III./B. A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA

1. III./B. A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK MECHANIZMUSA

2. I. Elemző rész 1.1 Célok meghatározása 1.2 Helyzetelemzés 1.3 Következtetések II. Tanácsadó rész 2.1 Stratégiai tanácsok 2.2 Taktikai tanácsok 2.3 Informatikai megoldások TARTALOMJEGYZÉK

3. 1. Elemző rész – 1.1 Célok meghatározása

4. Demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll1: egyrészt az operatív hatalmi működésből, másrészt e működés társadalmi, civil kontrolljából. A hatalom döntéseinek legitimitása – kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt – nagymértékben függ a civil kontroll működésétől. Ugyanakkor a nonprofit szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. 1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

5. 1.1.1 A CÉLOK MEGHATÁROZÁSA • A mindenkori kormánynak és az önkormányzatoknak tehát érdeke, hogy az állami és a nonprofit szektor között átlátható, világosan szabályozott, a civil szervezetek sokszínűségéhez igazodó kapcsolat- és együttműködési rendszer alakuljon ki. • 1 Harsányi Gábor nonprofit kutató

6. Alkotmány 63. § (1) A Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

7. 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK • 2. § (1) Az egyesülési jog alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei - tevékenységük célja és alapítóik szándéka szerint - társadalmi szervezetet hozhatnak létre és működtethetnek

8. 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról„A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.” 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK

9. 1.1.2 VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK • 2003. évi L. törvény a Nemzeti Civil Alapprogramrólcivil szervezet: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány, illetve e szervezetek jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (kivéve a pártot, a párt által alapított alapítványt, a párt részvételével létrehozott egyesületet, a létesítő okirata szerint munkaadói, munkavállalói vagy gazdasági érdekképviseletet ellátó szervezetet, a biztosító egyesületet és a közalapítványt);

10. A nonprofit szervezetek képesek pótlólagos források bevonására Gazdálkodásuk rugalmasabb Kevésbé bürokratikusak Szélesebb felhasználói kört érnek el 1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI

11. Működésük „polgárközelibb” Függetlenek a politikától Több teret adnak a kreativitásnak, vonzóbbak a kiváló szakemberek számára Innovációs készségük nagyobb 1.1.3 A NONPROFIT SZEKTORRAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ELŐNYEI

12. „Hogyan lehet bevonni a vállalkozókat az önkormányzat munkájába? – Ez sokkal egyszerűbb annál, mint hinnénk. A megoldás kulcsa: a folyamatos kapcsolattartás, a kommunikáció.” David R. Froessler düsseldorfi URBACT-szakértő 1.1.4 KAPCSOLAT A VÁLLALKOZÓKKAL

13. Milyen állapotban van a civil társadalom a településen? Mennyire segíti az önkormányzat a civil szférát, illetve támaszkodik-e a nonprofit szektorra a kötelező és önként vállalt feladatok ellátása során? Bevonják-e a civileket a döntés-előkészítés folyamatába, gyakorolhatják-e természetes kontroll funkciójukat? Mennyire aktív az önkormányzat kapcsolata a vállalkozói szférával? 1.1.5 AMIRE VÁLASZT KERESÜNK

14. 1. Elemző rész – 1.2 Helyzetelemzés

15. 1.2.1 CIVIL SZERVEZETEK A KSH SZERINT • Nonprofit szervezetek száma Magyarországon összesen: 62407 darab • Magyarország népessége megközelítőleg 10 millió fő • Ezek alapján: egy szervezetre 163,5 fő jut • Szentlőrincen a statisztikai átlag szerint tehát 43 darab civil szervezetnek kéne lenni • A valóságban 40 darab van

16. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • A Szociális és Munkaügyi Minisztérium civil adatbázisában 40 szervezet szerepel, amelyet Szentlőrincen jegyeztek be: • Az emberibb életért alapítvány • Biankáért Alapítvány • Dél Vidék Sport Egyesület • Derby 72 Alapítvány • A templom ékessége Alapítvány • Domolosi Vadásztársaság

17. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Gyermekbarát Alapítvány • Ujhelyi Alapítány elnevezésű és Szentlőrinc Ujhelyi Imre Mezőgazdasági Szak- középiskola székhelyű Alapítvány • 1919 számú Baráti Körök Szövetsége Egyesület • A Szentlőrinci Brantner-Koncz műemlékház múzeumi működését támogató Alapítvány

18. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Gyermekeink Mosolyáért Alapítvány • Kartell Alapítvány • Lőrinci Barangolók Egyesülete • Magyarok a Jövőért Egyesület • Március 15. Horgász Egyesület • Mecsekalja Térségi Egyesület • Nyugdíjasokat Segítő Alapítvány • Nyugotszenterzsébeti Vadásztársaság

19. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Pécsi Down Alapítvány • Pécsi Méhész Egyesület • Rockenbauer Pál Természetvédelmi és Sport Egyesület • Szentlőrinc és Vidéke Ipartestület • Szentlőrinc Labdarugásáért Alapítvány • Szentlőrinci Baráti Kör

20. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Szentlőrinci Gazdakör • Szentlőrinci Hegyközség • Szentlőrinci Horgász Egyesület • Szentlőrinci Párducok Egyesület • Szentlőrinci Református Templomért Alapítvány • Szentlőrinci Sportegyesület • Szentlőrinci Szőlőskert Egyesület • Szentlőrinci Testépítők és Erőemelők Sportegyesület • Szentlőrinci Zártkerti

21. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • SZONEK Általános Iskolai Szülők Egyesülete • Táncoló Cipellők Egyesület • Tarcsai Sporthorgász Egyesület • TOPP-CARS Rally Team • Túlélés • Újhelyi Alapítvány • ZSIBONGÓ Alapítvány

22. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • A településen több olyan aktív, öntevékeny csoport is működik, amelyek nem jegyeztették be magukat. (Bélyeggyűjtők Klubja, Ifjúsági Fúvószenekar, Pedagógus Kórus, Arabeszk Balett Csoport, Anonim Alkoholisták) • Illetve akadnak, amelyek nevükben egyesületek, de már régóta nem működnek szabályosan, rendezetlen a pénzügyi és jogi helyzetük, ezért nem alkalmasak arra, hogy pályázatokon indulhassanak

23. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • A civilek nagy része a művelődési házhoz kötődik, itt vannak összejövetelekre alkalmas helyek – és nem nagyon kérnek bérleti díjat

24. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Ugyanitt működik egy e-Magyarország pont, amelynek nagy a látogatottsága • A településen hiányzik egy olyan méretű terem, ahol komolyabb nagyrendezvényeket lehet tartani • Az önkormányzat ingyenesen biztosít helyet a civilek találkozásaihoz • Rendszeresen támogatja anyagilag is a nonprofit szektort, még ha ezek az összegek nem is túl jelentősek

25. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • 2009-ben az alábbi civil szervezetek kaptak támogatást • Harmónia Nőegylet - 100.000 • Máltai Szeretetszolgálat helyi csoport - 50.000 • Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi csoport - 70.000 • Szentlőrinci Fúvószenekari Baráti Kör - 100.000 • SzentlőrinciNyugdíjas Klub - 100.000 • Őszirózsa Nyugdíjas Klub - 50.000 • Szentlőrinci Szőlőskert Egyesület - 70.000

26. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • 2008-ban a fentieken kívül támogatást kapott még: • Cukorbeteg Klub - 50.000 • Fúvószenekari Baráti Kör- 100.000 • Szentlőrinci Gazdakör - 50.000 • Szőlöskerti Egyesület - 70.000 • Szétválasztották a sport támogatását • A működtetésre, a létesítmények üzemeltetésére külön adnak pénzt, mert az önkormányzati alapfeladat

27. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • A másik részére nekik is pályázni kell • 2009-ben 4 sportszervezet kapott támogatást: • Ifjúsági Úti DSE - 200.000 • PVSK - 500.000 • Szenior Labdarúgók Szentlőrinci Egyesülete - 100.000 • Szentlőrinci Sportegyesület - 5 860 000 • Összesen - 6.660.000

28. 1.2.2 CIVIL SZERVEZETEK • Vannak intézmények, amelyeknek nincs alapítványuk, így támogatást sem tudnak elfogadni • Úgy tudják nagyon nehéz létrehozni

