Hangulatzavarok

1. Hangulatzavarok Geiszt Johanna klinikai szakpszichológus PPKE Mediátor szakirányú továbbképzés 2010. február 27.

3. Hangulat - hangulatzavar Hangulat • az egyén tudatát, viselkedését tartósan befolyásoló érzelmi állapot, meghatározza • a vitális hogylétet, • a világhoz való viszonyulást, • az érzelmek minőségét • a reakciókat Hangulatzavar • a hangulat tartósan szélső irányba tolódik, a környezeti hatásoktól függetlenül, • a hangulatváltozások és az érzelmi kifejezések kontrollja elvész • klinikai megjelenés: depresszió, mánia, kevert

4. Hangulatzavar komplex pszichobiológiai szindróma • érzelmi élet zavara • hangulat - örömképesség • érzelmi viszonyulás • érzelmi reakciókészség • kognitív folyamatok zavara • információ megszerzése • feldolgozása • tárolása • visszakeresése • szomatikus, vegetatív tünetek • aktivitás • magatartás, késztetés, energiaszint

5. A depresszió két legfontosabbklinikai megjelenése Unipoláris Bipoláris (major depresszió) (mániás-depresszió)

6. BNO-10 Depressziós epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Visszatérő depressziós zavar Perzisztáló affektív zavar Ciklotímia Disztímia Egyéb affektív zavar Visszatérő rövid depresszió Bipoláris affektív zavar Jelenleg hipománia vagy mánia vagy depresszió vagy kevert állapot vagy jelenleg remisszióban DSM-IV Major depressziós epizód Enyhe Mérsékelt Súlyos Súlyos, pszichotikus Major depressziós zavar, visszatérő Disztímiás zavar Ciklotímia Máshol nem osztályozott depressziós zavar Minor depresszió Premenstruális diszfória Bipoláris I vagy II zavar jelenleg hipománia vagy mánia vagy depresszió vagy kevert állapot vagy jelenleg remisszióban Máshol nem osztályozott bipoláris zavar Pszichoaktív szer okozta hangulatzavar Hangulatzavarok osztályozása

7. Hangulatzavarok lefolyása Mánia Depresszió

8. „...amit tanultam, olvastam, átéltem eltűnt... az agyam összeszűkült... megszűnt számomra a múlt, jelen és jövő... érzelmeim nincsenek... üres vagyok... nem tudok terveket készíteni... órákat gondolkodom, hogy lemenjek az utcára vagy ne”

9. Gyakori tévhitek a depresszióról • A depresszió nem betegség, csak „jellemgyengeség” • Szomorúság = depresszió • Gyász = depresszió • A depresszió (gyógyszerekkel) nem gyógyítható • Az antidepreszívumok „mérgezik az agyat”, vagy hozzászokást okoznak • A pszichiáterek mindenkit „bolondnak” minősítenek • A depresszió pihenéssel, környezetváltozással gyógyítható („szedd össze magad”)

10. A depresszióorvosi értelemben vett betegség • Meghatározott tünetek (min. 5) • Meghatározott ideig (min. 2 hét) • Meghatározott genetikai, biológiai és pszichoszociális komponensek • Meghatározott terápiákra gyógyul

11. Depresszió jellemzői • megjelenés • koránál idősebb benyomást tesz, • tartása tónustalan, • mozgása, beszéde meglassult • arcmimika kifejezéstelen • hangulat • stabilan alacsonyfekvésű • kognitív funkciók • figyelem mozgékonysága csökken, • felfogás, gondolkodás lassult, • tartalmilag negatív séma • érdeklődés, örömképesség csökken • motiváció, energia csökken • vegetatív tünetek - alvás, étvágy csökken (vagy nő) szex csökken • egyéb fizikális tünetek - fájdalom, diszkomfort

12. A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) I. A.Az alábbi tünetek közül legalább ötnek jelen kell lenni, minimálisan 2 hétig: • depressziós, szomorú hangulat • az érdeklődés és örömkészség jelentős csökkenése • lényeges súlycsökkenés/gyarapodás • alvászavar (csökkent/fokozott alvás) • motoros nyugtalanság/gátoltság • fáradtság, erőtlenség, levertség • értéktelenség érzése, önvádlás, bűntudat • csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség • a halállal való foglalkozás, halálvágy, öngyilkossági szándék (terv, kísérlet)

