15.tétel

1. 15.tétel Rácskai Benjámin and Kovács D.

2. Adatvédelem • Egy cég vagy magánszemély valamely rendszerben tárolt, nem publikus adatainak illetéktelen hozzáféréstől való védelmét, valamint a fontos információk folyamatos rendelkezésre állásának biztosítását adatvédelemnek nevezzük. • Alapja a felhasználók azonosítási és az információk hitelesítési folyamatának kialakítása.

3. Az adatvédelmet a következő eszközökkel tudjuk biztosítani: • A hozzáférés-jogosultság rendszerének felépítése, a jogosultság kiosztása. • A hozzáférés-ellenőrzés rendszerének megvalósítása. • A nyilvántartások rendszerének és folyamatának kialakítása. • Megbízható működés, valamint az adatok sértetlenségének biztosítása. • Szisztematikus, rendszeres adatmentés. • Az esetlegesen fellépő szoftver- vagy hardverhibák ellenőrzése és elhárítása. • Az esetlegesen megsérült adatok gyors helyreállításának biztosítása.

4. Az adatvédelem kidolgozása során érdemes többbiztonsági fokozatot kialakítani biztonsági kategóriába pl.: személyes,ill. pénzügyi adatokat szolgálati titkok államtitkok stb.

5. Adatbiztonság • A felhasználók egyedi azonosításán és jogosultságainak pontos definiálásán alapul. • A biztonsági, védelmi szempontokat, követelményeket egységes rendszerbe foglaltan kell kezelni, és ki kell alakítani a megfelelő megoldásokat.

6. Az adatok biztonságát a következő szempontok befolyásolják: • A felhasználó személyének azonosítása annak érdekében, hogy csak a jogosultak férjenek az információhoz. • A dokumentumok hitelességének biztosítása, hogy az eredetiség megállapítható legyen. Ennek érdekében alakítják ki a digitális aláírás rendszerét, a hitelesítő szervezeteket. • Az illetéktelen hozzáférés korlátozása. • A megfelelő jelszavak, illetve jelszókezelés rendjének kialakítása, amely szabályozza a hozzáférési jogosultságot. • A hálózatok belső védelmének biztosítása biztonságos architektúrákkal, tűzfalakkal. • A kiszolgáló és hálózatvezérlő eszközök fizikai biztonságának megoldása.

7. Az adatbázisokon alapuló információs rendszerek egyik lényeges vonása, hogy a bennük tárolt információkat védeni kell. Az információs rendszernek úgy kell működnie, hogy mindenki csak a jogosultsági körébe eső adatokat érhesse el. • Az információ védelme nem kizárólagosan az adatbázis-kezelő rendszerek feladataihoz kapcsolódik, hiszen az informatika szinte minden területén szükség van az ott feldolgozott információk jogosulatlan felhasználásának megakadályozására. • Az operációs rendszereknél is találkozunk a védelem legkülönbözőbb megjelenési formáival. • Rögtön az induláskor a rendszerhez való hozzáférést csak akkor kapjuk meg, ha azonosítjuk magunkat, mint jogosult felhasználó egy azonosító név és egy jelszó segítségével.

8. A legfontosabb védelmi eszközök: • Bejelentkezés ellenőrzés, login account • Hozzáférés ellenőrzés, accesscontrol • Következtetési ellenőrzés, inferencecontrol • Adatáramlás ellenőrzés, flow control • Titkosítás, cryptologhy • Naplózás, audit

9. Ezek az eszközök rendszerint együtt, egymáshoz kapcsolódóan jelennek meg a relációs adatbázis-kezelő rendszerek védelmi rendszerében.

10. MS ACCESS 2003 ADATBIZTONSÁGA • Adatvédelme nagyon hasonlít a kiszolgáló alapú rendszerekben látható védelmi mechanizmusokhoz. • Jelszó és engedélyek használatával a saját adatbázisunkban lévő objektumok elérését engedélyezhetjük, vagy megtilthatjuk más személyeknek vagy csoportoknak. • A biztonsági fiókok megadják azokat a felhasználókat és csoportokat, akik/amelyek tagjai hozzáférhetnek az adatbázis objektumaihoz. • Ezeknek az adatoknak az elnevezése munkacsoport, és tárolása a munkacsoport-információs fájlban történik. • A védelem legegyszerűbb módja az adatbázis kódolása, amely tömöríti az adatbázisfájlt, és olvashatatlanná teszi a segédprogramok vagy szövegszerkesztők számára.

11. Accessben adatbiztonsági beállításokat akarunk elvégezni,azt a következőképpen tehetjük meg. • Eszközök menüpont Biztonság almenüpontját kell használni.

12. 1.Adatbázisjelszó beállítása • Az adatbázisok védelmének egyik egyszerű módja • Ha beállítottunk valamilyen jelszót, az adatbázis minden egyes megnyitásakor megjelenik egy párbeszédpanel, amely azt bekéri. • Csak a helyes jelszót beíró felhasználók nyithatják meg az adatbázist. • Ha azonban az adatbázis meg van nyitva, a felhasználók számára minden objektum hozzáférhető

13. A jelszó beállításához az adatbázist kizárólagos módban kell megnyitni. • Majd ezek után az Eszközök menü Biztonságalmenüjéből az Adatbázisjelszó beállítása parancsot választva tudjuk beállítani.

14. 2.Munkacsoport-adminisztrátor • Az a felhasználócsoport, amely közös adatokon és egy munkacsoport-fájllal (ez általában a SYSTEM.MDW elnevezésű állomány) dolgozik. • Ez a fájl tárolja többek között a hozzáférési jogokkal kapcsolatos információkat.

15. Ezt az azonosítót az Eszközök menü Biztonság pontjában, majd a Munkacsoport-adminisztrátor paranccsal tudjuk beállítani.

16. A megjelenő párbeszédpanelen a Létrehozás gomb megnyomása után meg kell adnunk nevünket, a szervezet nevét és a munkacsoportkódot. • Mindhárom adat esetében jelentősége van annak, hogy kis- vagy nagybetűket használtunk-e. Végül adjuk meg az állomány nevét és azt a mappát, ahová helyezni szeretnénk. • Ha olyan adatbázist szándékozunk használni, amely adatvédelemmel rendelkezik, először csatlakozni kell a vele kapcsolatban álló munkacsoport-fájlhoz - ezt is a MS Access Munkacsoport-adminisztrátor segítségével tehetjük meg, csak most a Csatlakozás gombot kell használnunk.

17. 3.Felhasználók és csoportok fiókjai • Az adatbázis védelmének legrugalmasabb és legátfogóbb módja az ún. felhasználói szintű biztonság. • Különböző hozzáférési szinteket határozhatunk meg az adatbázis bizalmas adataihoz és objektumaihoz. • Az Access-ben az adatbázisnak és az objektumoknaktulajdonosa van. Ez alapértelmezésben a Rendszergazda nevű felhasználó, amelyet az Access telepítéskor létrehoz. • ARendszergazda lesz az adatbázis felhasználója,egészen addig, amíg azt mi meg nem változtatjuk az adatvédelmi beállításoknál. • Az adatvédelem használatához be kell kapcsolni az bejelentkezési eljárást.

18. A továbbiakban a bejelentkezés során megadott név dönti el, hogy a felhasználó az adatbázis mely objektumait milyen módon használhatja. Az bejelentkezési eljárást úgy kapcsolhatjuk be, hogy megváltoztatjuk a Rendszergazda felhasználó jelszavát. • A jelszót megváltoztathatjuk az Eszközök menün a Biztonság pont, majd a Felhasználók és csoportok fiókjai parancsnál a Jelszó módosítása panellapon.

