Az iv óvíz

1. Az ivóvíz Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány.

2. A közegészségügyi előírások a főzésre, mosogatásra, testi tisztálkodásra szolgáló víztől ugyanazokat a tulajdonságokat követelik meg, mint az ivóvíztől. Az előírások szerint az alábbitulajdonságokkal kell rendelkeznie az ivóvíznek: Színtelen, átlátszó: a vasoxidhidrát vörösessé, a tőzeges talaj sárgássá festi, míg az algák, baktériumok, agyag, és homok zavarossá tehetik a vizet.

3. Szagtalan: a kénhidrogén, klór, klórfenolok, szerves anyagok, gyári termékek és gázok élvezhetetlenné, nagyobb mértékben az egészségre is károssá tehetik a vizet. Kellemes ízű: a tőzeges talajból származó vizek úgynevezett mocsárízzel, a magnéziumsók keserű, salétromsavas sók édes, a kloridok sós, a vas tintaízű vizet eredményeznek. Kellemes hőfokú: a legjobb a 10-14 °C-os ivóvíz. Ne legyen sem túl lágy, sem túl kemény: a víz keménységét a benne oldott kálcium, és magnéziumsók adják.

4. Ne tartalmazzon az egészségre ártalmas szennyező, fertőző anyagokat. Alaboratóriumi vizsgálatok ki tudják mutatni a levegőből, a talajból bekerült szennyező anyagok mennyiségét. A vegyi anyagok közül a nitrát, de különösen a nitrit -szennyeződés ivásra - alkalmatlanná teszi a vizet. A vas- és mangán szennyeződéseket levegőztetéssel, homokrétegen és aktívszénen való átszűréssel javítják. A jódhiánytól golyvát kaphatnak az emberek. Előfordulhat még a fekáliával való fertőzés, ilyen esetekben a kólibaktérium okozta hasmenésselkell számolnunk, ennek megszüntetésére felforralják, ultraibolya fénnyel besugározzák, klórozzáka vizet. A háztartási és ipari víztisztítás jelenleg igen elterjedt módszere még a fordított ozmózis elve alapján történő víztisztítás.

5. A víz élettani szerepe A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását. Befolyásolja a vér összetételét; hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.

6. Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. Napi 2,4 liter víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz. Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben. A szövetekben átmenetileg tárolódik és leadja a benne oldott anyagokat. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

7. Aki folyamatos idő- és teljesítménykényszer alatt dolgozik, él, annak bizony törődnie kell saját szervezetének "karbantartásával", szellemi és fizikai erejének regenerálásával. A szervezet vészjelzéseit nem vesszük komolyan, s csak akkor gondolunk az egészségre, amikor már orvosi beavatkozás nélkül nem vagyunk képesek azt helyreállítani. Nem gondoljuk végig, hogy, mint az autóknak, a testünknek is szüksége van megfelelő "üzemanyagra", rendszeres "műszaki ellenőrzésre", a kenőanyagok és folyadékok cseréjére, feltöltésére, a motor tisztítására. A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobb részt vízből áll, az életkor előrehaladtával a víz aránya csökken. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 60%, az idős szervezet pedig mindössze 50%-ban tartalmaz vizet. Ennek a csökkent vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét.

8. Napi 1.400 liter víz folyik át agyunkon és 2.000 liter víz mossa át vesénket. Az emberi szervezet azonban igen takarékosan bánik vízkészletével, hiszen naponta mindössze kb. 2,4 litert választ ki, amit táplálék- és folyadékfelvétel útján kell pótolnunk. Az egészséges felnőtt ember napi folyadékszükségletének egyharmadát az elfogyasztott szilárd táplálékok, kétharmadát folyadékok fedezik. Nem mindegy tehát, hogy mit és mennyit iszunk. Természetesen ásványvizet. De miért és hogyan? A biológiai vízigény kielégítésére a legalkalmasabb a tiszta eredetű, természetes ásványvíz. Az ásványvíz jó ízű, kiváló szomjoltó, s emellett számosfontos ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz könnyen feldolgozható és beépíthető formában.

9. Aki ásványvízzel oltja szomját, annak nem kell aggódnia alakjáért: a természetes ásványvíz kalóriamentes.Nézzünk meg ebből a szempontból néhány egyéb italféleséget: 1 pohár (0,2 l) pezsgő 166 kcal/694 kJ1 pohár tej (3,5 %) 160 kcal/669 kJ1 pohár (0,2 l) fehérbor 159 kcal/660 kJ1 pohár (0,33 l) sör 142 kcal/593 kJ1 pohár (0,25 l) narancslé 123 kcal/512 kJ1 pohár (3 cl) konyak 75 kcal/308 kJ1 pohár paradicsomlé 42 kcal/177 kJ Az ivás több, mint szomjoltás: Kortyonként igyunk, élvezve az elfogyasztott ital minden cseppjét!

10. Az idős emberek szomjúságérzete fokozatosan csökken, ezért általában a szükségesnél kevés folyadékot fogyasztanak Így szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel és növekszik a trombózis veszélye. Idős embereknél gyakran felborul a szervezet elektrolit háztartása is. Kialakulhat az időskori cukorbetegség. A lehetséges bajok elkerülésének egyik hatékony eszköze a "természetes orvosság = természetes ásványvíz" fogyasztása.A rendszeres folyadékpótláson túl részben így biztosítható a szükséges kálcium, magnézium, kálium, fluor vagy más, a szervezet számára szükséges elem.

11. Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről: • Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez • Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat • Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára • Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására • Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz