A DIGITÁLIS KÉPALKOTÁS

1. A DIGITÁLIS KÉPALKOTÁS T. Parázsó Lenke

2. Tartalom 1. Fotográfiai alapfogalmak • 2. Digitális képalkotás 3. Digitális kép jellemzői 4. Digitális fényképezőgépek 5. Memóriakártyák csoportosítása • 6. Digitális trükkök 7. Képjavítás

3. Fénytani alapok 1. A fény elektromágneses rezgés, melynek terjedési sebessége függ az adott közegtől. Vákumban: 299 744 ± 4 km/s Tart

4. Fénytani alapok 2. A látható fény intervalluma 380 - 780 nm közé esik. A fényspektrum alapján fehér fény nem létezik, mivel ez összetett szín. Tart

5. A színek tulajdonságai Színezet (tónus):az ugyanolyan színbenyomást keltő homogén spektrálfény hullámhossza határozza meg. Telítettség:a színben lévő fehérmentes un. tiszta színnek a teljes - tiszta szín + fehér szín aránya. Világosság: a szín fotometrikus összehasonlításával adják meg a normál fehér papírról való visszaverődés százalékában. Tart

6. Színhőmérséklet 1. A fényérzékeny anyagok, különösen a színesek rendkívül érzékenyek a fényforrások által kisugárzott energia hullámhossz szerinti eloszlásokra. A fény spektrális összetételének jellemzésére vezették be a színhőmérséklet fogalmát, amelynek egysége a kelvin (K), vagy a reciprokának milliószorosa, a mired (1mired = 1000000/K). A szem a különböző fényforrásokat fehérnek látja, azonban azok spektrális eloszlása különböző. Tart

7. Színhőmérséklet 2. Napfényfilm, amelynek színképző anyagai a napfénnyel való fényképezéshez van hangolva kb.5500 - 6000 K. Műfényfilm - amelynek színhőmérséklete az izzólámpák spektrumához, azaz 3200 K-hoz vannak hangolva. A napfény diafilm, műfény világításban sárgás lesz, a műfény film a szabadban pedig erősen kékes elszíneződést kap. A mesterséges fényforrások közül az amatőr fényképezés során a leggyakrabban használjuka vakut, amelynek spektrális összetétele a napfényhez áll közel. Tart

8. Színhőmérséklet 3. • A színhőmérsékletet a napszak és időjárási tényezők is erősen befolyásolják: • a rövidebb hullámhosszú kék és ibolya a légkörben fokozottabban elnyelődik, mint a vörös pl a felkelő nap idején az égbolt vörös. • a levegő molekulái a vízpára a kék fénysugarakat jobban szétszórják, ezért a napfénynek ezt • a szórt kék színét látjuk az égbolton. Annál kékebbnek látjuk, minél kevésbé szennyezi por a levegőt. • a nagyobb részecskék már minden hullámhosszúságú fénysugarakat egyformán szórnak, ezért szürke színt látunk a vihar előtt és fehéret, ha a foltokban összeállt vízcseppek felhőt alkotnak. Tart

9. Különböző fényforrások színhőmérséklete Tart

10. Képkompozíciók 1 A képkompozíció célja a harmónia és a vizuális egyensúly megteremtése a képhatárok és a témát bemutató terek - előtér, középtér, háttér - között. Aszimmetrikus kompozíciók Tart

11. Képkompozíciók 2 A képkompozíció célja a harmónia és a vizuális egyensúly megteremtése a képhatárok és a témát bemutató terek - előtér, középtér, háttér - között. Háromteres, levegőperspektívával Tart

12. Képkompozíciók 3 Portré - szuperplán komponált téma középen vizuálisan hangsúlyoz Tart

13. Képkompozíciók 2. • Perspektíva • panoráma képformátum • távlati hatás kiemelése Tart

14. A fényképezőgépek csoportosítása JELHORDOZÓ FILM MÉRETE KERESŐRENDSZER Síkfilmes Normál filmes Rollfilmes APS rendszerű Polaroid Nem szabványos Film Mágneslemezes CCD Keret Newton Távmérős Kétaknás Egyaknás Tart

15. Fényképezőgépek felépítése Keresőrendszer Objektívrendszer Zárszerkezet Fénymérő Vaku Tart

16. Képalkotás elve Tart

17. A fényképezés folyamata EXPOZÍCIÓ FOLYAMATA során az objektíven és a zárszerkezeten keresztül jut fény a filmre. A film érzékenységét konstansnak tekintve, az expozíció matematikailag leírva: H = E x t , lux s A felvételkészítés mozzanatai: 1. filmbefűzés 2. a kép komponálása 3. élességállítás 4. rekesz és élességállítása 5. exponálás vagyis zárkioldás Tart

18. A keresőrendszer A keresőrendszer feladata: a felvétel helyes beállítása, vagyis a készítendő kép határvonalainak kijelölése. • A keresőrendszer szembeni követelmény: • éles képhatárok • parallaxis mentes kép • a kép folyamatosan, még a felvétel pillanatában is látható • a keresőkép természetes állású és oldalhelyes • objektívcsere esetén a kereső könnyen átállítható az új objektívhez Parallaxis hiba: -a keresőben látott képkapu határa nem esik egybe a filmkapu határával Tart

19. A keresőrendszer típusai 1. 1. Kert vagy sportkereső 1. Newton kereső Tart

20. A keresőrendszer típusai 2. Távmérős kereső Tart

21. A KERESŐRENDSZER TÍPUSAI 3. Kétaknás tükör-reflexes Egyaknás tükör-reflexes Tart

22. Objektívek Leképezési hibák: Tart

23. Objektívrendszerek 1. ZOOM objektív:- fókusztávolsága adott objektíven keresztül folyamatosan változtatható Tart

24. MÉLYSÉGÉLESSÉG Mélységélességnek nevezzük az élesre állított tárgy előtt és mögött azt az intervallumot, amely a felvételen éles lesz. • Függ: • tárgytávolságtől -egyenesen • fókusztávolságtól - fordítottan • blendenyílástól - fordítottan Tart

25. BLENDE (REKESZ) A REKESZ VAGY BLENDE - az objektírendszeren bejutó fénnyaláb keresztmetszetét szabályozza A rekesszám a fényerő reciprok értéke: R = 1/F = f/d A rekesszám változása fordítottan arányos a rekesznyílással Rekesszámok: 1 1,4 2 2,8 4 5,6 8 11 16 22 32 nyílás csökken Tart

26. Zárszerkezet A ZÁR: adott időtartam, amíg fény éri a fényérzékeny anyagot vagy érzékelőt (CCD-t). Szabvényos értékei (mp) Típusai: 1. Központi zár 2.Redőnyzár Időérték sor: B 1/ 1 2 4 8 15 30 60 125 250 500 1000 2000 Tart

27. Fénymérők FÉNYMÉRŐK feladata hogy adott fényviszonyok mellett, adott érzékenységű filmhez meghatározzuk a helyes expozícióhoz szükséges blendenyílás szám és expozíciós időket. Típusai: Fényelemes Félvezetős Előnye: nem kell áramforrás Hátránya: öregszik Előnye: pontosan mér Hátránya: viszonylag drága Tart

28. TTL • TTL : A Through the lens (Az objektíven keresztül) angol kifejezés. Lényege, hogy a kamera mérőrendszerei (autófókusz, megvilágítás, fehér-egyensúly) az objektíven keresztülhaladó fényt használják fel a mérések elvégzéséhez. • Rendszerint pontosabb eredményt ad, mint a külső szenzoros megoldások. Tart

29. Digitális kép Tart

30. Analóg és digitális kép • Az utóbbi évtizedek információs forradalmának kulcsszava a digitalizálás (digit: számjegy). A hagyományos formában lévő információk, a szövegek, hangok, képek stb. számjegyekkel való leírása jelentős gyakorlati előnyökkel jár. • A hagyományos képek mindig valamilyen szemmel is érzékelhető módon jelennek meg. • A rajzok, festmények vagy fényképek látható információját különböző fényvisszaverésű festékanyagok hordozzák

31. A CCD-kamera felépítése Tart

32. Digitális jelfolyamat • A digitális jelfolyamat impulzussorozata kódolt formában kifejezett számjegy. Az egyes impulzusok amplitúdó értékeinek információtartalmát binárisan kódolt kódszó sorozatok hordozzák. • A továbbításra kerülő villamos jel tehát azonos formájú és meghatározott ütem szerint keletkezett impulzusokból áll. 01101 Analóg - digitálisátalakítás Sávhatárolás Mintavétel Kódolás Analóg jel Digitális jelsorozat Tart

33. Digitális kép A képelem világosságának függvényében létrejövő elektromos jelet az A/D átalakító digitális jelsorozattá alakítja át. A világosság - átmenet analóg és digitális jelgörbéje Tart

34. Pixelek a szürke értékek függvényében Tart

35. Pixelek a szürke értékek függvényében Tart

36. Pixelek és a szürke értékek Képpont, képelem - pixel - a legkisebb címezhető képegység. Pixel (Picture Element):a kép, - raszterráccsal felbontott elemi állapota, apró négyzetek, - amelyek a szürkeség fokozatai szerint tovább bonthatóak alpixel mátrixokra. A kép, mint digitális adat, bináris számokkal leírt jelsorozat. A kép jellemzői: méret, szín. A kontraszt: a világos és sötét részek közötti átmenetek fokozatossága. Az optikai sűrűség: valamely rétegre eső és a rajta haladó fény arányának logaritmusa. Tart

37. A kép • A filmen lévő képi információ alapegysége elméletileg a szemcse. A szemcsék mérete filmfajtánként változó, és meglehetősen nagy különbségeket mutat. A színes filmen az alapszíneket három egymás alatt elhelyezkedő réteg hordozza.