19. Győződjünk meg, hogy a felhasználó neve Rendszergazda legyen! Ezután adjunk meg egy jelszót a Jelszó módosítása fülre kattintva! • Régi jelszóként ne írjunk be semmit (hiszen eddig nem volt jelszava), de gépeljük be az újat kétszer egymás után. Ezzel bekapcsoltuk a bejelentkezési eljárást. • Ettől kezdve az általunk is használt munkacsoport-fájlhoz csatlakozó felhasználóknak az Access indításakor ki kell tölteni a bejelentkezési párbeszédablakot. • Az Access a munkacsoport-információs fájlban megkeresi az egyes felhasználókat azonosító kódot. Ez az azonosító kód és a jelszó határozza meg együtt a hozzáférés szintjét és a felhasználó által hozzáférhető objektumok körét. • A felhasználói fiókok meghatározott hozzáférési jogokat biztosítanak az egyes személyeknek az adatbázis adataihoz és egyéb információforrásaihoz. • A több felhasználói fiókot tartalmazó csoportfiókkal pedig azok az engedélyek, jogok szabályozhatók és kezelhetők, amelyekkel egy adott csoport férhet hozzá az adatbázis objektumaihoz.

20. Felhasználói fiókok létrehozása • A művelet végrehajtásához a Rendszergazdák csoport tagjaként kell bejelentkezni. • Válasszuk az Eszközök menün a Biztonság pontot, majd a Felhasználók és csoportok fiókjai parancsot! • A Felhasználók panellapon kattintsunk az Új gombra! • Az Új felhasználó/csoport párbeszédpanelen írjuk be az új fiók nevét és a személyi azonosítót, majd az új fiók létrehozásához kattintsunk az OK gombra! A fiókautomatikusan a Felhasználók csoportba kerül.

21. Egyszerűbb a biztonság kezelése, ha a felhasználókat csoportokba soroljuk, és az egyes felhasználók helyett a csoportokhoz rendelünk engedélyeket.

22. Csoportszintű fiókok létrehozása • A művelet végrehajtásához a Rendszergazdák csoport tagjaként kell bejelentkezni. • Válasszuk az Eszközök menün a Biztonság pontot, majd a Felhasználók és csoportok fiókjai parancsot! • A Csoport panellapon kattintsunk az Új gombra! • Az Új felhasználó/csoport párbeszédpanelen írjuk be az új fiók nevét és a személyi azonosítót, majd az új fiók létrehozásához kattintsunk az OK gombra!

23. Az előbbi ábrával szemléltetve

24. A felhasználók egyes csoportokba való felvételéhez a Felhasználók panellapon a Név mezőbe írjuk be a csoporthoz adandó felhasználó nevét, majd az Elérhető csoportok mezőben válasszuk ki a csoportot, amelyhez a felhasználót hozzá kívánjuk adni, ezután kattintsunk a Hozzáadás gombra! • A kiválasztott csoport megjelenik a Tagja listában. • Ezt annyiszor ismételjük meg, ahányszor a csoportba a felhasználót felvesszük!

25. 4. Felhasználói és csoportengedélyek • Az engedélyeknek két típusa létezik: explicit és implicit. • Az explicit engedélyt közvetlenül kapja meg a felhasználói fiók, ez más felhasználóra nincs hatással. • Az implicit engedélyt egy csoportfiók kapja.

26. Engedélyek beállításához válasszuk az Eszközök menü Biztonság pontját, majd a Felhasználói és csoportengedélyek parancsot!

27. Ha felhasználót veszünk fel egy csoportba, akkor ő megkapja a csoportnak adott engedélyeket. Ha törlünk egy felhasználót a csoportból, akkor ezzel megfosztjuk őt a csoport engedélyeitől is. • Amikor egy felhasználó megkísérel valamilyen műveletet végrehajtani egy védelmi funkciókkal ellátott adatbázis-objektumon, az összes engedélye az explicit és implicit engedélyek logikai metszetéből áll.

28. Egy adatbázis-objektum engedélyeit a következő felhasználók változtathatják meg: • Az adatbázis létrehozásakor használatban lévő munkacsoport-információs fájl Rendszergazdák csoportjának tagjai, • Az objektum tulajdonosa, • Minden felhasználó, akinek Rendszergazda engedélye van az adott objektumhoz.

