HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

1. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc HEFOP - 3.3.1.

2. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE • 5. hét • A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

3. 1. hét A hulladék fogalma. A hulladékgazdálkodás célja, alapelvei, stratégiái. A hulladékgazdálkodási törvény. 2. hét A hulladékok csoportosítása eredet, halmazállapot és veszélyesség szerint. A hulladékok csoportosítása hasznosíthatóság (ártalmatlanítás) szerint. A hulladékok környezeti hatásai. 3. hét A hulladék, mint másodnyersanyag. Kiemelt hulladékáramok. A kommunális, a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az ipari hulladékok hasznosítása 4. hét A hulladékok gyűjtése és szállítása. (Elhordásos, átürítéses, pneumatikus, vízöblítéses stb.; együtemű – kétütemű). Az átrakóállomás. 5. hét A szelektív hulladékgyűjtés rendszerei. Hulladékudvar, gyűjtősziget, válogatómű. 6. hét A fizikai hulladékkezelési eljárások HEFOP 3.3.1.

4. 7. hét A kémiai hulladékkezelési eljárások 8. hét. A termikus hulladékkezelési eljárások (égetés és pirolízis). 9. hét Az égéstermékek kezelése, hőhasznosítás 10. hét A biológiai hulladékkezelés I. Komposztálás 11. hét Biogáztermelés, enzimtechnológiák 12. hét A rendezett hulladéklerakó létesítése és működtetése 13. hét A rendezett hulladéklerakó biztonsági berendezései. A veszélyes hulladékok lerakása. A hulladéklerakó lezárása, utógondozása. 14. hét A folyékony háztartási hulladékok kezelése HEFOP 3.3.1.

5. Hulladékudvar Általános előírások • A hulladékgyűjtő udvar: a háztartásokban keletkező települési szilárd, - és a külön jogszabályban megállapított veszélyes - hulladék átvételére, az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, önálló zárt átvevőhely. • Hulladékudvart helyi önkormányzat - a közszolgáltatással együtt szabályozott módon- vagy az erre szakosodott vállalkozás létesíthet. • A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet meghatározza a telepítés szempontjait, a gyűjthető hulladékok körét, illetve a hulladékudvarral szemben támasztott minimális műszaki követelményeket. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

6. Hulladékudvar • A telepítésnél figyelembe veendő szempontok: • a településszerkezet, ezen belül a beépítettség aránya, az ellátandó lakosságszám és népsűrűség, az udvar közlekedési kapcsolata, illetve infrastrukturális igénye; • a lakosság által elfogadható ráhordási távolság; • a begyűjtendő hulladékok köre; • a begyűjtendő hulladékok mennyisége összetevők szerint; • a kötelező közszolgáltatás és a begyűjtési rendszer kapcsolata, kialakítási feltételei; • a begyűjtött hulladékok további kezelésének érdekében történő műveletek megvalósíthatósága; • a hulladékhasznosítás lehetőségei; • a hulladékgyűjtő udvar és az ártalmatlanító hely kapcsolata; • gazdaságossági szempontok. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

7. A hulladékudvarokban gyűjthető hulladékok köre: • másodnyersanyagként hasznosítható összetevők (papír, üveg, műanyag-flakon, fólia, fémhulladék, fém italos doboz, fahulladék, textilhulladék), • darabos hulladékok (gumiabroncs, hűtőszekrény, háztartási tárgyak és berendezések, elektronikai hulladékok, gépkocsironcs), • lakossági körből származó veszélyes hulladékok (szárazelem, akkumulátor, gyógyszer, festék- és lakkmaradékok csomagolóeszközeikkel, sütőzsírok, növényvédőszer-maradékok, fénycső és izzó), • lakossági körből származó építési, bontási hulladékok. • A zöldhulladékok gyűjtésére (nyesedék, fű, lomb) annak idényjellege és területi koncentráltsága (főleg kertváros) miatt, lomtalanítási jelleggel külön gyűjtőjáratok szervezése javasolható az ingatlanok elől, illetve azok közeléből. Erre a gyűjtő-szigetek, hulladékudvarok hálózata valójában nem alkalmas, bár az udvarokon egy-egy ilyen célkonténer kihelyezése megoldható. • A gépkocsironcsok gyűjtésére célszerű egyetlen központi helyet kijelölni, mert innen gazdaságosabb a továbbszállítás. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

