Környezetállapot értékelés (Environmental assessment)

1. Környezetállapot értékelés(Environmental assessment) Bulla Miklós Környezetpolitika

2. Környezetállapot értékelés • Eredménye: • megadja a környezet mindenkori állapotát, • föltárja az ok-okozati összefüggéseket, • jelzi a változások várható irányait. • megadja a szükséges intézkedéseket

3. Környezetállapot-értékelési módszerek • Sztochasztikus módszer – Klasszikus megközelítés • A környezet elemeinek, a föld, víz, levegő, élővilág, valamint a táj és a települések állapotának ismétlődő felmérését (mintavételezését), rögzítését célozza, melyek alapján a változást két egymást követő állapotminta közötti különbség detektálásával lehet jellemezni. E módszer alapvető hiányossága, hogy a változást előidéző okokat nem tartalmazza, így prognózis készítésre, okszerű védelem vagy tervszerű fejlesztés megalapozására nem, vagy csak igen korlátozottan alkalmas.

4. Környezetállapot-értékelési módszerek • Determinisztikus módszer Az előbbiekben említett hiányosság kiküszöbölhető a külső hatások, a károsító anyagok és/vagy hatások (zaj, rezgések, sugárzások) környezetbe kerülésének és ezek következményeinek feltárásával. E komplex vizsgálati módszer nem áll meg a fázishatároknál, a talaj-, víz- és levegőminőség-védelem választó-vonalainál, hanem az egész transzformációs folyamatot (és hatásait) igyekszik nyomon követni az információszerző (mérő-megfigyelő) és elemző tudás meglévő határáig. A módszer azonban így is analitikus, egyszerre csupán egyféle hatás követő jellegű vizsgálatára alkalmas. E hatások elvileg összegezhetőek, de a módszer így sem képes leírni az összes rendszer valóságos állapotváltozásait .

5. Környezetállapot-értékelési módszerek • Holisztikus módszer • Az elemzés-értékelés a különféle tevékenységek, beavatkozások, valamint az egyes vagy összes környezeti elemből álló rendszerek kölcsönhatásait vizsgálja a hatásterületen. A prognózis készítését, a következményeikben is ismert alternatívák és a megvalósításukhoz tartozó szabályozási, fejlesztési beavatkozások kidolgozását ez a módszer, illetve a hozzá tartozó mérő-megfigyelő, adatgyűjtő, információfeldolgozó és elemző-értékelő fázisok egységes technológiává szervezése teszi lehetővé. • :

6. Megfogalmazni mindezt meglehetősen könnyű, mindenesetre lényegesen egyszerűbb, mint megvalósítani. Mindenekelőtt definiálni szükséges a környezeti elem, illetve rendszerek, valamint a vizsgált terület fogalmát, illetve kiterjedését. Egy adott területen az élővilág – benne az ember – állapotának elemzése ki kell terjedjen a szárazföldi, vízi ökoszisztémák, valamint a levegő vizsgálatára, míg a táj, illetve a települési környezet esetében mindez kiegészül még a környezet művi (épített) elemeivel. A választott területnagyságtól fog függni az elemzés fölbontóképessége, így a (kölcsön) hatások okszerű föltárásának lehetősége és pontossága

7. Környezetállapot-értékelés Célja: a megfelelő döntések megalapozása Az értékelés – a különféleképp civilizált társadalomban- általában három szempontból történik: • Humánökológia (egészségügyi határértékek), • Tájökológia, • Gazdaság A változások lehetnek: • Lassúak (akkumuláció) • Gyorsak (katasztrófa)

8. A környezetállapot értékelés fázisai 1 Leíró fázis • Statikus • Dinamikus 2 Minősítő fázis 3 Szükséges válaszok megadása

9. Adatok típusai • Környezet használaton alapuló adatforrások (vízkivétel, füst kibocsátás stb.) • Környezet állapotát leíró adatforrások (térképes, környezetvédelmi mérések stb.)

10. Adatforrások • Környezetvédelmi felügyelőségek • Nemzeti parkok • Talaj és növényvédelmi szolgálat • ANTSZ • Önbevallás • Az egyes felügyelőségeknél gyűjtött adatok bekerülnek az Országos Környezetvédelmi • Információs Rendszerben (OKIR) kezeli az adatokat.

11. Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer feladatai • A környezet állapotára és terhelésére vonatkozó jellemzők nyilvántartása, • Hatósági munkához szükséges jogi adatokat szolgáltatása. • A környezethasználók és a környezetvédelmi feladatokat ellátó önkormányzati és állami szervek számára lehetőség biztosítása az adatszolgáltatásra, • Szakmai rendszerek és és az egyes környezeti elemek összhangot adatkezelése, • Térinformatikai eszközök alkalmazása adatok térképi megjelenítése, • Megkülönböztetett hozzáférési jogokkal biztosított adat elérés megvalósítása.

