A görög-római világ

1. A görög-római világ

3. Földrajzi keret • A kereszténység az 1. században keletről nyugat felé terjed. Földrajzi kerete a római birodalom • Határai: ld. térkép • Nagyvárosai kikötők vagy kikötő-közeliek: Róma, Korintus, Alexandria, Antióchia, Efezus, Szmirna, Tarzus • Jó közlekedés • szárazföldi úthálózat • hajózás

4. Népesség • Etnikai sokszínűség • gazdasági, kulturális, vallási kapcsolatok: készség az új, idegen gondolatok befogadására • Közvetítő nyelv: a koiné görög • városiasodás: a kereszténység először a nagyvárosokban jelent meg • Minden jelentős városban zsidó kolónia • ez lesz a kereszténység számára a hithirdetés bázisa

5. Társadalmi szervezet • Rabszolgák: a társadalom kb. fele! • születésénél fogva • eladósodás folytán • háborús hódítás révén • egészen műveltek is lehetnek rabszolgák Keleti formája családias, a római birodalomban tömeges, iparszerű • dolognak számít, adható-vehető • nincsenek polgári jogai (házassága semmis) • büntetése gyakran kegyetlen

6. Társadalmi szervezet 2. • Libertinusok: felszabadított rabszolgák • a szabadok kb. 1/3-a • nincs joguk a közügyekhez, néha azonban magasra emelkednek • Polgárok (civisek) • valamely város teljes jogú tagja • a városok, tartományok széleskörű belső autonómiával rendelkeznek • Római polgár (civis romanus) • az 1. században kb. ötmillió • nem kaphatnak megszégyenítő büntetést, fellebbezhetnek a császárhoz • a jog örökölhető, megvehető, jutalomként kapható

7. Gazdasági élet • Pax romana  a gazdaság, kereskedelem erőteljes fellendülése • nagy építkezések  közmunka alkalmak • gazdag mecénások  élénk művészet, kultúra • A leggazdagabb provincia Ázsia • a legnagyobb városok: • Róma, Alexandria (1 millió) • Efezus, Antióchia (½ millió) • Szmirna, Milétosz, Korintus, Pergamon, Tarzus, Athén, Karthagó (több százezres)

8. Közigazgatás • Jól szervezett jogrend és adminisztráció • szervezett központi hatalom, de • pontosan körülírt tisztviselői rendszer • nagyfokú helyi autonómia • városi önkormányzatok • társult országok belső joghatósága • A provinciák kormányzói • ők az összekötő kapocs a császári adminisztráció és a helyi hivatalok között • szenátusi provinciák: élükön a konzul által kinevezett prokonzul áll • császári provinciák: élükön a legátus (Egyiptom: prefektus) • Palesztina sajátos helyzete: Szíria provinciának tartománya, amelyet a legátusnak alárendelt prokurátor (helytartó) irányít)

9. A hellenizmus • Alapja az ember, az emberi szellem iránti érzék • Eszménye a kicsiszolt ember: humánus, művelt, civilizált • szemben a csiszolatlannal: ő a barbár • Alapja a platonizmus és a sztoicizmus • a kozmosz értelmes egész: éltetője és mozgatója a logosz (isteni értelem, belső rend és törvényszerűség) • az emberi magatartás alapja a fogalmak és elvek rendszere

10. A népies filozófia • Philosophia popularis: iskolák, vándorfilozófusok tanítják, terjesztik • Sztoikus prédikátorok: filozofikus, moralizáló tanító beszéd (jellegzetes formája a diatribé) • egyetemes istenség, világ-szellem • az istenek az emberek gondviselői • emberek közti egyenlőség, testvériség • az erények értéke, erényes aszketizmus

11. Az antik világ hellenizálása • A hellén kultúra a görög kereskedők, utazók révén már Nagy Sándor előtt elkezd terjedni • Nagy Sándor birodalma és az utód-birodalmak az egész Közel-Keleten elterjesztik • Kr. e. 146-tól (Macedónia és Görögország meghódítása) Rómát is átjárja • Városi jelenség maradt • Eszménye a jó polgár: a nevelés központja a város, a gümnaszeion • latin kultúra: a családapa nevel az otthon keretei között, célja, hogy az akarat, az erő és a cselekvés emberévé formálja fiát.

12. A görög-római pogányság • Pogányság = a tradicionális görög és római vallási mitológia • A keresztényeket ateistáknak tartják: tagadják az isteneket • a népes, áttekinthetetlen panteon iránt sokan már közönyösek: üres tradíció • a sokféle vallás relativizálta és banálissá tette a hagyományos hiteket

13. Honi, nemzeti istenek • Főkent a patriotizmus kifejezői • Augustus szorgalmazza az ősi vallás restaurációját: ez főleg külsőséges dolgokban nyilvánul meg (templomok, ünnepek) • Róma a görög panteon mintájára építi ki az istenek rendszerét • Penates, Lares, Genius: a helyi és családi istenségek tisztelete még makacsabb, mint a hivatalos isteneké.

14. Keleti vallások • Szinte meghódítják a görög-római világot • Alapjuk a régi termékenységi kultusz • természeti erők tisztelete, zajos, színes, olykor erkölcstelen rítusok • Egyiptomból: Izisz és Szerápisz kultusza • Szíriából: Atargatisz / Astarte / Aphrodité – Adonisz • Frígiából: Kübelé – Attis • Kr. e. 204: a szenátus döntésével kerül Rómába, a fekete követ frígiai papok őrzik • színes, utcai rítusok, rituális kasztráció • Irán: Mitrász kultusza (nem tartozik területhez, minden társadalmi csoport a tagja lehet) • főkent a katonaság körében népszerű

15. Misztérium-vallások • Misztérium: az isteni titkokba beavató rítusok, amelyek a halhatatlanságban részesítenek • Képek, jelenetsorok, dramatikus rítusok • Demeter (Eleuszisz) és Dionüszosz (extatikus rítusok) misztériuma • A keleti vallások többségének is van misztériuma • Filozófiai misztériumok (pitagóreus tanok) • Nincs erkölcsi tartalmuk: az üdvösség egyedül a beavatástól függ.

16. Gnoszticizmus • A tudás (gnószisz) istenítése: ez üdvözít • A filozófia töprengése és a vallásos morál helyett a tudás adja a megváltást • vagy isteni kinyilatkoztatásból • vagy beavatásból • Szinkretista • Nincsenek világos határai: mindenből kölcsönöz, mindenbe beépül

17. A császárkultusz • Tartalom és erő nélküli, indifferens vallási jelenség • DE: nagy adminisztratív erővel rendelkezik • Semmire nem kötelez, nem kíván meg semmilyen meggyőződést, • DE: arrogánsan követeli meg a minimumot • A hellén hérosz-kultuszból ered • A ptolemaioszok merítenek a fáraó istenítéséből • Mellékneveket vesznek fel: szótér (megmentő), euergetész (jótevő), epifánész (megnyilvánuló) • Rómában a város géniuszából ered (Róma istennő) • Julius Caesar a Kr. e. 48-as pharszaloszi győzelem után saját isteni tiszteletét szorgalmazza. Kr. e. 44-ben a szenátus az államvédő istenek közé sorolja • Augustus idejében a Róma istennő és a keleti istenkirályok eszméjének találkozásából születik a császár isteni tisztelete • Halála után a szenátus istennek nyilvánítja. Augusteumok épülnek. Nero és Caligula már életében istenítteti magát • Célja a lojalitás erősítése, így kötelező államvallássá lesz • a zsidóság felmentést kap alóla • a pogányokból lett keresztények nem ismerhetik el, üldözöttekké válnak.