13. A major depresszió diagnózisa (DSM-IV szerint) II. B. A tünetek jelentős szenvedést/funkciózavart okoznak C. A tünetek testi betegséggel (agydaganat, hypothyreosis stb.) vagy szer-használattal nem magyarázhatók D. Nem gyászreakcióról van szó

14. Depresszió altípusai (BNO-10) • Krónikus, melankóliás • Kedvtelenség, örömtelen szinte minden tevékenységgel kapcsolatban • A depresszió reggelente erősebb, kora reggeli felébredés. • Jellegzetes pszichomotoros gátoltság vagy agitáltság. • Anorexia vagy jelentős súlyveszteség. • Súlyos, indokolatlan bűntudat. • Pszichotikus • Téveszmék • Percepciós zavar • Depressziós stupor/kataton jelleg • Atípusos depresszió • A hangulat változékony, a klinikai kép előterében szorongás és fóbiás tünetek • A vegetatív tünetek fordítottak, hiperfágia, hiperszomnia, a tünetek fordított napszaki ingadozása jellemző • Posztpartum kezdet • az epizód kezdete a szülést követő négy héten belül van

15. Betegséglefolyás • unipoláris • egyszeri • ismétlődő • bipoláris • rapid ciklus • szezonális • krónikus • dupla

16. Depresszió súlyossági foka (BNO 10) • Enyhe: a diagnózishoz szükséges kötelező számú tünetet nem vagy alig haladja meg, és csak enyhe szociális károsodást okoz a munkaképességben, az általános szociális aktivitásban és a társas kapcsolatokban. • Mérsékelt: a tünetek és a funkcionális károsodás az enyhe és súlyos között van. • Kifejezett, nem pszichotikus: a kötelező minimumon felül számos tünet észlelhető és ezek jelentősen akadályozzák a munkaképességet, a szociális funkciókat és a társas kapcsolatokat. • Súlyos, pszichotikus tünetek: téveszmék vagy hallucinációk, amelyek lehetnek a hangulattal kongruensek és inkongruensek is. • Részleges remisszió: a major depressziós epizód tünetei jelen vannak, de nem minden ismérv teljesül vagy a major epizód végét követő teljesen tünetmentes időszak nem éri el a két hónapot. • Teljes remisszió: Az elmúlt két hónapban nem voltak jelei és tünetei a zavarnak.

17. A hangulati betegségek gyakorisága a felnőtt lakosságban (%) Élettartam prevalencia Nemzetközi adatok • Major depresszió 4,6-15,7 • Bipoláris (mániás- 0,5-5,5 depresszió) Hazai adatok • Major depresszió 15,1 • Bipoláris (mániás- 5,1 depresszió)

18. Depressziós csoportok Felmérés éve: Nem depresszi-ós: Enyhe Közepes Súlyos 1988 (N:20.902) 75,7 % 16,8 % 4,6 % 2,9 % 1995 (N: 18 520) 69,5 % 17 % 6,4 % 7,1 % 2002 (N: 12 600) 72,7 % 14,4 % 5,5 % 7,3 % A depressziós tünetegyüttes előfordulása (Hungarostudy 2002)

19. A depressziók legfontosabb klinikai jellemzői • Nő:férfi arány major depresszió 2-2,5:1 bipoláris 1:1 • Elvált/egyedülálló/munkanélküli 2-3-szoros • Visszatérő epizódok major depresszió 65-75% bipol. bet. 90-95% • Szezonalitás 25-30% bipoláris > major depr. téli > nyári • Gyakori társbetegségek szorongás, addikciók, testi betegségek

20. A depresszió rizikótényezői • Depresszió (öngyilkosság) a családban • Súlyos korai negatív életesemények • Szorongásos betegség (pánik, kényszer, stb.) • Alkoholizmus, droghasználat • Súlyos testi betegségek (hypertonia, stroke stb.) • Súlyos aktuális pszichoszociális stresszorok • Serdülőkor, időskor • Szülés után • Menopauza