29. 1.2.3 CIVILEK A VILÁGHÁLÓN • A település honlapján gyakorlatilag semmiféle információ nincsen a civilekről • A civil menüpont alatt egyetlen szervezet elérhetősége található meg: • http://www.harmonianoegylet.hu/ • A Sport menüpont is csak az aktuális mérkőzések adatairól szól, a szervezeteket nem mutatja be

30. 1.2.3 CIVILEK A VILÁGHÁLÓN • Időnként a hírek között bukkan fel civil eseményekre vonatkozó tudósítás • Illetve a Lőrinc TV interneten elérhető összeállításaiból értesülhetnek a település lakói a civil élet eseményeiről • A támogatások menüpont alatt megtalálható, hogy mennyi pályázati pénzt nyertek a helyi civil szervezetek

31. 1.2.4 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL • Körülbelül 400 iparűzési adóalany van a településen, az őstermelőket és egyéni vállalkozókat is beleértve • Költségvetési főösszeg 1 milliárd 236 millió 2009-ben • A tervezett HIPA bevétel 70 millió • A polgármester maga is nagyvállalkozó • A bizottságokban és a képviselő-testületben is vannak még vállalkozók rajta kívül

32. 1.2.4 KAPCSOLATTARTÁS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL • Többször találkozik a polgármester a vállalkozók különböző csoportjaival konkrét ügyekben (Omega üzletközpont, szórakozóhelyek nyitva tartása, karácsonyi díszvilágítás) • Lobbi-parti • Eredeti és sikeres rendezvény, amelyre egész Dél-Dunántúlról jönnek érdeklődők

33. 1.2.5 LOBBI PARTI • „Szentlőrincen évente megrendezésre kerül a hagyományos Lobbi-Parti. A sátorerdő jól mutatja, hogy lobbistából nincs hiány. Országgyűlési képviselők, polgármesteri hivatalok, minisztériumi tisztviselők, gazdálkodó szervezetek, kamarák, egyletek teszik itt tiszteletüket, hogy a szabadban készített ételek és a hozott italok mellett módot nyújtsanak egy könnyű hangvételű találkozásra, pontosabban – lobbizásra!”

34. 1.2.5 LOBBI PARTI • Sátoronként 10 ezer Ft-ot kell befizetniük a cégeknek és mindenki maga hozza az ételt és az italt • Már 10 éves múltra tekint vissza • Munkanapokon tartják • A Vásártéren felállított sátrakban • Zártkörű, csak meghívóval lehet részt venni • A cégek főleg az óvodai, iskolai alapítványok részére nyújtanak támogatásokat. Rendezvényekre apróbb ajándékokat

35. 1.2.6 VÁLLALKOZÁSOK A HONLAPON • Gyakorlatilag sem a helyi gazdaságról, sem a vállalkozásokról nem található semmi a honlapon • A történet menüpont alatt van néhány gazdaságföldrajzi adalék • Vannak viszont letölthető űrlapok, amelyek a helyi adók befizetését segítik

36. 1. Elemző rész – 1.3 Következtetések

37. 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK • Szentlőrinc problémái sok hasonlóságot mutatnak a Budapestet övező agglomeráció településeivel. Az itt élők egy része csak aludni jár haza, tanulni, dolgozni, szórakozni sokan Pécsre mennek • Innen származnak azok a konfliktusok, amelyeket a település vezetése, illetve az őslakosok úgy élnek meg, hogy sokan érdektelenek a helyi ügyek iránt

38. 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK • Megmutatkozik ez a fajta passzivitás a civil, és a vállalkozói közéletben is • Leginkább ez magyarázza azt is, hogy modernebb tematikájú, illetve fiatalok által kezdeményezett civil szerveződés nem is nagyon akad

39. 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK • Feltűnően hiányoznak például a szociális, az egészségügyi, a jogvédő, a településfejlesztő, nonprofit szervezetek • A szegényes helyi médiakínálat, a ritkán megjelenő önkormányzati újság, a kéthetente jelentkező kábeltévés adások, és a meglehetősen statikus honlap nem adnak semmiféle alkalmat a párbeszédre

