) leges Romanorum (Teoderik k. gót + Alarik ny. gót királyok, ca. 500) Jogérvényesítés professio iuris (személyhez fűződő jog elve) ecclesia vivit lege Romana törvény pactus capitulare A frank jog

9. családjog nagycsalád, családfői hatalom, Munt heted-ízigleni rokonság (kard/lándzsa-orsó/guzsaly) Házasság Morgengabe consensus facit nuptias Vagyonjog Gewere (birtok/~lás) beneficium, feudum investitura (birtokátruházás; jelképek: rög+gyep+ág; tanúk: felpofozás!) donatio post obitum donatio reservato usufructu A „jogágak”

10. Helyi igazgatás • comitatus (grófság/őrgrófság) • missi dominici • immunitas

11. A bírósági szervezet • germán kor • Rachimburgok (a frankoknál) • „perorvoslat”: párviadal • frank kor • király/comes palatii • thunginus (századbíróság) 40 naponta, 7 Rachimburg társaságában • grófi szék, 7 Schöffe (scabini) társaságában

12. A hűbériség • Az uralom típusai • legális (racionális, bürokratikus) • tradicionális • patriarchális • gerontokrata • patrimoniális • tiszta • prebendális • hűbéri • rendi • karizmatikus • tiszta • mindennapivá válik Irodalom Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Oriris, Bp. 2003.

13. A hűbériség jegyei • személyesség • szerződéses jelleg • a szerződő felek szabadsága • asszimetrikus kölcsönösség

14. A hűbériség típusai • Láncolatos • hadipajzsrendszer (német) • 7 fokozat • Leihezwang • hűbér csak „felülről” fogadható el • centrális • Anglia (a normann hódítástól) • Magyarország

15. A rendiség • Fogalom • életmód, foglalkozás • vagyoni helyzet • jogállás • Átmenet a hűbériségből a rendiségbe • személyesség ---> érdekképviselet • országspecialitások • a parasztság helyzete • pozitív kiváltságok hiánya • gazdasági, katonai és intellektuális kiszolgáltatottság

16. Arendek • Papság („a múlt”) • privilegiumfori • privilegium canonis • immunitas • Nemesség (a „jelen”) • adómentesség • büntető- és perjogi kiváltságok • politikai jogok • Polgárság (a „jövő”) • adókedvezmények • gazdasági-kereskedelmi kiváltságok • a pénzgazdálkodás letéteményesei • politikai jogok

17. Németország • Társadalom • papság • polgárság (a városok megerősödése, Hansa) • parasztság (Drang nach Osten) • Hörige • Leibeigene • nemesség • (hadipajzsrendszer=Heerschildsordnung) • a 13. században lezárult

18. A német államszervezet/1 • Király • választja a 7 választófejedelem (1438-tól: Habsburgok) • császári cím (Romzug) • hatalma mérsékelt • ius resistendi (az „igazságtalan” király fölött a fejedelmi törvényszék ítélhetett, elnök: a rajnai palotagróf) • Udvari főméltóságok • asztalnok, lovász, kamarás, pohárnok (= örökletes birodalmi hűbérek lesznek)

19. A német államszervezet /2 • Testületi intézmények • Hoftag • Reichstag (megszilárdul: 15. század) • választófejedelmek • többi fejedelem + grófok, bárók • szabad és birodalmi városok • A tartományok • az Aranybulla (1356) rögzíti a széttagoltságot • Landtag • grófok, bárók • tartományi nemesek • rangosabb egyháziak • tartományi városok • parasztság (Svájc, Tirol)

20. A német államszervezet reformja • „Zsigmond császár reformációja” (1439) • 1486 • országos béke • magánharc eltiltása (proscribatio) • Berthold von Henneberg (mainzi érsek, birodalmi kormányt követelt) • Worms (1495) • „örök” országos béke • „közönséges fillér” (birodalmi adó) • évenkénti birodalmi gyűlés • Reichskammergericht • legalább bárói rangú bíró + 8 „profi” + 8 nemes bírótárs • jogforrások: gemeines Recht, ius commune

21. Szokásjog Landrecht Stadtrecht Dorfrecht Lehnrecht Dienstrecht Bergrecht Hofrecht (Hörige) Jogkönyvek (Weistümer) Sachsenspiegel (Eike von Repgow) Landrecht Lehnrecht Schwabenspiegel Frankenspiegel városi jogok gyűjteményei Törvény birodalmi tartományi A középkori német jog forrásai

22. Franciaország • Társadalom • papság • nemesség (nagyhűbérurak: pair-ek) • polgárság • parasztság • roturiers • serfs

23. A francia államszervezet/1 • Király • választás, a 13. századtól öröklés (primogenitura) • primus inter pares • legisták: rex est imperator in regno suo (15. századtól) • moulins-i ordonnance (1566): a királyi birtokok elidegeníthetetlenek • Curia regis • Főtisztségviselők • sénéchal • kancellár