21. A depresszió kialakulásának tényezői Genetikai hajlam Korai negatív életesemények Személyiség tényezők Provokáló negatív életesemény Szociális támasz Depresszió

22. Genetika, környezet, depresszió(Rihmer) Genetikai hajlam Korai negatív Kiváltó Depresszió esélye életesemény életesemény + + + 80% + + – 50% + – + 50% + –– 30% – + + 30% – + – 10% –– + 10% ––– 0%

23. A depresszió biológiai megközelítése • Depresszió során csökken a központi idegrendszer • szerotonin (szorongás, alvás, étvágy, szex, agresszió) • noradrenalin (éberség, motiváció, energia, kognitív működések, alvás) • dopamin (drive, jutalmazás, szex, étvágy, kognitív működések) rendszereinek aktivitása • Biológiai terápiák • gyógyszeres terápiák • alvásmegvonás • fényterápia

24. A depresszió kognitív elmélete • a mentális megbetegedés elsősorban információfeldolgozási probléma, melynek következménye az affektív zavar, és amelyben szerepet játszanak viselkedéses és biokémiai folyamatok is egymással szoros kölcsönhatásban • a depresszív gondolkodást diszfunkcionális sémák és attitűdök irányítják, melyek miatt a helyzeteket tévesen, torzítva értelmezi az egyén • a diszfunkcionális attitűdök és a gondolkodási hibák hajlamosító tényezők a depresszióra, alapjukat korai élmények alkotják, melyek az egyén számára kritikus élethelyzetben aktiválódnak.

25. A depresszió kognitív komponensei Beck: kognitív triád - automatikus, negatív irányban torzult szemlélet • Önmaga • Világ • Jövő • Tringer: kognitív tetrád: + kapcsolatok • Logikai hibák pl.: • negatív szűrő • a pozitívum diszkvalifikálása • korai vagy önkényes következtetés • túláltalánosítás • perszonalizáció • Terápia: a negatív gondolatok és diszfunkcionális attitűdök feltárására törekszik, melyek átstrukturálásával kognitív változás és ezen keresztül hangulati változás érhető el

26. Kognitív terápiás gondolatnapló

27. A depresszió behaviorista elmélete • Seligman tanulttehetetlenség-ként leírt jelenségéhez nyúlik vissza: • Az egyén befolyásolhatatlan és kiszámíthatatlan averzív eseményeknek van kitéve, melyek hatására úgy érzi, bármit tesz, nem tőle függenek az események • Nem tanul meg küzdeni, megoldani (coping hiánya) • Problémát passzivitással kerüli el • Depresszióba merül • Terápia: aktivitás fokozása pl. aktivitás napló, pozitív megerősítések keresése, szociális készség fejlesztés

28. A depresszió pszichodinamikus háttere • A jelenben kialakuló depresszív állapot egy korábbi tárgyvesztés emocionális élményének újraélése, vagyis a tüneteknek múltbeli gyökereik vannak, melyek a tudattalanban meghúzódó konfliktuson keresztül rejtett, elfojtott érzelmeket táplálnak. • A veszteség regressziót, a tehetetlenség és függőség érzésének aktiválását idézi elő. • Terápia: a személyiség és az önértékelés támogatása mellett célja általánosan a tudattalan folyamatok feloldása az áttételi érzésekből szövődő belátás révén.

29. Depresszió integratív szemlélete • Bio-pszicho-szociális szemlélet és terápia • Farmakoterápia • Egyéni pszichoterápia vagy • Csoportterápia

30. A depresszió ún. „jéghegy-jelensége” (Rihmer) • megfelelően kezelt betegek • kezelt betegek • nem ismerik fel • nem megy/jut el orvoshoz

31. A nem kezelt depresszió szövődményei • Öngyilkosság 15-19% • Öngyilkossági kísérlet 35-50% • Másodlagos addikciók 30-55% • Munka elvesztése 1,8-2,5x • Szeparáció, válás 2-3x • Fokozott szomatikus mortalitás 2-2,5x (szív-érrendszeri, daganatos) • Az eü. ellátás fokozott terhelése 2,5x