12. OKIR felépítése

13. 2. Előzmények bemutatása • Területhasználatok, vízhasználatok feltérképezése • Szennyezés pontos helye, térképen megjelölve 3. Terület földtani és vízföldtani viszonyai • Terület kőzettan, rétegtan és hidrogeológiai adottságok • Szennyezőanyag fizikai, kémiai tulajdonságai, viselkedése

15. Tényfeltárási munkafázisok • Előmunkálatok Engedélyek, terület lehatárolása 2. Geodéziai munkálatok Pontos helyszínrajz: épületek, útvonal, légvezetékek, kémény, közműhálózat, tárolótartályok, technológia berendezései stb. 3. Nyílt feltárás

16. Szennyezési veszély térkép

17. Környezet (állapot) használat jellemzők 1) CO2 kibocsátás (energia használat következtében): tömeg/GDP; tömeg/fő. 2) Üvegházhatású gázok kibocsátása: Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 3) SOxkibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 4) NOxkibocsátás (összes): Σ/GDP; Σ/fő; év/év %. 5) Vízkészlet felhasználat(ok) vízkivétel: (a készlet %-ában). 6) Felszíni vizek minősége: [O2]; [NOx]. 7) Földhasználatok: típusa; aránya; változása; terület, szántóföld, erdők etc. index. 8) Természetvédelem: védett területek nagysága/aránya; (nitrogén) műtrágya használat trendje (tömeg/földterület egység).

18. 9) Erdőgazdálkodás: erdősültség aránya; állomány-növekedés; éves kitermelés; a használat intenzitása. 10) Veszélyeztetett fajok: száma és aránya az ismert fajok %-ában. 11) Hulladékképződés: összes/veszélyes; települési hulladékok, ipari hulladékok, mezőgazdasági, veszélyes hulladékok (tömeg); összes, fejenként összes, fajlagos,veszélyes. 12) A "Jólét" alakulása: ISW index. 13) Energia intenzitás; fajlagos energiaigény; összes energia/GDP; összes/fő. 14) Energia ellátás primer forrásonként megújuló források aránya. 15) Közlekedés: közlekedési alágazatok teljesítménye/aránya. 16) Fajlagos környezetterhelés (ökológiai „Footprint”).

19. EU környezetterhelési modellje

20. Hatás-állapot-válasz rendszere

21. OECD modell rendszere

22. Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) • politikai relevancia, felhasználók igényeinek a kielégítése, • megfelelően reprezentálják a környezeti feltételeket, -terheléseket és a társadalmi reagálást, • egyszerűek, könnyen magyarázhatók legyenek, és az időbeli változásokat is képesek legyenek kezelni, • mutassanak érzékenységet a környezet és az ezzel kapcsolatosan felmerülő emberi tevékenység változásaira, • alapul szolgálhassanak nemzetközi összehasonlítás elvégzésére is, • országos viszonylatban legyen lehetőség országos szintű áttekintésre, vagy akár regionális felhasználásra is, • szükség van referencia vagy küszöb értékek meghatá-rozására is, hogy a felhasználók tudják a kapott értékeket mihez viszonyítani,

23. Környezeti indikátorokkal szemben támasztott követelmény (OECD modell) • analitikus alaposság az elméleti megalapozottság tekintetében, • érvényességük kialakítása a nemzetközi szabványokhoz és az országos szintű megállapodásokhoz kell igazodjon, • kapcsolhatóság a gazdasági modellekhez, előrejelzésekhez és információs rendszerekhez, • mérhetőség (az indikátor alapjául szolgáló adatokkal kapcsolatban felmerülő igények), vagy könnyen, vagy/és ésszerű költség/haszon arány árán elérhető adatokra van szükség, • megfelelő dokumentáltság, a minőség ismerete, • megbízható, rendszeres korszerűsítés.

24. Komplex környezeti értékelés A „környezeti indikátorok” felhasználásával készült tájékoztatók nem a hagyományos, ökológiai szempontú környezeti indikátorokra, hanem a társadalmi-gazdasági szféra célzottan kiválasztott környezeti mérőszámaira, mutatóira támaszkodnak. Az értékek trendszerű változásának grafikus ábrázolásával minimális szövegmelléklettel és magyarázattal egy rendkívül tömör, döntés-előkészítést és tájékoztatást egyaránt jól szolgáló rövid tájékoztató az eredmény. Az értékelés három szempontból – humánökológia, tájökológia, gazdaság – történhet.