24. A francia államszervezet/2 • Központi bíráskodás • pairek bírósága  parlamentum (1308-tól: a párizsi folyamatos) • cas royaux (~ hűtlenség) • fellebbezés • preventio • Központi igazgatás • sénéchal  connetable (katonai feladatok) • kancellár  nagypecsétőr • számadási kamara • nagytanács (1497)

25. A francia államszervezet/3 • A vidék • tartományúr (seigneur) • az állam szervei: • prévots (elöljárók) • baillis (felügyelők, kisnemesek közül)  bailliage • receveur (gazdasági ügyek) • lieutnants (helynökök, bíráskodás) • enqueteurs (IX. Lajos)

26. A francia államszervezet/4 • A rendi képviseleti szervek • États Généraux (általános rendi gyűlés) • 1302: első ülése • 1439: állandó hadiadó • 1614: utolsó ülése • három kúria • papság • nemesség • 3. rend • notables (14. századtól) • tartományi rendi gyűlések (Burgundia, Bretagne) • egyes rendek külön gyűlései (papság)

27. Középkori francia jogforrások/1 • Szokásjog (coutum) • Jogföldrajz • az „írott jog” országai: dél; a római jogot Párizsban oktatják (1219-ig,  Orleans) • a „szokásjog országai”: észak • jogkönyvek • az első: Normandiában • „Szent Lajos törvényei” (~ 1270) • királyi rendelet (1454)  260 joggyűjtemény (coutumier) • Philippe de Beaumanoir (~ 1280) • Beauvaisis tartomány szokásjoga • szomszédos tartományok • a párizsi parlament joggyakorlata

28. Középkori francia jogforrások/2 • Törvény (ordonnance) • a király saját jogán alkotja • parlamenti beiktatás (registratio, lite de justice) • Címzés és pecsét nélküli ordonnance • közigazgatás, rendészet, hadsereg, hajóhad ügyei • később (18. század)  édit

29. Anglia • Társadalom • Nemesség • láncolatos hűbériség  centrális • lovagi cím felvétele: 20 fontsterling felett kötelező • papság • polgárság • parasztság

30. Artúr király kora

31. Anglia államszervezete/1 • Király • normann hódítás (Hastings, 1066) • választás, öröklés, koronázás: korona eszme • „Utolsó ítélet könyve” (Domesday Book, 1086): birtokkataszter  hűbéri tartozások  adózás • Salisbury-i gyűlés (1086): centrális hűbériség

32. Anglia államszervezete/2 • Központi szervek: a kezdet • curia regis • főbíró (capitalis iusticiarius) • 12. századtól • nagytanács • sakktábla-kamara (1156-1833) • kincstár • főszámvevőszék • bíróságok (1873-ig: Westminster) • Kincstári Bíróság • Polgári Bíróság • Királyi Tábla • Kancellári Bíróság • Csillagkamara Bíróság (az abszolutizmus idején)

33. Az angol alkotmány fejlődése/1 • A Magna Charta Libertatum főbb pontjai • egyházi privilegiumok • scutagium, auxilium: csak a tanács hozzájárulásával • örökösödési illeték: a régi mérték • az alvazallusi háramlási joga megszűnik • ingatlanpereket nem von királyi bíróság elé • személy- és birtokszabadság biztosítása • jogszolgáltatási garancia • egységes súly- és mértékrendszuer • villanus: létfenntartás szavatolása • A M.Ch.L. ellenállási záradéka • 25 fős bárói tanács  4 főt delegál • 40 napos türelmi idő

34. Az angol alkotmány fejlődése/2 • Az Oxfordi Províziók (1258) • „őrjöngő parlament” • 15 tagú államtanács  12 tagú bizottság (utóbbi: évente háromszor tanácskozik az előzővel) • 24 tagú testület: segélypénzek engedélyezése

35. Az angol alkotmány fejlődése/3 • A parlament kialakulása • Monfort-parlament (1265) • mintaparlament (1295) • A parlament szervezete • Közösségek Háza • követválasztási jog (1430): évi 40 shilling jövedelemtől • választhatóság (1445): született nemes • Lordok Háza

36. Az angol alkotmány fejlődése/4 • A parlament hatásköre • adómegajánlás (előzmény: tv. a tallagium meg nem engedéséről, I. Edward, 1297) • törvényhozás • bíráskodás

37. Az angol jogforrások/1 • A mertoni statutum (1236): Nolumus mutare leges Angliae. • Az osztott tulajdon elve (dominium directum – dominium utile) nem érvényesült.