32. Mánia jellemzői • megjelenés • koránál fiatalabb benyomást tesz, • hiperaktív, mozgása, beszéde gyors, hangos • hangulat • emelkedett vagy irritált • kognitív funkciók • figyelem könnyen terelődik, • felfogás, gondolkodás gyors, tartalmilag expanzív, • grandiózus elképzelések • érdeklődés, örömképesség fokozott • energia kimeríthetetlen • vegetatív tünetek alvás csökken, étvágy változó, szexualitás nő • betegségbelátás gyakran inadekvát

33. A mániás epizód tünetei(DSM-IV szerint) • kórosan emelkedett vagy ingerlékeny hangulat (legalább 1 hétig) • felfokozott önértékelés • csökkent alvásigény • szokatlan beszédesség, bőbeszédűség • gondolatrohanás, gondolattorlódás • szétszórtság • pszichomotoros nyugtalanság, felfokozott aktivitás (munka, étvágy, szex, sport, stb.) • kritikátlan magatartás (ésszerűtlen vásárlások és üzleti ügyek)

34. Mánia altípusai • hipománia (bipoláris II. zavar) • pszichotikus mánia (bipoláris I. zavar) • 10-20%-nál átmenetileg grandiózus, perzekútoros téveszmék • mániás stupor • delirózus mánia • akut, dezorientált • kevert, diszfóriás mánia • depresszió és mánia tünetei keverten

35. Mánia Emelkedett hangulat Önszeretet Kitörő jókedv Pozitív énkép Pozitív elvárások Mások hibáztatása Problémák tagadása Téves döntéshozatal Depresszió Nyomott hangulat Öngyűlölet A kedv teljes hiánya Negatív énkép Negatív elvárások Önmagunk hibáztatása Problémák felnagyítása Határozatlanság A mánia és a depresszió sajátosságai Érzelmi élet

36. Mánia Impulzivitás Tettvágy Függetlenségigény Önérvényesítési vágy Produktivitás Hiperaktivitás Harsányság Fáradhatatlanság Megnövekedett libidó Álmatlanság Depresszió Akaratbénulás, gátoltság Menekülésvágy Fokozott függőségigény Halálvágy Improduktivitás Tehetetlenség Visszahúzódás Fáradékonyság Csökkent libidó Álmatlanság A mánia és a depresszió sajátosságaiMotivációs állapot és viselkedés

37. Kreativitás és hangulatzavar A depresszió, és különösen a bipoláris zavar kb. 3-5x gyakoribb kiemelkedő kreativitású emberek között: - Tudósok 44% - Zeneszerzők 50% - Képzőművészek 56% - Politikusok 59% - Írók 88%

38. Krízis, öngyilkosság

39. A krízis fogalma ~döntés, fordulat • Caplan (1964) • A személy kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető, sokszor váratlan, elsősorban külső körülményekkel szembenézni. • Ezt a helyzetet szokásos problémamegoldó eszközeivel , sem elkerülni, sem megoldani nem képes.

40. A krízis jellemzői • Időben behatárolt (1-6 hét) • Paralell változások indulnak be mind kognitív mind emocionális szférában • Parciálisan vagy ineffektíven megoldott krízisek visszatérési tendenciája • Megnövekedett fogékonyság a segítségkérésre, nagyobb szuggesztibilitás, nyitottság és igény a változásra • Krízisek spontán megszűnése növeli a későbbi szuicídium veszélyét • A krízis egyben fordulópont is lehet: kreatívan megoldódjék és a személyiség egy magasabb szinten újraszerveződjék • Akcidentális (Caplan) • Fejlődési/pszichoszociális (Erikson)

41. Krízis szakaszai • Készenlét • a fenyegető helyzet szorongást kelt, mobilizálódnak a szokásos problémamegoldó stratégiák • Küzdelem • Az alkalmazott problémamegoldó stratégiák eredménytelenségének felismerése fokozza a feszültséget: próba-hiba típusú kutatás újabb megoldási módok iránt, • Sztereotip kísérletek, válogatás és mérlegelés nélkül tett kísérletek a probléma megoldására • Kimerülés • a személy integritásának felbomlása elindul, reménytelenség, tehetetlenségérzés, destruktív magatartásminták