29. A következő típusú engedélyek adhatók ki: • Megnyitás/futtatás: Adatbázis, űrlap és jelentés megnyitása, valamint makró futtatása az adatbázisban. • Terv olvasása: Táblák, lekérdezések, űrlapok, jelentések vagy makrók megtekintése Tervező nézetben. • Terv módosítása: Táblák, lekérdezések, űrlapok, jelentések, makrók megtekintése, módosítása és törlése. • Rendszergazda: Adatbázisok esetében a jelszó beállítása, az adatbázis többszörözése, az indítási tulajdonságok megváltoztatása. Teljes hozzáférése van a táblákhoz, lekérdezésekhez, űrlapokhoz, jelentésekhez, makrókhoz és adataikhoz. Engedélyeket adhat ki. • Adat olvasása: Táblák és lekérdezések adatainak megtekintése. • Adat frissítése: A táblák és lekérdezések adatainak megtekintése és módosítása, de beszúrása vagy törlése nem. • Adat beszúrása: A táblák és lekérdezések adatainak megtekintése és beszúrása, de módosítása vagy törlése nem. • Adat törlése: A táblák és lekérdezések adatainak megtekintése és törlése, de módosítása vagy beszúrása nem.

30. Objektumok tulajdonosainak beállítása • Minden adatbázis és minden objektum rendelkezik tulajdonossal. Alapesetben ő hozta létre az adott adatbázist vagy objektumot. • Ebből következik, hogy célszerű először azon a néven bejelentkezni, amelyet a tulajdonosként szeretnénk használni.

31. Ha ez mégsem így történt és mégis meg kellene változtatni a tulajdonos személyét, használjuk az Eszközök menü Biztonság pontját, majd a Felhasználói és csoportengedélyek parancsot és a Tulajdonos megváltoztatása panellapot! • A megjelenő párbeszédablakban meghatározhatjuk az objektum új tulajdonosának nevét.

32. 5. Felhasználószintű adatvédelmi varázsló • A Felhasználószintű adatvédelmi varázsló segít az engedélyek hozzárendelésében. • Válasszuk az Eszközök menü Biztonság pontját, majd a Felhasználószintű adatvédelmi varázsló parancsot! • Kövessük a varázsló utasításait!

33. Az első párbeszédpanelen be lehet állítani, hogy új munkacsoport információs fájlt akarunk létrehozni, vagy módosítjuk a már meglévőt. • Ezután a munkacsoport-információs fájl nevét és azonosítóját lehet megadni. • A következő lépésben ki lehet jelölni azokat az adatbázis-objektumokat, amelyek biztonságát nem szeretnénk, hogy ellenőrizze a varázsló. • Előre definiált csoportokat lehet a munkacsoport-információs fájlhoz adni. • Felhasználói csoportokhoz lehet engedélyeket rendelni. • Felhasználókat lehet hozzáadni a munkacsoport-információs fájlhoz jelszójukkal együtt. • Felhasználókat lehet csoportokhoz rendelni. • Utolsó lépésben az adatbázis nem védett biztonsági másolatának lehet nevet adni.

34. A Felhasználószintű adatvédelmi varázsló azonos néven és .bak kiterjesztéssel biztonsági másolatot készít az aktuális Access adatbázisról, majd az aktuális adatbázisban védelemmel látja el a kijelölt objektumokat. • Miután futtattuk a varázslót, kézzel engedélyeket rendelhetünk, módosíthatunk vagy vonhatunk vissza a munkacsoport felhasználói és csoportfiókjainál az adatbázis és a meglévő tábláinak, lekérdezéseinek, űrlapjainak, jelentéseinek és makróinak eléréséhez. • Azokat az alapértelmezés szerinti engedélyeket is beállíthatjuk, amelyeket a Microsoft Access egy adatbázisban bármely újonnan létrehozott táblához, lekérdezéshez, űrlaphoz, jelentéshez és makróhoz rendel hozzá. • A csoportok és a felhasználók számára megadott engedélyekkel lehet szabályozni, hogy a felhasználók milyen módon dolgozhatnak az adatbázis egyes tábláival, lekérdezéseivel, űrlapjaival, jelentéseivel és makróival.