500 likes | 631 Views
Agrárszakigazgatás II. Szilágyi J. Ede 2003.11.08. Az előadás témái. Növényvédelem (2000:XXXV.tv.) Növényfajták állami elismerése (1996:CXXXI.tv.) Szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról (1997:CXXI.tv.) Takarmányok előállításáról és forgalombahozásáról (2001:CXIX.tv.).
E N D
Agrárszakigazgatás II. Szilágyi J. Ede 2003.11.08.
Az előadás témái • Növényvédelem (2000:XXXV.tv.) • Növényfajták állami elismerése (1996:CXXXI.tv.) • Szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról (1997:CXXI.tv.) • Takarmányok előállításáról és forgalombahozásáról (2001:CXIX.tv.)
A növényvédelemről (nv.) • Bevezető (5) • Növényvédelem (7) • Növényvédő szerek engedélyezése (5) • A környezet-, természet és emberi egészség védelme • A növényvédelmi igazgatás szervezete • Növényvédelmi bírság
Bevezető • Célja • Törvény hatálya • Értelmező rendelkezések (I-III.)
A törvény célja • 1. § A törvény célja a növények, növényi termékek megóvása a károsító szervezetektől, valamint a növényvédelemmel kapcsolatos veszélyek megelőzése, illetve elhárítása az ember és az állat egészségét, a környezet és a természet védelmét szolgáló intézkedések elsőbbségének biztosításával, valamint a növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával
A törvény hatálya (személyi) • természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gt., külföldi székhelyű vállalkozások Mo-i fióktelepe, aki: • fölhasználó • termelő • engedélyköteles terméket importáló, gyártó, tároló, szállító • növényt, növényi terméket az ország területére behoz, onnan kiszállít, átszállít • növényvédelmi gépet forgalomba hoz
Értelmező rendelkezések I. • növény: az élő növény és a növény élő részei • növényi termék: a feldolgozatlan v. egyszerű előkészítésen átesett növényi eredetű termék; kivéve a növény (fogalma) • károsító v. károsító szervezet: a növényt v. növényi termékeket károsító • növény-, állat- vagy károkozó • faj, törzs vagy biotípus • zárlati károsító: 1. potenciális gazdasági jelentőségű károsító, amely 2. a veszélyeztetett területen még nem fordul elő (v. előfordul, de el nem terjedt) 3. hatósági határozat alapján védekezést folytatnak ellene. • Növény-egészségügyi bizonyítvány: az ENSZ FAO Nemzetközi Növényvédelmi Egyezményben meghatározott tartalmú, az illetékes hatóság által kiállított, sorszámozott okirat annak igazolására, hogy a növényt, növényi terméket a hivatalos előírások szerint megvizsgálták, és az megfelel az importőr ország előírásainak
Értelmező rendelkezések II. • Zárlat: zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló, védekezési vagy megsemmisítési célú növény-egészségügyi intézkedés • Növényvédelem: a növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. • Korlátozás: növényben, növényi termékben egyes engedélyköteles termékekben a megengedettnél több növényvédő szermaradék tartalom gyanúja miatt vagy az előző. pontokban meghatározott károsító előfordulás gyanújának tisztázása idejéig hozott szállítási, forgalomba hozatali, felhasználási tilalmi intézkedés.
Értelmező rendelkezések III. • Megsemmisítés: a zárlat megszüntetésére - a növény, illetve növényi termék tulajdonosa, feldolgozója, felhasználója, forgalmazója teljes költségviselése terhére - hozható növény-egészségügyi intézkedés. • Kötelező védekezés: növény-egészségügyi intézkedéssel elrendelt állami, közérdekű vagy termelői védekezés.
Növényvédelem • növényvédelmi tevékenység • a nv-i tevékenység fajtái(4) • növény- egészségügyi vizsgálatok • az Európai Bizottság szakértői
Növényvédelmi tevékenység • 4. § (1) A növényvédelmi tevékenység során törekedni kell az integrált termesztés gyakorlatának betartására az ember és az állat egészségének, valamint a környezet és a természet védelmének figyelembevételével, amelynek célja, hogy • a) a növények egészségét és a növényi termékek minőségét megőrizzék: • b) az olyan veszélyeket elhárítsák, amelyek a növényvédő szerek alkalmazása, tárolása és az azokkal való egyéb tevékenység miatt léphetnek fel.