38. Digitális kép • A digitális kép ezzel szemben teljesen kötött szerkezetű. Kinagyítva egymás melletti kis négyzeteket látunk szabályos sorokban és oszlopokban elrendezve. Ezek a kis négyzetek a pixelek. Ez a kifejezés az angol Picture és Element (kép, elem) szavakból származik • A digitális képnek nincs ennél kisebb információt hordozó része, ezért a pixelt magyarul nyugodtan nevezhetjük képpontnak. Egy adott pixel egész felülete azonos színű, azon belül nincsenek színkülönbségek.

39. A digitális kép • A digitális kép kötött szerkezetű. • Kinagyítva egymás melletti kis négyzeteket látunk szabályos sorokban és oszlopokban elrendezve. • Ezek a kis négyzetek a pixelek. Ez a kifejezés az angol Picture és Element (kép, elem) szavakból származik • A digitális képnek nincs ennél kisebb információt hordozó része, ezért a pixelt magyarul képpontnak nevezzük. • Egy adott pixel egész felülete azonos színű, azon belül nincsenek színkülönbségek.

40. Pixelek

41. A kép digitalizálás lépései • Első - a felület felosztása pixelekre, a másik az egyes képpontok színének meghatározása. A pixelekre osztást úgy kell elképzelni, hogy a képre egy négyzethálót helyezünk. Ebben a felosztásban minden hálószem egy pixel. • Második - az egyes pixelek színének meghatározása. Praktikusan minden színnek kell adni egy számot. Így jön létre végül is az a számsor, ami a kép információit hordozza, és amiből a látható kép később visszaállítható. • A művelet neve kódolás, illetve dekódolás • A kép információit hordozó számsor a képfájl. Ezen belül az információk elrendezésének többféle szabványa van, ezeket a szabványokat hívják formátumoknak.

42. Színmélység • A digitális képnél a pixelek színét a képfájlban egy kettes számrendszerbeli szám írja le, mely különböző hosszúságú lehet. A kép információtartalma, minősége függ a számjegyek számától mely a a színek leírását adják. Minél több számjeggyel (bittel) definiáljuk egy képpont színét, annál több szín jelenhet meg az adott képen. • Egy képen csak annyi szín lehet, amennyit az egyes pixelek színét meghatározó számjegyek hosszúsága lehetővé tesz. • A színmélység (bitmélység) a pixelek színét leíró számjegyek (bitek) mennyiségére utal. A színmélységet a képpontokat definiáló bitek számával adják meg. • A gyakorlatban kialakult szabványok határozzák meg. Például lehet a kép 1, 8, 16 vagy 24 bites. Ritkábban ennél nagyobb színmélységű képeket is használnak, például 32, 36, 42 vagy 48 biteseket. • Az egybitesnek nevezett képek pixeleinek színét csak a nullával vagy az egyes számmal jelölhetjük. Ezért az ilyen képeken csak kétféle szín lehet jelen. Például a fehér és a fekete. Egybites színmélységgel vonalas rajzokat vagy szöveges dokumentumokat szoktak tárolni.

43. Egybítes kép • 1 bit = 21 = 2. Az ilyen képen csak kétféle színű lehet minden pixel • Az egybitesnek nevezett képek pixeleinek színét csak a nullával vagy az egyes számmal jelölhetjük. Ezek a képeken csak kétféle szín lehet jelen. Például a fehér és a fekete. Egybites színmélységgel vonalas rajzokat vagy szöveges dokumentumokat szoktak tárolni.

44. 4 bites kép 4 bit = 24 = 2x2x2x2 = 16. A négybites képeknél 16 szín áll rendelkezésre. Ezzel grafikai hatású képeket lehet létrehozni.

45. 8-bítes kép 8 bit = 28 = 256. Ennél a színmélységnél a pixelek 256 szín valamelyikét vehetik fel. Régen voltak monitorok, amelyek csak ennyi színt tudtak kezelni.

46. 24-bítes kép 24 bit = 224 = 16 777 216. A színes fényképek megjelenítésére használt 24 bites színmélységnél a képen több mint 16 millió szín szerepelhet. Ez biztosítja a teljesen fotószerű színvisszaadást

47. 8-bítes fekete-fehér 8 bit = 28 = 256. A szürkeárnyalatos színmód is 8 bites. Itt azonban tarka színek helyett 256 szürkeárnyalat szerepel a képen. Fekete-fehér fényképek megjelenítésére tökéletesen alkalmas

48. CCD (Charge Coupled Deviced) töltéscsatolt eszköz működése • Minden harmadik elektróda összekötött állapotban van Tart

49. A CCD chip felépítése • A léptetés a kiolvasó regiszter irányába soronként történik. • Pixelméretek 9 x 9 és 30 x 30 mikrométer között változnak. • Érzékelő felület (area array CCD)32 x 32-től 5192 x 5192-ig Tart

50. A CCD jellemzői spektrál- érzékenység Elvékonyított érzékelők (thinned CCD) Az emberi szem Tart