Pénz- és tőkepiacok

1. Pénz- és tőkepiacok Nappali tagozat BA képzés Csillik Péter BGF tudományos főmunkatárs Magyar Bankszövetség vezető közgazdász csillik@bankszovetseg.hu 2013. május 10-i változat 13.00-14.30 V-ös előadóterem

4. Heti anyag a tankönyvben • 1. Hét 11-33. Oldal • 2. Hét 34-55. Oldal • 3. Hét 56-83. Oldal • 4. Hét 329-371. Oldal • 5. Hét 84-108. Oldal • 6. Hét 205-216. Oldal • 7. Hét 254-294. Oldal • 8. Hét 217-254. Oldal • 9. Hét. TANKÖNYVI FEJEZET NINCS • 10. Hét 109-135 és 296-317. Oldal • 11. Hét 135-205 Oldal és 318-328 oldal

6. 1. (02.08) A pénzügyi piacok tulajdonságai (11-33) • PÉNZÜGYI PIACOK • TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER • ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK • TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK • BEFEKTETÉSI ALAPOK • CAPM ÉS KÖTVÉNYEK • RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS • RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS • ÜGYLETEK – FEDEZETI • ÜGYLETEK – OPCIÓS • ÜGYLETEK – SWAP • TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

7. 1. Pénzügyi piacok I. (11-33.o.) • 1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata • 1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása • 1.1.2 A finanszírozás formái • 1.1.3 A kamatláb szerepe • 1.2 A pénzügyi közvetítő rendszer részei • 1.2.1 A pénzügyi eszközök • 1.2.2 A pénzügyi közvetítés és intézményei • 1.3 A pénzügyi piacok csoportosítása • 1.3.1 Különböző szempontok szerinti csoportosítás • 1.3.2 A részpiacok kölcsönös összefüggései • 1.3.3 Az egyes részpiacok jellemzői

8. Pénzügyi rendszer összetevői

9. Nem hatékony erőforrás elosztás lehetőségei

10. Cselekvések racionalitása

11. Növekedés kulcstényezői

12. Az elmúlt 32 év

13. Hitel és GDP 50 éve

14. Mi a bajunk most?

15. Jönnek a kínaiak

16. Dani Rodrik Lehetetlen hármasság

17. Dani Rodrik :

18. Gazdasági térkép

20. vagyonpálya

21. Miként finanszíroz a háztartás?

22. 1.1. A pénzügyi közvetítőrendszer definíciója, feladata • A mai görög csőd 2400 éves sor tagjának tekinthető, mivel az első pénzügyi csőd i.e. 4. Században a déloszi templom felé fennálló adóssága tekintetében a 13 tagú Attikai Tengeri Szövetség 10 tagja csődöt jelentett. • 1000 Cédrusfa tartozás a hajóépítéshez, vagy 1000 CDS pontról 10000 pontra (100%-ra) felfutó csődkockázat, a görögök azóta is és szinte egyfolytában csődben vannak. • Mi a kapcsolat CDS és tőzsdeindex között?

23. CDS credit default swap • Miért futott fel a Görögök CDS-e 1000bp-ről 10000bp-re? • 10000bp=100%, nem érdemes megvenni az állampapírt, már csak veszteség van rajta, • eladni sem lehet csak iszonyatos hozam mellett

24. Görögország CDS –ének alakulása bázispontokban

25. 5 éves CDS és a BUX/GDP alakulása (2005-11)

26. Az 5 éves CDS és aBUX/GDP ( 2005.01.28-2010 03.01)

27. Majd azt is megnézzük, mitől függ a tőzsdeindex, de előbb megnézzük, hogy mi van az USA-ban

28. Pénzügyi közvetítő rendszer: • Olyan • Piacok, • Egyének, • Intézmények, • Jogszabályok és egyéb szabályok, • Szokványok, mechanizmusok, technikák összessége, • Amelyek biztosítják a gazdaság pénz-és tőkekapcsolatait.

29. Pénzügyi közvetítő rendszer fő feladata: • Tegye lehetővé: • a gazdaságban létrejövő megtakarítások és a beruházási szükségletek találkozását, • Megtakarítások felhasználását, működő tőkévé alakulását • A kereslet-kínálat meghatározza a pénzügyi eszközök árát (pl. hitel esetén a kamatlábat)

30. 1.1.1 Megtakarítások és beruházások találkozása • Pénzügyi piac: • a pénz cseréjének helyszíne, • A pénz cseréjének közvetítésében szerepet játszó szereplők (egyének, intézmények), • Pénzügyi eszközök, mechanizmusok, valamint törvények, szabályozók és szokásjogok összessége. • Pénzügyi piac elsődleges feladata: • A gazdaságban keletkező szabad pénzeszközök, tőkék eljuttatása a felhasználóhoz. • Szabad pénzeszközökkel a megtakarítók rendelkeznek, nettó megtakarítók, akinek megtakarításai meghaladják hiteleiket • Háztartási szféra nettó megtakarító, vállalkozás és állam általában nettó adós.

31. Megtakarítás a jövedelem fogyasztásra el nem költött része. A pénzügyi piac közvetítő szerepe révén a a megtakarítás olyan jövedelem, amely nem csapódik ki a gazdaság vérkeringéséből fogyasztás formájában. A felhasználók keresletet támasztanak a megtakarítók jelenlegi pénzére. A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát. A megtakarítók többletjövedelem reményében adják kölcsön mai megtakarításaikat. A cserében kialakul a piaci ár, a kamatláb és az értékpapírok árfolyama. Minél nagyobb kockázattal jár a befektetés, annál nagyobb jövedelmet várunk érte.

32. Megtakarítók és tőkefelhasználók igényeinek eltérése: • Pénzösszeg nagysága, • Lejárat, • Likviditás, • Kockázat, • Szakértelem, hatékonyság.

33. „átcsomagolás” • A hatékony pénzügyi rendszer átcsomagolja a terméket, • Lehetővé teszi, hogy a kis összegű, rövidebb időtávú, likviditást és kockázatmegosztást preferáló megtakarítások találkozzanak a tőkefelhasználó vállalatok nagy-összegű, hosszabb távú igényeivel, és így a gazdaság újratermelési folyamatait és növekedését finanszírozzák.

34. Finanszírozás formái • Önfinanszírozás (saját nyereségből fejleszt a vállalat) • Végleges újraelosztás (állam elveszi adóval, másnak adja) • Pénzügyi piacok használata (főként értékpapírral) • Kereskedelmi bankok (bankrendszer) pénzteremtése

35. Kamatláb szerepe • Különböző időpontbeli pénzeket a kamatláb (hozamelvárás) köti össze. • 1+rn=(1+rr)*(1+CPI) • Előretekintő infláció CPI és reálkamat megadja a nominál-kamatot. • Kockázatmentes kamatláb +kockázati prémium adja a kamatlábat.

36. 1.2 A pénzügyi közvetítőrendszer részei 1.2.1.A pénzügyi eszközök • Pénzügyi eszközök a pénzügyi piacok árui, belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. • A pénzügyi eszközök a megtakarítások ideiglenes átadásakor jönnek létre a piacon zajló cserében, formáját tekintve értékpapír, elismervény, szerződés, stb…

37. 1.2.1.A pénzügyi eszközök • Pénzügyi piac legfontosabb eszközei: • Váltó (kereskedelmi, kincstári) • Kincstárjegy • Bankbetétek és bankhitelek, • Kötvény, • Záloglevél, • Részvény. • Időtartam: rövid (váltó, kincstárjegy), hosszú (kötvény, záloglevél), lejárat nélküli (részvény)

38. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • Négy szereplő (háztartás, állam, vállalat, külföld) mindegyike lehet megtakarító, és lehet jövedelménél többet költeni szándékozó, találkozásukat segíti: • Megtakarítási formák szabványosítása, • Adás-vétel általános szabályainak betartása, jogi háttér biztosítása • Információáramlás elősegítése, • Közvetítő, a kereskedésben közreműködő intézmények megjelenése, működése.

39. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • Pénzügyi közvetítőrendszer intézményei • a gazdaságban fellelhető szabad pénzeszközöket • áramoltatják az egyik szereplőtől a másikhoz. • Pénzügyi közvetítő intézményrendszer feladata, hogy • segítse a felek egymásra találását, • összehangolja a legkülönfélébb elvárásokat, melyek • a hozammal, • kockázattal, • futamidővel kapcsolatosak.

40. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • A gazdaság megfelelő működésének egyik feltétele, hogy a források hatékony, gyors áramoltatását a pénzügyi közvetítőrendszer betöltse. • A közvetítőrendszer lehet • közvetlen (megtakarító arról dönt, hogy adott vállalat részvényét, kötvényt megveszi) vagy • Közvetett (megtakarító arról dönt, hogy melyik közvetítő bankot választja meg, bank dönt arról, hogy melyik vállalat kap hitelt.)

41. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • Monetáris közvetítők • Kereskedelmi bankok jellemzően a rövid távú finanszírozást segítik, a pénzforgalmat bonyolítják • Kereskedelmi bankok hitelezési politikájának biztosítani kell, hogy a kihelyezések megtérüljenek, a veszteségeket a bank viseli.

42. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • Nem monetáris közvetítők: • Betéti intézetek • Befektetési alapok • Jelzálogbankok • Nem bankjellegű közvetítő intézmények: • Nyugdíjalapok • Biztosítók • Nyugdíjpénztárak

43. 1.2.2. A pénzügyi közvetítés és intézményei • Univerzális bankrendszer német modellje • Kereskedelmi és befektetési banki tevékenységet szétválasztó angolszász modell

44. Vége az első órának • Következő órán 2013. február 15-én pénteken 13.00-14.30. V-ös előadóban folytatjuk. • A feladatkiírás esetén az excellek címzettje: • Zsugyel.Janos@PSZFB.BGF.HU

45. 2. (02. 15) A tőkepiaci intézményrendszer 34-55 • PÉNZÜGYI PIACOK • TŐKEPIACI INTÉZMÉNYRENDSZER • ÉRTÉKPAPÍROK FAJTÁI, KIBOCSÁTÁSUK ÉS FORGALMAZÁSUK • TŐZSDEI INFORMÁCIÓK, INDEXEK • BEFEKTETÉSI ALAPOK • CAPM ÉS KÖTVÉNYEK • RÉSZVÉNYEK TECHNIKAI ELEMZÉS • RÉSZVÉNYEK FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS • ÜGYLETEK – FEDEZETI • ÜGYLETEK – OPCIÓS, • ÜGYLETEK – SWAP • TŐKEPIACI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE

46. 1.3. A pénzügyi piacok csoportosítása • Csoportosítás 1: • Lejárat szerint • Rövid lejáratú pénzpiaci termékek banki szereppel, • Eszközök: • Váltók (kereskedelmi és kincstári) • Rövid lejáratú bankbetétek (bankközi piac is) • Átruházható rövidlejáratú betétjegyek • Vállalatoknak és fogyasztóknak nyújtott rövid lejáratú bankhitelek • Euró pénzpiac (euródollár), az ügylet nem a hitel devizanemének országában zajlik, európai fő központja London. • Hosszúlejáratú tőkepiac a megtakarításokat befektetésekké alakítja • Eszközök: • Részvények, • Kötvények, • Záloglevelek • Hosszúlejáratú bankbetétek és bankhitelek.

47. Csoportosítás 2 • Kibocsátás szerint: nyíltpiac - zártpiac • Nyílt kibocsátás, • megtakarítók széles köréhez intézünk felhívást, bárki csatlakozhat, finanszírozóvá válhat. • Zárt kibocsátás, • Előre ismert és kiválasztott kört céloz meg a felhasználó. • Piaci funkció szerint: elsődleges - másodlagos • Elsődleges a kibocsátótól a felhasználóhoz közvetlenül eljut • Másodlagos esetén közvetítőkön át jut el, ez biztosítja a megtakarítások likviditását, csúcsintézménye a tőzsde, koncentrált piacon találkozik vevő és eladó.

48. Csoportosítás 3 • Ügyletek esedékessége szerint • Azonnali vagy promt piac • Jellemzője: szerződéskötéssel együtt a teljesítés is megtörténik, a szerződést tényleges szállítással kívánják teljesíteni (készpénzügylet, kasszaügylet, spot-ügylet) • Határidős vagy terminügylet • Jellemzője: szétválik a szerződéskötés és teljesítés, jelenben megállapodnak az árban, volumenben, minőségben, teljesítés időpontjában, de a teljesítés vagyis az adásvétel lebonyolítása jövőbeli időpontban történik. (Spekulánst a spekulációs nyereség, amíg a hedgert a kockázatkezelési szándék motiválja.)

49. Csoportosítás 4 • Végső hitelnyújtó és a hitelt felhasználó kapcsolata szerint • Közvetlen kapcsolat és közvetett kapcsolat • Fokozatok: • Közvetlen, ha a felek a lejáratig nem változnak (pl. szállítónak vagy a vevőnek nyújtott kereskedelmi hitel) • Hitelkapcsolat a gazdasági alanyok között jön létre, de a hitelnyújtó személye később változhat (váltóforgatás) • Értékpapír kibocsátás a közönségnek, időben változó tulajdonossal • Bankon keresztül létrejövő kapcsolat, a bank partnerei nem ismerik egymást, kapcsolatuk áttételes.

50. Csoportosítás 5 • Pénzügyi eszköz jellege alapján • Értékpapírpiac mind a pénzpiacnak, mind a tőkepiacnak részpiaca, de egyes értékpapírok árupiaci instrumentumként kezelendők, (mint közraktárjegy, hajóraklevél) • Adásvétel tárgya szerint (részvény, kötvény) is, kibocsátók szerint (állampapír, záloglevél) is kategorizálható. pénzpiac értékpapírpiac tőkepiac