A kozmol gia 4,000 ve

1. A kozmol�gia 4,000 �ve (R�vid �ttekint�s)

2. Mi a kozmol�gia?

5. Krisztus elott 384-tol 322-ig �lt filoz�fus �s term�szettud�s. H�res Metafizik�j�ban a kozmikus t�k�letess�g alapelv�re t�maszkodott. Vil�g�ban hierarchikus rend uralkodik, �s mindennek megvan a maga term�szetes helye. Bebizony�totta, hogy a F�ld g�mb�lyu. (Holdra vet�lo �rny�ka!) �gy gondolta, hogy a F�ld a Vil�g-egyetem k�z�ppontja, �s a Nap, a Hold, a bolyg�k valamint az ��ll�csillagok� szf�r�ja k�r�l�tte kering illetve forog.

6. Ami n�pszeru, nem mindig igaz �s ami igaz, nem mindig n�pszeru A g�r�g�k nagy t�bbs�ge elfogadta Arisztotel�sz tanait Az egyetlen kiv�tel a k�zvetlen�l Arisztotelesz hal�la ut�n sz�letett Arisztarkhosz (310-230) volt, aki csillag�szati m�r�sek alapj�n jutott arra a k�vetkeztet�sre, hogy a F�ld kering a Nap k�r�l Arisztarkhosz saj�t kor�ban csak kev�s k�vetore tal�lt Sajnos a csillag�szati vil�gk�pek t�rt�net�ben sem kap mindig m�lt� helyet, �s �eretnek� n�zetei miatt �ld�ztet�seknek is ki volt t�ve

7. A legismertebb g�r�g csillag�szok Nicaeai Hipparchosz (i.e. 190-125) Pontos, r�szletes csillagkatal�gust �ll�tott �ssze A csillagok f�nyess�g�nek m�r�s�re logaritmikus sk�l�t �ll�tott fel Meghat�rozta a Hold t�vols�g�t Claudius Ptolemaiosz (i.u. 85-161) 300 �vvel k�sobb munk�lkodott Tov�bb t�k�letes�tette az �g �felt�rk�pez�s�t� �s megalkotta �vsz�zadokon kereszt�l uralkod�, epiciklusosokat haszn�l�, geocentrikus rendszer�t

8. Ptolemaiosz epiciklusai

9. Kopernikusz forradalma Nicolaus Copernicus (1473-1543) lengyel kanonok forradalmi meggyozod�se: bolyg�-rendszer�nk centrum�ban a Nap �ll Mindazon�ltal a katolikus egyh�z kitartott a F�ld centr�lis helyzete mellett. Ez�rt �j elgondol�s�t Komment�r az �gitestek elrendez�s�rol �s mozg�sair�l sz�l� elm�letekhez (1514) csak �lete v�g�n publik�lta, hiszen heliocentrikus rendszere eretneks�gnek sz�m�tott!

10. Tycho Brahe

11. A csillag�szok �j �szemei� �s �j felismer�sei

12. Isaac Newton

13. A gravit�ci� kulcsszerepe

14. Osrobban�s

16. T�vols�g �s v�r�seltol�d�s

17. Hubble constant graph

18. Big Bang: mai k�p�nk sz�let�se

21. Az Univerzum t�gul�sa

22. A kezdeti kis fluktu�ci�k a mai galaxishalmazokk� fejlodtek

23. A kozmikus h�tt�rsug�rz�s COBE t�rk�pe(<T> = 2,728 K�)

26. Infl�ci� �s multiverzum A jelenleg legelterjedtebb feltev�s szerint az infl�ci� annak a k�vetkezm�nye, hogy a v�kuum magasabb energi�j� �llapotb�l alacsonyabb energi�j� �llapotba billent �t, �s az eredetileg t�zdimenzi�s t�rido kont�nuum hat t�rdimenzi�ja a t�gul�si folyamatban m�r nem vett r�szt �s kompakt maradt. Az infl�ci� elm�lete azt is felveti, hogy vil�gegyetem�nk (egy nagy, alkalmasint el�gg�, de nem teljesen elk�l�n�lt t�rido tartom�ny) csak egy kis r�sze a fizikai l�tezok teljess�g�nek (multiverzum). Az univerzumok azonban nem mind egyform�k. Egyesekben t�bb dimenzi� vagy m�sfajta anyag l�tezhet, sot m�sokban m�smilyenek lehetnek m�g a fizikai t�rv�nyek is.

27. Az infl�ci� k�vetkezm�nyei A g�rb�let probl�m�ja megold�dik.

28. A kozmikus s�t�t anyag A galaxishalmazokban a galaxisok mozg�s�b�l kisz�m�that�, hogy kb. 70-szer annyi anyag van benn�k, mint amennyi l�that�! A s�t�t anyag egyetlen ismert tulajdons�ga, hogy gravit�ci�san k�lcs�nhat. Elosz�r azt gondolt�k, hogy sok �barna t�rpe� van a galaxisokban. A neh�z hidrog�n, a deuteron gyakoris�g�b�l azonban kider�lt, hogy a kozmikus barionsurus�g puszt�n a kritikus anyagsurus�g 5%-a k�r�l lehet, teh�t ilyen �gitestek csak a s�t�t anyag t�red�k�t adhatj�k ki. Azt is felt�telezt�k, hogy t�meggel rendelkezo neutr�n�k alkotj�k a s�t�t anyagot, de egyr�szt t�meg�k nem el�g nagy, m�sr�szt a k�zel f�nysebess�ggel mozg�, gyeng�n k�lcs�nhat� r�szecsk�k nem csom�sodnak galaxisokba. Fekete lyukakra is gondoltak, de azok egyr�szt barionos anyagb�l alakulnak ki, m�sr�szt nem �szlelhetok kello gyakoris�ggal.

29. Possible forms of dark matter

30. A titokzatos s�t�t energia 230 db. Ia-t�pus� igen t�voli szupern�va f�nyg�rb�j�nek vizsg�lata alapj�n az ut�bbi �vekben az ad�dott, hogy a kozmoszban domin�ns �antigravit�l� �sszetevo is tal�lhat�. A s�t�t energia l�nyegesen k�l�nb�zik a s�t�t anyagt�l. A h�romdimenzi�s empirikus galaxist�rk�pek �s az elm�leti kozmol�giai modellek k�z�tti optim�lis egyeztet�s adja meg, hogy az Univerzum teljes energi�j�nak mekkora h�nyad�t adja ki a s�t�t energia. Eszerint a Vil�gegyetem anyagi �sszet�tele: ? 5% l�that� barionos anyag (protonok, neutronok, stb.) ? 30% s�t�t anyag (z�rus nyom�ssal) ? 65% s�t�t energia (negat�v nyom�ssal)