40. 1.3 KÖVETKEZTETÉSEK • Az önkormányzat csak részben él azokkal a lehetőségekkel és erőforrásokkal, amelyekre akkor támaszkodhatna, ha jobban be tudná vonni munkájába a civileket és a vállalkozókat. • A civil és a vállalkozói szféra csak korlátozottan gyakorolhatja szükséges kontroll szerepét

41. 2. Tanácsadó rész – 2.1 Stratégiai tanácsok

42. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK • Az önkormányzatnak arra az alapproblémára kell megoldást találni, hogyan tudná bekapcsolni a helyi élet vérkeringésébe a fiatalokat, és az ingázókat • Közülük kerülhetnek ki ugyanis azok, akik újszerű kezdeményezésekkel felfrissítik a település civil szektorát • A vállalkozások esetében azokat a pontokat kellene keresni, ahol közös az érdeke az önkormányzatnak és a gazdasági szektornak. A gazdaságélénkítés, a település új növekedési pályára állítása, egy nagy-ívű gazdasági stratégia kidolgozása ilyen lehet

43. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK • Fontos rendezni a meglévő egyesületek jogi-pénzügyi viszonyait, hiszen csak ez teszi őket alkalmassá arra, hogy pályázzanak. A valóban működő közösségeket pedig arra kell ösztönözni, hogy vállalják el az egyesületté válás nehézségeit, a várható haszon reményében • Megfontolandó, hogy nincs-e olyan kötelező vagy önként vállalt feladat, ami átadható civil szervezetnek

44. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK • Mivel a nonprofit szféra speciális jogi és adózási feltételek mellett működik, széleskörű pályázati lehetőségekkel rendelkezik, így ha az önkormányzat segítséget nyújt a civil szervezeteknek, magát is kedvezőbb helyzetbe hozhatja

45. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK • Jobban be kell vonni a civileket és a vállalkozókat a döntés előkészítési folyamatokba, hogy élhessenek kontroll-szerepükkel • A lehetséges jogosítványok, amelyek megadhatók a civileknek és részben a vállalkozóknak: • tárgyalás • véleményezés • egyeztetés • állásfoglalás

46. 2.1 STRATÉGIAI TANÁCSOK • ajánlás • együtt-döntés • megállapodás • a döntés részleges átengedése

47. 2. Tanácsadó rész – 2.2 Taktikai tanácsok

48. 2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK • Az önkormányzatnak segítséget kellene kérnie valamelyik közeli felsőoktatási intézménytől, amely elvégez egy tudományosan megalapozott közvéleménykutatást (ezt akár a diákok gyakorlásának is tekinthetik, így nem kerül annyiba) • Ugyanígy érdemes konzultálni a Közösségfejlesztők Egyesületével is • A polgármester és a testület meghatározó tagjai beszélgetést kezdeményezhetnének a településen élő, de inkább ingázó életmódot élő értelmiségiekkel és fiatalokkal

49. 2.2.1 TAKTIKAI TANÁCSOK - CIVILEK • Ki kell dolgozni a településnek egy civil stratégiát • Komolyabb hangsúlyt kell fektetni a pályázatokra. Segíteni kell a civil szervezeteket és a vállalkozókat, hogy megfelelő információkhoz és szakértői támogatáshoz jussanak • Érdemes olyan pályázatokat is keresni, ahol együtt indulhat az önkormányzat civilekkel, vállalkozókkal (ma már sok pályázatíró cég vállal százalékért is pályázatírást) • Rendszeres megjelenést kellene biztosítani a civileknek a helyi médiában, amelynek szintén javulnia kell

50. 2.2.2 TAKTIKAI TANÁCSOK - VÁLLALKOZÓK • Formálisan is be kell kapcsolni a vállalkozókat az önkormányzat munkájába • Meghívókat küldeni a testületi ülésekre, véleményeztetni az előterjesztéseket, kikérni a tanácsaikat • Érdemes lenne egy olyan projektet találni, amely érzelmileg is megfogja a vállalkozókat • (Tolnán például felújították a város jelképét, a bárkát, és ez mozgósította a gazdasági szférát.)