8. Hulladékudvar • A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni: • a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), • a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), • a terület látogatottsága, • a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), • a működtetéshez szükséges közmű csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

9. Hulladékudvar A hulladékudvar helyszínének kiválasztásánál a következőkre kell tekintettel lenni: a településszerkezet (a hulladékudvart a település sűrűn lakott részén célszerű kialakítani), a könnyű megközelíthetőség (mind a lakosok, mind a szállító járművek szempontjából), a terület látogatottsága, a közúti forgalom rendje (pl. egyirányú utcák, jól elhatárolható és bekeríthető területen), a működtetéshez szükséges közmű csatlakozások megléte, a regionális hulladékhasznosító létesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége. A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják: a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. homoktároló, targoncatároló), a bővítési lehetőség területigénye. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

10. Hulladékudvar • A hulladékudvar területigényét az alábbi tényezők befolyásolják: • a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, • a tetővel ellátott, illetve a szabad területen elhelyezett edényzet helyigénye, • az edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, • a kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület (pl. homoktároló, targoncatároló), • a bővítési lehetőség területigénye. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

11. Hulladékudvar • A hulladékgyűjtő udvar funkciói • az elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék, valamint a külön jogszabály szerinti veszélyes hulladék átvétele, • a begyűjtött hulladék rendszeres elszállításig történő szelektív tárolása, • a begyűjtött hulladék további kezelésre történő átadása. • A hulladékgyűjtő udvarok által begyűjthető hulladékok • a települési szilárd hulladék hasznosítható összetevői, • nagydarabos hulladék (lom), • a lakosságnál keletkező veszélyes hulladék, • nem lakosságtól származó kis mennyiségű veszélyes hulladékok, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló jogszabályban meghatározottaknak megfelelően, • valamint a lakosságnál keletkező 1 m3-t meg nem haladó építési, bontási hulladék. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

12. Hulladékudvar • A begyűjthető hulladékok jegyzékét az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet r 2. számú melléklete tartalmazza (EWC). • Veszélyes hulladék esetén egy lakostól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék gyűjthető be, illetve vehető át. • Nem veszélyes hulladékból egy lakostól alkalmanként begyűjthető (átvehető): • mennyiségi korlát nélkül a 15. és 20. főcsoport hulladékai (értsd a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet főcsoportjai), • 200 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 02., 03., 07., 08., 09., 13., 16. főcsoport hulladékai, • 1000 kg vagy annál kevesebb mennyiségű hulladék a 17. főcsoport hulladékai esetében. • Biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék hulladékgyűjtő udvarban történő begyűjtése esetén az erre vonatkozó külön jogszabály (értsd a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet) előírásait is figyelembe kell venni. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

13. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

14. HEFOP 3.3.1.

15. Hulladékudvar • A hulladékgyűjtő udvar létesítményei • A hulladékgyűjtő udvart a begyűjtött hulladékok környezetszennyezést kizáró elhelyezése, valamint az illetéktelen behatolás megelőzése érdekében körül kell keríteni, és őrizni kell. • A begyűjtött hulladékok erre a célra rendszeresített szabványosított gyűjtőedényben vagy konténerben helyezhetők el. A gyűjtőedényeken minden esetben és egyértelműen fel kell tüntetni a tárolandó hulladékfajtát (felirat, piktogram). • A hulladékgyűjtő udvar minimális helyszükséglete az elhelyezni kívánt edények alapterületének tízszerese, de legalább 400 m2. • Veszélyes hulladék begyűjtése zárt építményben vagy konténerben, illetve nyílt téren kettősfalú vagy kármentővel felszerelt, zárható gyűjtőedényben vagy konténerben végezhető. A veszélyes hulladék gyűjtése céljára szolgáló építmény minimális alapterülete 25 m2, konténer esetén 12 m2. • Gyógyszerhulladék (EWC kód: 20 01 31 és 20 01 32) ((Lásd: 6/2001. (VII. 18.) KöM r.)) zárt építményben vagy konténerben elhelyezett, lezárt gyűjtőedényben gyűjthető be. A hasznosítható hulladékok fedett területen gyűjthetők. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