42. A krízis megoldási formái, lehetséges kimenetelei • Megoldás külső erők mobilizálása révén • Kreatív megoldás • új célok, új eszközök kialakításával, nagyobb belső energiák mobilizálása révén (katarzis, hatékonyabb szinten funkcionáló személyiség) • Kompromisszum • alkalmazkodás a személyiség számára korábban elfogadhatatlan helyzethez (nagy belső feszültséggel, elégedetlenséggel jár, újabb krízisek veszélye nagy, krónikus öngyilkos viselkedés alakulhat ki) • Ineffektív megoldás • a krízis spontán, külső erők nélküli megszűnése (addikciók, neurózis) • Összeomlás • szuicidium, pszichózis

43. Mi jellemzi a krízisben lévő személyt? • Figyelme a problémára irányul, de szétszórt • Magatartása konfúz és dezorganizált • Érzelmi reakcióit kismértékben képes kontrollálni, impulzív • Mindennapi tevékenysége alacsony hatásfokú • Nincs önmagára vonatkozó jövőképe • Sok mindent tud a problémáról, de ismereteit nem tudja rendszerezni, átgondolni

44. Krízisintervenció jellegzetességei • Nem a problémára, hanem a bajban lévő személyre kell összpontosítani • Fontos a közvetlen veszélyeztetettség mértékének és az aktuális kockázat megítélése • Cél: a szorongás/feszültség csökkentése • Technikák: meghallgatás, strukturálás, környezettel való kapcsolatteremtés, gyógyszeres ellátás, esetleg rövid kórházi felvétel • Folyamata: • gyors érzelmi rapport kialakítása, nincs távolságtartás, erős a megkapaszkodási igény • krízishez vezető lépések áttekintése • a páciens maladaptív reakcióinak megértése • ezektől eltérő, adaptívabb krízismegoldó módok tanulása • fókuszban a krízis áll, a jelen • támogatás a krízis örvényszerű sodrásában, • énvédő mechanizmusok erősítése • dependenciából fokozatos leválasztás „őérte, de nem helyette”

45. Tények és tévhitek az öngyilkosságról

46. Krízis és öngyilkosság • Az öngyilkossági állapotot lélektani krízis vezeti be • Az öngyilkosság bekövetkezéséhez a külső tényezők mellett a személyiség krízistűrő, krízisfeldolgozó kapacitásának hiánya is szükséges • A preszuicidális szindróma egy speciális krízisállapot, önálló tünetegyüttes, mely közös ismérve a szuicid magatartásnak, és így felismerése és kezelése a szuicidium – prevenció leghatékonyabb eszköze

47. Preszuicidális szindróma(Ringel) • beszűkülés • affektív, kognitív, magatartásbeli, kapcsolati • gátolt, önmaga felé forduló agresszió • öngyilkossági fantáziák

48. Cry for help • Segélykérés az öngyilkosságot megelőző időszakban • Tudatos és nem tudatos • Direkt és indirekt • Ambivalens viszonyulást fejez ki • Közvetlen környezet felé irányul

49. Orvosi vizitek az öngyilkosság előtt Háziorvos Pszichiáter • 3 hónapon belül 47-73 % -------- • 1 hónapon belül 34-60 % 18-21 % • 1 héten belül 28-40 % 9-11 %

50. Öngyilkosság rizikófaktorai • Elsődleges rizikófaktorok • Pszichiátriai betegség (affektív betegségek: bipoláris, unipoláris major depresszió, mánia, skizofrénia, alkohol/gyógyszerabúzus) • Megelőző öngyilkossági kísérletek, • Szuicidium a családban • Másodlagos rizikófaktorok • Koragyermekkori veszteségek • Izoláció, munkanélküliség, komoly anyagi problémák • Súlyos negatív életesemények • Dohányzás • Harmadlagos rizikófaktorok • Férfi nem • Adoleszcens kor, időskor • Vulnerábilis periódusok (tavasz, premenstruum, a nap első harmada)