38. Az angol jogforrások/2 • szokásjog (common law) • precedens-jog • „jogi emlékezet” (1189) • a király bírói parancsai: writs • jogkönyvek • H. Bracton: De legibus es consuetudinibus Angliae (1256) • Fleta (latin, 13. század) • Britton (francia) • évkönyvek (Year Books, 13. század végétől) • Thomas Littleton (1481): az anyagi jog rendszerezője - birtokjog • equity (kancellár) • törvény (statute) • charta (ünnepélyes kiváltságlevél) • assize (+ bárói tanács ünnepélyes üléséről) • petition • bill • act • rendelet (ordinance)

39. Az angol birtokjog/1 • A kezdetek • folkland (az ősi, közösségi jog által szabályozott birtok) • bookland (királyi adománybirtok, elidegeníthető) • laenland (időleges, korlátozásokkal terhes birtok) • A normann hódítás után • minden ingatlan királyi vagy hűbérbirtok lett • az elsőszülöttségi elv széles körben érvényesül • 13. századtól: az ősiségi elv elenyészik • Quia emptores (1290): a hűbérbirtokok elidegeníthetők (a kötelezettségek átszállásával) • a „holtkézi törvény” (1279) alól királyi mentesség érvényesül • az „osztott tulajdon” sajátos értelmezése („testetlen jog” – valóságos birtok)

40. Az angol birtokjog/2 • Vazallusi kötelmek • lovagi hűbér • „alamizsnabirtokok” terhei (szolgálatok) • szabad paraszt hűbére (socage: pénzjáradék, szolgáltatások) • városi polgárok ingatlana (burgage) után: pénzbeli szolgáltatás • a jobbágyok (villeinage címén adóztak) • A jobbágyság megszűnése • a bekerítés (mertoni statutum, 1236) korlátozott engedélyezése • II. westminsteri statutum (1285): két éves jogvesztő határidő • „mile endi program” (1381): a jobbágyság, robot megszűnik; a paraszt másolati birtokossá (copy holder) válik

41. Egyházi bíráskodás a középkorban/1 • Szabad bíróválasztás érvényesült. • világi fórumok • királyi bíróságok • nádori/vajdai/báni ítélőszék • városi bíróságok • fogott bírák (arbitri) • egyházi fórumok

42. Egyházi bíráskodás a középkorban/2 • A szentszéki fórumok előnyei: • szakképzett bírák • írásbeliség • az alkalmazott jog homogenitása • perorvoslat lehetősége • A szentszéki fórumok hátrányai: • a végrehajtás bizonytalan • külhoni relációban: drágaság • a latinitásból adódó nehézségek

43. Egyházi bíráskodás a középkorban/3 • A szentszéki fórumok • Sacra Rota Romana (Róma) • érseki szék (egyháztartományok) • officiolatus (egyházmegyék) • főesperesi szék (főesperesi kerületek)

44. Egyházi bíráskodás a középkorban/4 • A szentszék tisztségviselői • a bíró • officialis • vicarius generalis in spiritualibus • iurisperiti • procurator • advocatus • közjegyző (notarius publicus) • pápai • császári • pecsétnök • küldöncök

45. Egyházi bíráskodás a középkorban/5 • Egyházi kiváltságok: • privilegium fori • privilegium canonis • Hatáskörök (1344): • házassági ügyek, • őrködés a hit tisztasága felett, • egyháziak és nők bántalmazása, • szűzek és asszonyok megbecstelenítése, • házasságtörés (civiliter), • végrendelkezések, • özvegyi, hajadoni jog, leánynegyed.

46. Egyházi bíráskodás a középkorban /6 • A keresztény házasság • előzmények, alapok • a házasság intézményének célja • fogalom: consensus facit matrimonium/nuptias • érvényesség • felbonthatatlanság

47. Egyházi bíráskodás a középkorban/7 • A házasság érvénytelenségének problematikája • a kánonjogtudomány szerepe • válás hiányában: separatio a mensa e toro • a főbb érvénytelenségi okok: • a consensus hiánya • az elhálás elmaradása • vis ac metus • gyermekáldás elmaradása • incestus • egyik fél kriminalitása • jogállásbeli különbség

48. Egyházi bíráskodás a középkorban/8 • Jogforrások: • Biblia, • zsinati konstitúciók, • pápai dekretálisok, • a ius novum, • jogtudósok szakvéleményei, • alkalmasint: világi kútfők.

49. Egyházi bíráskodás a középkorban/9 • A kánoni per • alapelvek • írásbeliség • nyomozó elv (inquisitio) • perorvoslat lehetősége • „hatásköri bíráskodás”: mandatum transmissionale • a per szakaszai • excepcionális szakasz (actio libelli , iudex suspectus etc.) • a per érdemi szakasza (litis contestatio)

50. Egyházi bíráskodás a középkorban/10 • szankciók az egyházi eljárásban • kiközösítés (aggravatio, reaggravatio, anathema) • interdictum • degradatio • brachium saeculare