A Rákóczi-szabadságharc

1. A Rákóczi-szabadságharc Száray Miklós: Történelem II. (39. lecke)

2. A rendek sérelmei: • A szabad királyválasztási jog megszűnése • Az Aranybulla ellenállási záradékának megszűnése • A király nem hívja össze az országgyűlést • Az Újszerzeményi Bizottság működése (új birtokosok, fegyverváltság) • A Magyar Kamarát az Udvari Kamara alá rendelik • A protestáns vallásgyakorlás korlátozása az újszerzeményi területeken • A „vitézlő rend” sérelmei • A végvári katonaság szélnek eresztése • Idegen katonaság, katonai vezetés Mo-n • A Határőrvidék megszervezése • A jász és kun kerületek elzálogosítása, a hajdúszabadság csorbítása • A jobbágyság sérelmei: • Súlyosbodó adóterhek, vámok (sóvám) • „porció” (=katonák beszállásolása, tartása) • „forspont” (=fuvarozás vagy igavonó állatok elvétele) A szabadságharc okai

3. Előzmények: • 1697-es hegyaljai felkelés (sikertelen) • A spanyol örökösödési háború (1701-1714) – tkv. 187. és 191. old.: • Franciaország (XIV. Lajos), Bajorország, Spanyolország, Magyarország<> Habsburgok, Anglia, Hollandia, Portugália • Mo-ról a császári katonaság jó részét kivonják (1701 után) • Kényszersorozások Mo-n (1702.) A szabadságharc kitörése

4. Származása (I. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona) • Neveltetése (nevelőapja Thököly Imre. Gyámja apja végrendelete értelmében I. Lipót! Jezsuita iskola, egyetemi tanulmányok, házassága Sarolta Amália hesseni hercegnővel. • 1701: kapcsolatot keres XIV. Lajos udvarával >letartóztatása, szökése • 1703: a magyarországi felkelés élére áll II. Rákóczi Ferenc

5. Kb. 75.000 fő, zömmel képzetlen parasztok • (1703-as vetési pátens: a hadba vonuló jobbágyok és családjaik mentesek az adók és szolgáltatások alól.) • Könnyűlovas és gyalogos túlsúly. Portyázó hadviselés. (Habsburg katonai fölény.) Tartós területfoglalásra, várostromra nem képesek. • Kiképzés: francia tisztek. A gyönge hadvezetés mindvégig probléma. • Francia pénzsegély (havi 10.000 tallér) • Általános Katonai Szabályzat. A kuruc hadsereg

6. 1703: Felvidéki hadjárat (a bécsi sáncokig) • 1704: sikertelen kuruc dunántúli offenzíva • 1704. (aug.) a franciák höchstadt-i veresége • Folyamatos rác pusztítások az Alföldön. • 1708-ig a kurucoké a Tiszántúl és a Duna-Tisza-köze • 1705: (Vak) Bottyán János átmenetileg elfoglalja a Dunántúl jó részét • 1707 eleje: Erdély és a Dunántúl egyaránt kuruc kézen • 1708: a kurucok trencséni veresége (160 császári halott, 2500 kuruc+400 fogoly!) >> csökkenő kuruc hadilétszám (70E>20E!) • 1710: romhányi ütközet (bizonytalan kimenetel, 1500-12000 az erők aránya a kurucok javára!) A szabadságharc hadieseményei

7. 1705 Szécsény • Rendi konföderáció • Vezérlő fejedelem • 28 fős Szenátus, Gazdasági Tanács, Erdélyi Tanács, kancellária (Ráday Pál) • Pénzkibocsátás (réz „libertás”) • 1707 (május) Ónod: a Habsburg-ház trónfosztása • 1708 Sárospatak: kísérlet a jobbágyság mozgósítására Kuruc országgyűlések – a szabdságharc államszervezete

8. 1711: Szatmári béke (Pálffy János-Károlyi Sándor) – méltányos kompromisszum • Rendi jogok visszaállítása – kivéve a szabad királyválasztás és az ellenállási záradék • Vallásgyakorlás szabadsága • Amnesztia a szabadságharc résztvevőinek és vezetőinek. • Rákóczi emigrációja (Rodostó, 1906 Kassa) • Értékelése: a uralkodó az abszolutisztikus hatalomgyakorlástól visszatér a rendekkel való együttműködéshez (rendi dualizmus) A szabadságharc befejezése