A nv-i tevékenység fajtái • termelői • állami • közérdekű
Termelői védekezés • A földhasználó és termelő köteles • a zárlatit (vizsgálatköteles nem zárlatit) elpusztítani • egyéb károsító ellen is védekezni, ha a szomszéd növényvédelmi biztonságát, emberi egészségét veszélyezteti • zárlati károsító okozta fertőzést (gyanúját) illetékes megyei Szolgálatnak bejelenteni • növény-egészségügyi hatósági nyilvántartás felé adatszolgáltatás • A földhasználó és termelő köteles tűrni • az állami és közérdekű védekezéssel megbízott munkavégzését • a nv-i hatóság ellenőrzését, az intézkedéseit köteles vh-ni
Állami védekezés • esetei: • (1) országban nem honos zárlati károsító • (2) ha a termelői védekezés nem kielégítő hatású • (3) ha a zárlati károsító terjedését szükséges megakadályozni • elrendelésére jogosult: • a (2) és (3) esetben az illetékes megyei Szolgálat (akár egész megyére) • az (1) esetben illetve több megyére (az egész országra) kiterjedően a FVM • költségviselés: központi költségvetés • az elrendelő határozat ellen benyújtott fellebbezésnek a vh-ra nincs halasztó hatálya
Közérdekű védekezés • esete: ha a földhasználó, illetve a termelő védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. • A közérdekű védekezést külterületen az illetékes Szolgálat, belterületen a települési, fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője rendeli el. • A védekezésre kötelező, illetve a közérdekű védekezést elrendelő határozat elleni fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya nincs. • költségviselés: a földhasználó, termelő (a védekezést elrendelő hatóságnak)
Növény-egészségügyi vizsgálatok • A behozatali, a kiviteli és az átmenő forgalomban a külön jogszabályban meghatározott növény-egészségügyi szempontból ellenőrzésköteles küldeményeket csak (1) növény-egészségügyi bizonyítványával, ill. (2) növényútlevéllel szabad szállítani. • Növényútlevelet lehet kiállítani a külön jogszabályban foglaltak szerint, annak igazolására, hogy (1) a növény, növényi termék (2) előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során (3) a növény-egészségügyi követelményeket (4) nyilvántartásba vett termelők betartották.
Az Európai Bizottság szakértője • Az Európai Bizottság által felhatalmazott szakértő az eljáró hatóság jelenlétében jogosult Magyarországon (1) a közösségi növényvédelmi előírások betartását, valamint (2) a Központi Szolgálat, a Szolgálat és a növényvédelmi felügyelő hatósági tevékenységét ellenőrizni. • Ennek keretében jogosult: • létesítménybe, helyiségbe belépni, • szállító járművön tartózkodni, • növényt, növényi terméket, bármely eszközt, munkafolyamatot és iratot megvizsgálni, • növényből, növényi termékből, talajból, felszíni és felszín alatti vizekből, engedélyköteles termékből térítésmentes mintát venni.
Növényvédő szerek engedélyezése • forgalomba hozatali és felhasználási engedély • az engedély visszavonása és szünetelése • Eseti és kísérleti célú felhasználás • osztályozás, csomagolás
Forgalomba hozatali és felhasználási engedély • növényvédő szert csak az engedélyező hatóság engedélye alapján lehet forgalomba hozni és felhasználni. • kérelmező lehet aki, akinek képviselője vmely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik. • szakhatóság: EüM, KvM • az engedélyezés feltételei • kivételesen a FVM (!) engedélyezheti engedéllyel nem rendelkező nv. szer felhasználását: • késedelem veszélye • kivitelre szánt növényeken, növényi termékeken • A kérelemről 18 hónapon belül dönt az engedélyező hatóság (szakhatóság 12 hónap) • Az engedély 10 évig érvényes (ismételten kérhető)
Az engedély visszavonása és szünetelése • Az Eng. Hat. visszavonja: • engedélyes kéri • a nv. szer veszélyes • jsz. tiltja a felhasznált hatóanyagot • Az engedély érvényessége szünetel, ha: • ezt kérik • kérelmező nem fizeti a fenntartási díjat
Az eseti és kísérleti célú felhasználás • Kísérleti célú felhasználás: • Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint • Eseti felhasználás: • Központi szolgálat engedélyével, külön jsz. szerint • valamely már engedélyezett növényvédő szer felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérően
Nv. szerek osztályozása, csomagolása • osztályozása: • fizikai-kémiai, toxikológiai, tűz és robbanás veszélyességi kategóriákba • környezeti veszélyességi kategóriákba, • forgalmi kategóriákba • csomagolása: • csak az ember egészségét, valamint a környezet veszélyeztetését kizáró biztonságos csomagolásban lehet forgalomba hozni
A környezet-, természet és az ember egészségének védelme • A növényvédelmi tevékenységet a károsítóra célzottan, térben és időben okszerű módon és eszközzel kell végezni. • Tilos a gazdasági növényekre veszélyt nem jelentő szervezetek gondatlan vagy szándékos pusztítása. • A növényvédelmi szempontból hasznos élő szervezetek minden fejlődési alakját fokozottan védeni kell. • Spec. rendelkezések: vad (és védett állat), vizek (vízfolyások) környéke, háziméhek • A növényvédő szerek és a termésnövelő anyagok felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne veszélyeztesse a lakosság egészségét, ne növelje meg a lakosság egészségkárosodásának kockázatát. • A növényvédelmi szerrel kapcsolatos felelősség: munkáltató, nv-i szolgáltatást végző, felhasználó (a saját részre végzett munka esetén)
A növényvédelmi igazgatás szervezete • miniszter • FVM • Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat • megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat • növényvédelmi (talajvédelmi) felügyelő • települési ök. jegyzője • közreműködik: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Növényvédelmi bírság • kiszabása • kötelező esetek • fakultatív lehetőség • összege: 20 000- 2M Ft
Növényfajták állami elismerése • 1996:CXXXI.tv.
Tartalom • Tv tárgya, értelmező rendelkezések • Növényfajták állami elismerése • Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása és forgalmazása • előállítás, forgalmazás • vetőmag-szaporítási zárt körzet • törzsültetvények • vetőmag- és szaporítóanyag- minősítés • Jogsértések szankciói
Tv tárgya • A törvény a növénytermelés biológiai alapjainak megőrzése és fejlesztése érdekében szabályozza a (1) genetikai anyagok megőrzését, a (2) növényfajták állami elismerését, (3) a fajtajogosultak jogait és kötelezettségeit, (4) a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításának és forgalmazásának rendjét. • (1) A jogosulatlan fajtahasználat, (2) a vetőmag és a vegetatív szaporítóanyag hamisítása, (3) a felhasználót megtévesztő, félrevezető adatok közlése tilos. • A vetőmag és a vegetatív szaporítóanyag előállítását, minősítését, forgalmazását és felhasználását az állam ellenőrzi.
Értelmező rendelkezések I. • Nemesítő: a növényfajtát előállító természetes személy. • Fajtajogosult: a fajtával kizárólagosan rendelkező természetes személy vagy szervezet. • Fajtafenntartó: az a természetes személy vagy szervezet, aki (amely) a fajta változatlan formában való megőrzését, fenntartását végzi, és gondoskodik a szaporításához szükséges kiindulási anyag folyamatos előállításáról.
Értelmező rendelkezések II. • Vetőmag-szaporítási zárt körzet: a vetőmag-előállítás genetikai tisztaságának megőrzése céljából a jogszabályban előírt korlátozásokkal elrendelt termelési körzet. • Védőtávolság: • a) elválasztó sáv: az a távolság, amely a vetőmag-előállítás mechanikai keveredésmentességét szolgálja, • b) izolációs távolság: az a távolság, amely az idegen beporzás, valamint növény-egészségügyi fertőzésmentes vetőmag-, illetve szaporítóanyag-előállítást szolgálja.
A növényfajták állami elismerése I. • Bevezető: • Ma-on csak állami elismerésben részesült, vagy ideiglenesen szaporításra engedélyezett növényfaj és növényfajta termeszthető árutermelés és forgalomba hozatal céljából. (Kivéve: vetőmagexport) • Az állami elismerés növényfajonkénti feltételeit külön jsz. határozza meg. • Elbírálás szempontjai: • más növényfajtáktól megkülönböztethető, egynemű, állandó, • bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik, továbbá • (egyes fajtáknál) megfelelő gazdasági értéke van. • Eljárás: (1) fajtajogosult jelentheti be, (2) minősítő intézethez (OMMI), aki elvégzi a vizsgálatokat, (3) javaslatot tesz a bejegyzésre az Országos Mg-i Fajtaminősítő Tanács, (4) a minisztérium dönt.
A növényfajták állami elismerése II. • Az elismerés időtartama: • 18 év (szőlő-, gyümölcs- és erdészeti növény) • 15 év (egyéb növényfajta) • Fajtajegyzékek: • Nemzeti Fajtajegyzék (közhitelű nyilvántartás!) • Leíró Fajtajegyzék (az előző alapján, de bővebb) • Ajánlott Fajták Jegyzéke (egyes termőhelyekre ajánl: MAK, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, terméktanácsok)
Növényfajták fenntartása, a fajtajogosult jogai és kötelezettségei • A fajták eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzéséről fajtafenntartással kell gondoskodni. • A fajtajogosult (képviselője) a fajtával szabadon rendelkezik: • a fajta használatáért díjazás illeti meg (a felhasználóval kötött szerződés alapján) • A nemesítő (1) kérheti, hogy ilyen minőségben feltüntessék a nyilvántartásokban, (2) a fajta használatáért fizetett díjból fajtajutalék illeti meg (erről a fajtajogosulttal állapodik meg).
Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása, forgalmazása I. • Magyarországon csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő vagy ideiglenes szaporításra, illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett fajok, fajták minősített vetőmagját és szaporítóanyagát lehet forgalomba hozatal céljára előállítani, forgalmazni. Kivéve: vetőmagexport. • A növényfajta vetőmagjának és szaporítóanyagának továbbszaporításához, belföldi forgalmazásához és exportálásához a fajtajogosult írásbeli engedélye szükséges. • Export esetén csak ellenőrzött, kísérő okmánnyal rendelkező vetőmag- és szaporítóanyagot lehet kivinni.
Vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítása, forgalmazása II. • Belföldi felhasználás vagy forgalomba hozatal céljából kizárólag a Nemzeti Fajtajegyzékben felsorolt, továbbá ideiglenes szaporításra, illetve ideiglenes felhasználásra engedélyezett növényfajta e törvény előírásainak megfelelő vetőmagját, szaporítóanyagát lehet importálni. • Személyi feltételek: vetőmag és szaporítóanyag előállítására, illetve forgalmazására a (1) külön jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, olyan (2) természetes személy és szervezet jogosult, (3) aki tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.
Vetőmag-szaporítási zárt körzet I. • A (1) szántóföldi és (2) a kertészeti növényfajok vetőmag-szaporítása esetén a külön jogszabályban meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni. • A vetőmag előállítója az előírt védőtávolságon belüli termőföld használójávalszerződésben állapodhat meg (1) a földhasználat módjáról, illetve (2) arról, hogy a védőtávolságon belüli termőföld használója milyen növényfajokat és fajtákat nem termeszt. • Az egyezségnek tartalmaznia kell az ebből eredő eredménykiesés ellentételezésének módját és mértékét.
Vetőmag-szaporítási zárt körzet II. • A védőtávolságok betartása érdekében vetőmag-szaporítási zárt körzetet (a továbbiakban: zárt körzet) lehet kialakítani: • A zárt körzet kialakításához a minisztérium jóváhagyása szükséges. • A zárt körzet kialakítását az érdekeltek a termékpálya szerinti terméktanácstól kérhetik. • A terméktanács a kérelemről haladéktalanul értesíti a területi agrárkamarát, amely 30 napon belül egyezség létrehozását kísérli meg a vetőmag-előállítók, valamint a védőtávolságon belüli termőföld használói között. • A területi agrárkamara az egyezségi kísérlet eredményéről 5 napon belül értesíti a terméktanácsot. • A jóváhagyásról határozat születik.
Vetőmag- és szaporítóanyag minősítés • külön jsz. határozza meg a minősítés követelményeit • a minősítés a OMMI hatáskörébe tartozik • a minősítés eredményéről igazoló okiratot állítanak ki • a tételeket fémzárolják, illetőleg fémzárértékű (eltávolításkor megsemmisülő) azonosító jellel látják el
Szankciók • Aki a vetőmag- és szaporítóanyag-előállítói, -felhasználói, illetve -forgalmazói tevékenysége során e törvény rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi: • forgalomba hozataltól eltilt, vetőmagot zár alá vesz • szigorított minősítést elrendel • vetőmagot megsemmisít • tevékenységtől eltilt • engedélyt visszavon • minőségvédelmi bírságot kiszab • szabs-i v. be.-t kezdeményez
A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról • 1997:CXXI.tv.
Tartalom • a törvény tárgya, értelmező rendelkezések • szőlőtermesztés • bor előállítása • szőlő és bor származási bizonyítvány • borok palackozása • zárt borvidékre vonatkozó külön rendelkezések
A törvény tárgya • A törvény szabályozza: • a szőlő telepítését, művelését, kivágását • a must, bor előállítását, tárolását forgalomba hozatalát • a kapcsolódó közig feladatokat
Értelmező rendelkezések • Házkerti szőlő: az az egy személy használatában lévő szőlőterület, amely az 500 négyzetmétert nem haladja meg. • Árutermő szőlő: a házkerti méretet meghaladó szőlőterület. • Telepítés: a földterület beültetése szőlővel, ideértve a terület előkészítését, a támberendezés létesítését és az ültetvény ápolását termőre fordításig. A termőrefordítás ideje a negyedik, ha a termőrefordulást rendkívüli időjárás késlelteti, az ötödik vegetációs időszak vége. • Szőlőfajták hasznosításuk szerint: • a) Borszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint borkészítésre használják. • b) Csemegeszőlő fajta: olyan szőlő, amelynek termését rendszerint közvetlen étkezésre használják. • c) Alanyszőlő fajta: olyan szőlő, amelyet vegetatív szaporítóanyag előállítás, illetve oltványkészítés céljából termesztenek.
Szőlőtermesztés- termőhelyek, telepíthető fajták • szőlőtermesztés termőhelyei • szőlőalanyok esetében (az ország ökológiailag alkalmas összes területe) • csemegeszőlő, borszőlő esetében (egyes megyék ö-ilag alk. területei) • megyéken belül (borvidék v. bortermőhely) • Telepíthető fajták • Nemzeti Fajtajegyzék • megyei fajtalista • borvidéki és bortermőhelyi fajtalistát
Szőlőtermesztés- telepítés, kivágás • árutermő szőlőt: jegyző, (hegyközségi településen) hegybíró engedélye alapján • határidő: kérelem benyújtása 4 hónappal (kivágásnál 2 hó) a tevékenység megkezdése előtt • helyszíni szemle tartása kötelező, melyre szakhatóságként meghívják:(1) növény és talajvédelmi szolgálat, (2) építésügyi hatóságot, (3) természetvédelmi hatóságot, (4) OMMI-t • engedély nélkül (v. attól eltérően) telepített szőlő kivágása elrendelhető
A bor előállítása • borászati termékek: friss szőlő ---) szőlőcefre (must, szőlőtörköly) ---) erjedő cefre, must ---) bor (palackozott: max. 2 liter, nem palackozott: max. 25 l) • borászati eljárások: • általános rendelkezések (pl. csak szőlőből, meghatározott eljárás ill. adalékanyag, hamisított bor) • egyes eljárásokra vonatkozó szabályok (pl. házasítás, likőrbor, pezsgő) • minőségi követelmények: • asztali bor, tájbor, minőségi bor, különleges minőségű bor • elhatárolási szempontok: természetes eredetű cukor tömegszázaléka, meghat. szőlőtermő táj, áll-ilag elismert szőlőfajta, meghat. borvidék, jellemző íz v. illat
A származási bizonyítvány, áll-i ellenőrzőjegy • Származási bizonyítvány: (1) bort, borászati feldolgozás céljára szőlőt csak ezzel lehet (2) forgalomba hozni, forgalmazni; (3) hegyközség adja ki. • Állami ellenőrzőjegy (kérelem alapján: OBI engedélyezi): • Megkülönböztetésre érdemes, palackozott, meghatározott termőhelyről származó minőségi borok állami ellenőrzőjeggyel láthatók el. • A (1) tv- ben meghatározott "Bikavér" borok, (2) valamint a meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok csak állami ellenőrzőjeggyel hozhatók forgalomba.
A borok palackozása: avagy mi az a minimális információ, amit a palacknak tartalmaznia kell • minőségi megjelölést (pl. hogy asztali) • névleges térfogatot • tényleges alkoholtartalmat • cukortartalmat • palackozó céget • OBI forgalomba hozatali engedélyt
Zárt borvidékre vonatkozó külön rendelkezések • fogalma: az a termőhely, amely megkülönböztetésre érdemes. • a z. bv. kijelölése: miniszter dönt, a hegyközségi tanács javaslata, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának véleménye alapján. • itt termett must, bor előállítása: tilos más helyett termett szőlővel, musttal keverni. • más termőhelyről bort ill. mustot (50 l-től), borszőlőt, cefrét (75 kg-tól) bevinni tilos . • speciális szabályok vonatkoznak a tokaj- hegyaljai zárt borvidékre.
Zárszó • Viszont látásra!