16. Hulladékudvar A biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék és az építési, bontási hulladék nyílt téren helyezhető el. A nyílt téri tárolás minden esetben csak edényzetben történhet, és gondoskodni kell a csurgalékvíz összegyűjtéséről, kezeléséről, valamint a hulladék rendszeres elszállításáról. A nyílt téri tárolónak minden esetben egységesen és összefüggően burkolattal ellátottnak kell lennie. A begyűjtött hulladéknak az elszállításáig elkülönített módon történő tárolására szolgáló tárolóhelyet gépi mozgató- és szállítóeszközök számára jól megközelíthető módon kell kialakítani. A hulladékgyűjtő udvarból a begyűjtött hulladékot kezelőtelepre kell szállítani. A begyűjtött hulladék - a biológiailag lebomló hulladék kivételével - az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. A biológiailag lebomló hulladékokat legfeljebb 1 hétig, zárt körülmények között lehet a hulladékgyűjtő udvaron tartani. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

17. A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése • legalább 2 m magas kerítés, zárható, a teherforgalom számára is megfelelő kapuval, • portaépület vagy konténer szociális helyiségekkel, fűtéssel, • megfelelő kültéri és beltéri világítás, • szilárd burkolat az udvar területét lefedően egységes kialakítással, a telep közlekedési, edénytárolási és mozgatási területein, tehergépkocsik forgalmára méretezett módon, a közlekedési útburkolati jelek felfestésével, csapadékvíz elvezetéssel, kültéri világítással, • fedett-zárt tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, • fedett-nyitott és/vagy kültéri tárolórész a begyűjtésre tervezett hulladék mennyiségére és minőségére méretezve, HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

18. A hulladékudvar minimális (műszaki) felszerelése • a begyűjteni tervezett hulladék mennyiségétől és minőségétől függő méretű és kialakítású, szabványos, zárt rendszerű edények (kuka, hordó, konténer), amelyek kiválasztása során gondoskodni kell arról, hogy a szállítási eszközbe történő ürítésre alkalmasak legyenek, • 1 db 200 kg-os méréshatárú mozgatható mérleg, • homoktároló, fűrészportároló, • egyéb felszívató anyagok, • tűzoltó készülékek, • kéziszerszámok, • egyéni védőfelszerelések, • telefon. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

19. Hulladékudvar HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

20. Hulladékudvar A hulladékudvar működési rendje A hulladékgyűjtő udvar nyitvatartását a helyi igényeknek megfelelően, a lakossági időbeosztás figyelembevételével kell kialakítani, biztosítva a délutáni és a hétvégi lakossági használatot is, figyelemmel a más jogszabályokban előírtakra. (A lakossági veszélyes hulladék nyilvántartásáról a hulladékudvart üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladékokról szóló rendelet alapján.) HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

21. Hulladékudvar Nyilvántartás és adminisztráció A hulladékudvar hulladékforgalmáról nyilvántartást kell vezetni. Lakossági beszállításkor - külön kérésre - az átvett hulladékról bizonylatot kell kiállítani. A hulladékgyűjtő udvarról történő kiszállítást minden esetben bizonylaton kell rögzíteni. Az átvétellel a hulladék tulajdonjoga és a hulladékkal kapcsolatos kötelezettség az átvevőre száll át. Személyi feltételek A hulladékgyűjtő udvar személyzetének a települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó képesítéssel ((OKJ 21 7898 01 települési hulladékgyűjtő és -szállító.)) kell rendelkeznie. A veszélyes hulladék átvételét legalább vegyipari szakmunkás képesítéssel rendelkező személy végezheti. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

22. Hulladékudvar A hulladékudvarok hálózatának kialakítása A hulladékudvarok hálózatának kialakításához figyelembe kell venni: - a lakosság által elfogadható ráhordási távolságot, - a várható hulladékhozamot, - a hulladékhasznosítás lehetőségeit, - a beépítettséget, - a laksűrűséget, - a helyi adottságokat. A hulladékudvarok kialakításánál alapvető szempont, hogy kis települések esetében (5000 lakosig) egy hulladékudvar kiépítése elégséges. A hulladékudvarok hálózatát csak azonos üzemelési és üzemeltetési rend alapján szabad működtetni. Eltérő üzemeltető esetén is meg kell őrizni az udvarra jellemző külső megjelenési és üzemeltetési formát. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

23. A gyűjtősziget • A gyűjtősziget funkciói: • a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, • az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása (az elszállítás menetrendjétől függően). • A gyűjtőszigeteken kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők gyűjtése tervezhető (ezek döntően csomagolási hulladékok): • a papír, • a műanyagpalack és -fólia, • a színes és fehér üveg, • a fém italosdobozok HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

24. A gyűjtősziget A fém italosdobozok a műanyaghulladékkal közös konténerben is gyűjthetők, mert az utóválogató soron elkülönítésük – akár kézi, akár automatikus módon – egyszerűen megoldható. Az italosdobozok önálló konténeres gyűjtését leginkább a nagyforgalmú kereskedelmi központoknál alkalmazzák. Gyűjtőszigeteken veszélyes hulladékok (szárazelemek, festékes dobozok stb.), továbbá bomló szerves hulladékok és más az egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok nem gyűjthetők HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

25. A gyűjtősziget A telepítési helyek meghatározásánál figyelembe veendő szempontok: – a hulladékkeletkezés valószínűsíthető súlyponti helyei, – a kényelmes és viszonylagos rövid idejű gyalogos megközelítés, lehetővé téve egyúttal a gépkocsival történő megközelítést is, – a szelektíven begyűjtött hulladékot tároló edényzet gépi ürítésének és a gyűjtőjárművek számára az akadálytalan megközelíthetőségnek a biztosítása, – rugalmas, a változó igényekhez alkalmazkodó kialakítás (bővítési lehetőség), – az adott települési környezetbe harmonikusan illeszkedő, esztétikus és közegészségügyi szempontból kifogástalan kivitel. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

26. A gyűjtősziget • A gyűjtőszigetek legfontosabb jellemzői (az 5/2002 KvVM rendelet 5 § alapján): • szabványos vagy erre a célra gyártott speciális edényzettel kell ellátni, minimálisan három hasznosítható hulladék-összetevő elkülönített begyűjtését kell lehetővé tenni; • elhelyezése történhet közterületen, lakóövezetben, kereskedelmi egységek közelében úgy, hogy alkalmas legyen a gyalogosan történő megközelítésre; • a kihelyezett edényzet zárható, bedobónyílással ellátott, a gyűjtőjárműhöz illesztett rendszerű legyen; • a kialakítását úgy kell megvalósítani, hogy a gyűjtőedényzet célgéppel történő ürítése biztosítható legyen. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

27. A gyűjtősziget • Gyűjtőszigetek elhelyezése • A szigeteket elsősorban a lakótelepi övezetben alkalmazzák,de a városok egyéb részeire is helyeztek el belőlük. A nagyobb városok sűrűn beépített belvárosi részén a gyűjtőszigetek helyhiány, illetve városképi problémák miatt nem kerültek alkalmazásra.Az edényeket általában forgalmas bevásárlóhelyek, közintézmények, lakótelepi gyalogos út, illetve megszokott gyűjtőhelyek mellett helyezték el. • Elhelyezési távolság, ellátási körzet • A gyűjtőszigetek átlagos elhelyezési távolsága 5-600 méter. A BIOKOM Kft megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság hulladékfajtától (papír, üveg, műanyag) függően 250–350 méter távolságra hajlandó a hulladékot elvinni.Az ellátási körzet nagysága a beépítettség és a lakósűrűség függvényében változó, de az átlagos létszám 1.200–3.500 fő/sziget között alakul. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

28. A gyűjtősziget • Alkalmazott edényzet • A lakótelepi, városi területeken általában 3-4 speciális konténerből kialakított csoportot használnak. Az edények műanyagból vagy fémből készültek, térfogatuk 1,1 – 2,4 m3 között változik. A műanyag edények általában esztétikusabb kinézetűek, de sokkal sérülékenyebbek, a gondatlanság miatt keletkező tüzekben használatra alkalmatlanná válnak. • A papír- és műanyag-hulladék gyűjtésére a nagyobb, 2 m3 körüli, míg az üveghulladék gyűjtésére a kisebb, 1 m3 körüli edények alkalmazása javasolható. • Begyűjtött mennyiségek • A tapasztalatok alapján a papír mennyisége 1,5–2 tonna/ év, a műanyag 0,4–1 tonna/év, az üveg 1,2–5 tonna között alakul gyűjtőszigetenként. Kívánatos lenne az egy lakosra eső 10-15 kg/év papír- és 3-5 kg/év műanyag-hulladék visszagyűjtése. A tapasztalatok alapján egy 2 m3 körüli konténerbe átlagosan 300-400 kg papír, 30-50 kg műanyag helyezhető el. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

29. A gyűjtősziget • Gyűjtőszigetek felszereltsége • A gyűjtőszigetek legtöbb esetben 3-4 színes, piktogrammal és tájékoztató feliratokkal ellátott konténerből állnak. A telepítés helyét, amennyiben nincs szilárd burkolattal ellátva, le kell betonozni vagy járdalapokból kell kialakítani. A konténereket a környezetüktől esztétikus térelválasztókkal (palánk, sövény) célszerű elválasztani. • Ürítés • A gyűjtőszigetek ürítése minden esetben célgépekkel történik. A konténereknél a helyben ürítést darus konténeres felépítményű járművek biztosítják. A földbe süllyesztett edényzetet szintén helyben, tömörítős autóra szerelt daruval végzik. • Az ürítés gyakorisága 3 nap és 3 hét között változik, de legtöbb esetben kialakított, állandó járatprogram szerint történik. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

30. A gyűjtősziget Magyarországitapasztalatok alapján az egyes konténerekben (2,1–2,5 m3) lévő hulladékok átlagos tömege papírnál 300-400 kg, műanyagnál 30–50 kg, üvegnél (1,1-1,5 m3) pedig 320-350 kg gyűjtéskor. Egy átlagos gyűjtősziget kialakítására 2 db nagy (2,1-2,5 m3) konténer a papír- és a műanyag-, valamint egy kicsi (1,1–1,5 m3) konténer az üveg gyűjtésére tervezhető. Egy háromtengelyes, konténeres darusautó heti egyszeri gyűjtéssel, tapasztalatok alapján 80-100 gyűjtőpont kiszolgálására képes.A gépjármű egy óra alatt átlagosan 3 gyűjtőpont leürítését tudja elvégezni. HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

31. A hulladékválogató művek csoportosítása a feldolgozott hulladék típusa alapján : • Teljes vagy majdnem teljes (nem veszélyes) települési szilárd hulladékok feldolgozására alkalmas válogatómű • Ezt a hulladékválogató mű típust általában égetőművel, és/vagy a közvetlen elérhető környezetben elhelyezkedő hulladéklerakóval kombinálva alakítják ki. Az összes keletkező települési szilárd hulladékot kezeli egy többfázisú válogatási folyamat során. A bekerülő hulladékok „szennyezettsége” nagyon magas és rengeteg a hasznosításra nem alkalmas hulladék, a „maradékot” ami legtöbbször a teljes mennyiség 50-60%-a, az égetőbe vagy a lerakóba juttatják. Ez a típus főként ott használható, ahol megoldható a lakosság körében a szerves hulladékok legnagyobb részének külön történő gyűjtése. • a magyar jogszabályok ma nem engedélyezik a vegyes hulladék válogatását • magas beruházási költségigény • a lakossági szelektív gyűjtési módszerek fejletlensége HEFOP 3.3.1.

32. A hulladékválogató művek csoportosítása a feldolgozott hulladék típusa alapján: B. Előszelektáltan” gyűjtött hulladékok feldolgozására alkalmas válogatómű Ez a hulladékválogató mű típus a jelenleg alkalmazható és elterjedőben lévő típus hazánkban. A válogatómű a keletkezési helyén (lakosság, kereskedelem, ipar) már bizonyos tisztasággal és fajta-homogenizációval gyűjtött hulladékok feldolgozására és előkészítésére képes. Nem kezeli a szerves és az erősen szennyezett települési szilárd hulladékokat. Hátránya, hogy a gyűjtési folyamatban nagyobb beruházást igényel a szelektív gyűjtés megvalósítása során. HEFOP 3.3.1.

33. A válogatómű Mind a termelési, mind a lakossági szelektív gyűjtésből származó hasznosítható komponensek megfelelő piaci értékesítéséhez nélkülözhetetlen utóválogató, tisztítási funkciót is betöltő gépi technika alkalmazása. A válogatósor – előrostálás mobil dobrostával, mágneses vasleválasztás, munka-és egészségvédelmi szempontból megfelelően kiképzett kézi válogatószalag a csatlakozó gyűjtőkonténerekkel – funkciója, hogy az utóválogatással a szelektíven gyűjtött és az ipar számára hasznosítható alkotókat az átvételi igényeknek megfelelő minőségben (tisztaságban) állítsa elő, biztosítva így az értékesítés által megkövetelt homogenitást és minőségi feltételeket. HEFOP 3.3.1.

34. A válogatómű Válogatóművek javasolt telepítési szempontjai • regionális központokban (nagy beruházásigényű hulladékválogató) • ahol koncentráltan nagy mennyiségű és viszonylag alacsony szennyezettségű feldolgozható hulladék keletkezik. A telepítés helyszíne: • a város belterülete • hulladéklerakó területe Az utóválogató gépsort szelektív gyűjtőhálózat kiszolgálására, kizárólag egy helyen, arra alkalmasan kiképzett hulladékudvarban célszerű telepíteni. Ez a hulladékudvar ipari területen létesítendő, tekintettel a műveletek por-és szagkibocsátására, valamint a jelentős gépjárműforgalomra. HEFOP 3.3.1.

35. A hulladékválogató művek csoportosítása a feldolgozás alapelvei szerinti : • Komplex hulladékválogatás Összetett fizikai és kémiai jellemzők alapján történő válogatás, amely leggyakrabban a válogatott hulladék fizikai jellemzőnek megváltoztatásával is jár (aprítás, őrlés, nedvesítés, ferromágnesezés stb.). Az eljárásokkal nagy tisztaságú másodnyersanyagok hozhatók létre, szinte teljesen gépesítettek és automatizáltak a berendezések, de a beruházások és eljárások magas költsége miatt nálunk jelenleg nem elképzelhető. B.Egyszerű fizikai jellemzők alapján történő válogatás és előkészítés • Gépi munka főként csak a szemrevételezéssel el nem különíthető hulladékok (főként a mágnesezhető és nem mágnesezhető fémek) esetében van, a többi hulladékfajta a betanított dolgozók által, a fizikai megjelenés alapján kézi munkával kerül szétválogatásra. • A feldolgozás során a hulladékok fizikai tulajdonságai jelentősen nem változnak meg, a válogatási folyamat végén bálázott, esetleg aprítás után ömlesztett (de mindenképpen térfogatcsökkentett) formában kerülnek ki a válogatóműből. Ez a legelterjedtebb típus. HEFOP 3.3.1.

36. A válogatómű A gépsorban lévő elemek: • gyűjtő- és felhordószalagok, • dobrosta, • válogatószalag, • mágnesszeparátor, • válogatókabin a bokszokkal, • porelszívó rendszer, • keresztszalagok, • automata bálázógép Az alkalmazható személyzet száma a válogatóbokszok, illetve a bokszokba vezető surrantók számának és távolságának függvénye. - 6 pár (12 fő) válogató személyzet alkalmazása válogatószalagonként, 6 boksz, 6 különféle hulladék, a hetedik fajta hulladék a válogatósor végéről vagy a bálázógépre, vagy a lerakásra kerülő maradék hulladékot tartalmazó konténerbe kerül. - két gépkezelő, - egy feladó - egy művezető alkalmazása szükséges. HEFOP 3.3.1.

37. A gépsor egyenes vonalú elrendezése javasolt. Ebben az esetben a csarnok hossztengelyével párhuzamosan kell a gépsort elhelyezni. • A csarnok méretezésénél figyelembe kell venni a gépsor hosszát, illetve azt hogy a gépsor mellett elegendő hely legyen a hulladék feladására, puffertárolásra és a gépek közlekedésére. • A csarnok legkisebb belmagassága (minden belógó, illetve merevítőszerkezettől mentes, kihasználható magassága) legalább 7m legyen. • A csarnokon kívül a gépek közlekedésére, a konténerek és hulladékok tárolására megfelelő méretű nehézburkolattal ellátott manipulációs térrel kell rendelkezni, amelynek minimális területe megegyezik a csarnok alapterületével. • A kész bálák tárolására fedett bálatároló építése is szükséges, amelynek javasolt alapterülete ezer tonna kapacitásonként legalább 50m2. HEFOP 3.3.1.

38. (Forrás: Barótfi, 2000) Utóválogatósor kialakítása I. 1. mobil dobrosta; 2. adagolószalag mágneses vasleválasztással; 3. telepített válogatószalag szortírozott anyagokat gyűjtő konténerekkel HEFOP 3.3.1.

39. Utóválogatósor kialakítása II. Telepített rostával kapcsolt zárt, klímatizált kézi szortírozóegység (Forrás: Barótfi, 2000) 1. anyagfeladó egység; 2. szállítóheveder; 3. forgó dobrosta előválogatásra; 4. mágneses porleválasztás; 5. klímatizált kabinba telepített válogatószalag; 6. vezérlés és energiaellátás; 7. maradékanyag ártalmatlanításra HEFOP 3.3.1.

40. Szelektív gyűjtési rendszer folyamata (Forrás: Barótfi, 2000) 1. szelektív gyűjtés; 2. szállítás célgépekkel; 3. utóválogatás és szállítókonténerek tisztítása; 4. tisztított másodnyersanyagok szállítása a feldolgozó üzemekhez HEFOP 3.3.1.

41. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • A SZELEKTÍV GYŰJTÉS RENDSZEREI: • HULLADÉKUDVAR, GYŰJTŐSZIGET • VÁLOGATÓMŰ • TECHNIKAI FELSZERELTSÉG • AZ EU HULLADÉKKATALÓGUSA (EWC) HEFOP 3.3.1.

42. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Barótfi István: Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 2000. • Vermes László: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 1998. • Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek(www.kvvm.hu/szakmai/hulladekgazd/ • A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei • A települési szilárd hulladék szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei • A települési szilárdhulladék termikus kezelése • Az építési-bontási hulladékok kezelése • Települési hulladékgazdálkodási terv kidolgozása HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

43. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a hulladékkezelés rendszereit! • Ismertesse a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit! (a hulladékudvar) • Ismertesse a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit! (a gyűjtősziget) • Jellemezze a hulladékgyűjtő és szállító eszközöket, berendezéseket és működtetésüket! • Írja le a települési hulladék gyűjtésének, szállításának módszereit! • Írja le a kommunális és veszélyes hulladék szállításának feltételeit! HEFOP 3.3.1. HEFOP 3.3.1.

44. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKETKövetkezőELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME A fizikai hulladékkezelési eljárások Előadás anyagát készítették: PREGUN CSABA HEFOP 3.3.1.