25. (Táj)ökológia mint értékelési szempont: • E szempont szerinti követelmény a (táj)ökológiai folyamatok természetes működésének biztosítása, az egyes környezeti elemek, illetve azok részei, egyedei egészséges fenntartása, használatuk során a megújulásuk biztosítása. Itt az elsődlegesség általánosan nem fogalmazható meg. Az adott területegység környezeti elemeinek állapota, terheltsége, illetve érzékenysége az, amely megszabja, hogy melyek a kritikus helyzetek, melyek megoldása elsődlegességet kell, hogy élvezzen.

26. Humánökológia mint értékelési szempont • E szempontból követelmény az emberi egészség megőrzése feltételeinek biztosítása (levegőminőség, egészséges ivóvíz), valamint a XXI. századnak megfelelő életminőség biztosítása (emberléptékű környezet, kedvező zöldfelület arány, lakáskörülmények, szociális körülmények stb.). Legegyszerűbben a közegészségügyi határértékek fejezik ki ezen követelményeket.

27. Gazdaság mint értékelési szempont: • A biológia mellett az embernek, mint társadalmi lénynek az igényei kielégíthetőségét is vizsgálni kell. Az állapot minősítésének ezért a környezeti elemek és főként rendszerek: táj, település, amelyben az ember él, amelyet „használ” változásának, mind készlet és (befogadó) potenciál változásának, mind gazdaságilag is kezelhető, használati érték változásának interpretálása is szükséges. E szempontból elsődleges a környezeti vagyon, a társadalmilag elfogadható környezetminőség leghatékonyabb biztosítása, megőrzése.

28. Információ szerzés • Dokumentumok • Bevallás • Régóta ott levő dolgozók (kocsma) • Helyi önkormányzat • Helyi orvos

29. Fő csoportok • A, Általános információk • Legközelebbi lakott terület, közeli üzemek • Történelmi múlt (sokszor a kutya el van hantolva) • Beszerzendő okmányok és/vagy áttekint

30. Fő csoportok • B, Az üzem környezetvédelmi jellege • Geodézia, geológia, hidrológia, földrengés • Inverzió kialakulása, • Feltöltések • Eddig végzett felmérések, aduitok eredménye • Fontos a talajvíz

31. Fő csoportok • C, Technológiák és gyártási folyamatok • A termelési folyamatok főbb lépései • A keletkezett hulladékok leírása • A termelés mennyisége • Milyen energiaforrás van a létesítménynél (múlt, jelen, jövő)

32. Fő csoportok • D, Alapanyagok kezelése és tárolása • A telepen jelenleg található alapanyagok listája (múlt jelen, jövő) • Szállítás • Az együtt nem tárolható anyagokat elkülönítik-e és címkézik-e • Az üzem készített-e egy külön leltárt a veszélyes anyagokról? • Tartályok, csővezetékek

33. Fő csoportok • E, Termék kezelése és tárolása • Előállított termékek listája (múlt, jelen, jövő) • Tartályok, csővezetékek • Csomagolás • Szállítás

34. Fő csoportok • F, Vízellátás • Vízellátás forrása (ipari, ívó, oltó) • A max./min. éves és időszaki felhasznált vízmennyiség • A víz előkezelésére vonatkozó adatok

35. Fő csoportok • G, Csapadékvíz • A tartályok és/vagy szikkasztók leírása • A csapadékvíz tartalmának, kezelésének és befogadójának leírása • Elvezetés

36. Fő csoportok • H, Szennyvíz • Felelős személy • A szennyvíz mennyiségének és eredetének listája, leírása. • Analízisek, túllépések, bírságok • Kezelések • Befogadók • Az iszap elhelyezési módja és lerakó helye • Helyi korlátozások, engedélyek • Érdemes a csatornába TV kamerát leküldeni

37. Fő csoportok • I, Veszélyes hulladék tárolása, kezelése és elhelyezése • Felelősök, szabályok, engedélyek • A keletkezett veszélyes hulladék jellege • Az üzem területén történő elhelyezés • Történt-e talajvíz monitoring? • Hogyan történik a hulladék szállítása a tároló depóniáról? • Ismertessék a jelenlegi és a múltban használt hulladék lerakókat

38. Fő csoportok • J, Különlegesen veszélyes hulladékok • Ismertessék az üzemben keletkező veszélyes hulladékok forrását, mennyiségét, kezelési, tárolási és ártalmatlanítási, szállítási eljárásait. • Azbeszt • Poliklórozott bifenilek (PCBk) • Radioaktív anyagok • Gyártás során keletkező különlegesen veszélyes hulladékok

39. Fő csoportok • K, Szivárgások • Történt-e veszélyes hulladék szivárgás az elmúlt 3 évben? Ha igen, írja le a hulladék tipusát és az eset helyét • Beérkezett panaszok (önkorm., lakóság, hatóság) • Reagálások

40. Fő csoportok • L, Levegőszennyező anyagok kibocsátása • Az üzem emisszió forrásainak (kémények és szellőzők) teljes száma, amelyek a környezeti levegőbe bocsátanak ki szennyező anyagot • Jellemezze az emisszió csökkentésére tett intézkedéseket, eljárásokat • Készítsen kén mérleget, mely tartalmazza a kén újrahasznosítási egységet, ha az lehetséges

41. Fő csoportok • M, Zaj • Mekkora a megengedett zajszint napközben? • Mekkora a megengedett zajszint éjszaka? • Mérések, panaszok, túllépések

42. Fő csoportok • N, Egyéb kérdések • Rendelkeznek-e környezetvédelmi szabályzattal a telephelyen • Auditok • Van-e bármilyen hűtőtorony a telephelyen? (legionella)

43. Fő csoportok • P, Munkabiztonság és munkaegészségügy • Gondoskodik az üzem a dolgozók munkavédelmi és egészségügyi oktatásáról? • Van-e orvosi felügyelet a dolgozók részére a telephelyen? • Tartanak statisztikai kimutatást a telephelyen történt munkabalesetekről?

44. Fő csoportok • Q, Havária tervek • Rendelkeznek-e havária tervvel? • Hogyan teszik a tervet naprakésszé? • Van-e az üzemben mentőbrigád? • Végeztek-e kockázati elemzést az üzem részére?

45. Fő csoportok • R, Kapcsolattartás a hatóságokkal • Mely ellenőrző hatóságok végeznek vizsgálatokat az üzemben és milyen gyakorisággal? • Az üzemben végzett ellenőrzések története

46. Környezetközpontú irányítás • A környezeti elemekbe történő kibocsátásokat nem elkülönülten kell szabályozni és ellenőrizni, hanem integrált módon. Amíg a kibocsátások szabályozása elkülönül, addig a szennyezés áthelyeződhet egyik környezeti elemből a másikba, viszont az integrált alapú megközelítés a környezet egészének védelmére irányul. Az integrált szennyezés - megelőzés és csökkentés ( Integrated pollution and Control – IPPC) érvényesítése érdekében az Európai Unió 1996-ban megalkotta az erről szóló direktívát Az IPPC irányelv hazai jogrendbe történő beillesztésére 2001-ben került sor.

47. Környezeti Hatásvizsgálat (KHV ) • A KHV a beruházások környezeti hatásának a vizsgálatára irányul. A KHV alapvető sajátosságai a következők: • Eredménye a tevékenység engedélyezését alapvetően befolyásoló tényezők közé tartozik, ami feltételezi, illetve célozza a környezetvédelmi szempontjainak egyenrangú figyelembevételét a döntéshozatalban. • Rendszerszemléletű, magában foglal minden jelentős környezeti hatást és azok kölcsönös összefüggésit is; mindeközben figyelembe veszi, hogy a hatások ( és bekövetkezésük) valószínűségi események, azaz kockázati tényezőkkel számol a vizsgálat. • Megállapításit nyilvánosságra hozzák, módot adva arra, hogy az érintett lakosság érdekei beépüljenek a vizsgálatba, figyelembe vehetők legyenek a döntésnél.

48. Az előzetes eljárásban nem adható ki a környezetvédelmi engedély, ha a tevékenység:  • (i) nagyfokú környezeti kockázattal járna; • (ii) országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást válthat ki, továbbá ha a várható környezeti hatások • (iii) jelentősége a rendelkezésre álló adatok alapján nem tisztázható; • (iv) megállapításához valamely környezeti rendszer részletes vizsgálata szükséges.

49. Lakósági hozzáférés biztosított az OKIR adatbázishoz Xilol emissziós térképe az OKIR-ból

50. Az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter (European Pollution EmissionRegister, EPER) a KvVM honlapon (http://eper-prtr.kvvm.hu/)Az Európai Unió mintegy 50 légszennyező (benzol, CO, NOx stb.) nyilvántartásáról hozottvégrehajtási határozatot (2000/479/EC), • Az 1972-es stockholmi környezetvédelmi világkonferencián határozták el az egész Földre • kiterjedő környezeti monitoring rendszer létrehozását. 1975-ben létrejött a Global • Environmental Monitoring System (GEMS). A GEMS több ENSZ szervezettel is • együttműködik, mint pl. a FAO (mezőgazdasági), WHO (egészségügyi) WMO • (meteorológiai) világszervezetek. A GEMS célja, hogy az UNEP (United Nations • Environment Programme, ENSZ környezetvédelmi program) keretében adatokat gyűjtsön a • levegő, víz, élelmiszer és az óceánok állapotáról, az alábbi témakörökben: