570 likes | 1.1k Views
A modern demokráciák működése. Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája. Miről lesz szó?. A modern demokrácia fogalma A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia. 1. A modern demokrácia fogalma. ókor : démosz+ krátosz = néphatalom
E N D
A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája
Miről lesz szó? • A modern demokrácia fogalma • A modern demokráciák gyökerei • A mai demokráciák működése • A magyar demokrácia
1. A modern demokrácia fogalma • ókor: démosz+ krátosz = néphatalom • modern jelentés: demokrácia = államtípus • 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista • 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság • demokrácia vagy demokráciák?
A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtóiés döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme
2. A modern demokráciák gyökerei • ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 • a modern demokrácia kialakulása: • angol alkotmányos monarchia • felvilágosodás • az Amerikai Egyesült Államok születése • a nagy francia forradalom
Az angol alkotmányos monarchia • 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot • a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király • személyi és vagyonbiztonság: független bíróság
A felvilágosodás • alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép • társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani • Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve • Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása
John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról „Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”
Az Amerikai Egyesült Államok születése 1773-1783: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca
Függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."
Az USA alkotmánya • 1789-ben lép életbe • a világ legrégebbi érvényes alkotmánya • 26 kiegészítést tartalmaz • első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )
Az Amerikai Egyesült Államok • rabszolgaság kérdése • köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták
A francia forradalom • 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés • a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat • 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata • 1791-es polgári liberális alkotmány
Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a 19-20. század során: • munkásmozgalmak, pl. 1836-tól chartizmus • feminista mozgalmak a női választójogért • feketék helyzete az USA-ban
A női választójog kiterjesztése 1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc
3. A mai demokráciák • közvetett/ közvetlen demokrácia • demokratikus intézmények • választási rendszerek • többségi/ konszenzusos demokrácia „ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln
Közvetett és közvetlen demokrácia Közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az 50-60-as években
Demokratikus intézmények • parlament • államfő • kormány • közigazgatás • bíróság • alkotmánybíróság • ombudsman
Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: -élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem apártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás
Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara • szimbolikus: Nagy-Britannia • korporatív jellegű: ír felsőház • regionális alapon szerveződő: Svájc
Államfői hatalom • korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje • szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője • széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok • részt vehet a parlamenti munkában • gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör
Államfői hatalomkét szélsőséges példa Nagy- Britannia • a monarchia feje az államfő • a törvények érvényessége aláírásától függ • 1707 óta nem élt ezen vétójogával • 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok • elnök: államfő és miniszterelnök • az elnök a végrehajtó hatalom feje • jelenleg George W. Bush
Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy
Kormány Felépítése • miniszterek és államtitkárok • kormányfő: miniszterelnök / kancellár • miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) • elnöki = prezidenciális pl. USA • parlamentáris pl. Nagy- Britannia • kancellári pl. Németország, Magyarország • félelnöki pl. Franciaország
Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? 1. „patronázs rendszer” pl. USA 2. „lefejezhető államhatalom” pl. Nagy-Britannia • központi és önkormányzati szervek • unitárius és decentralizált államok
Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban - személyi és szervezeti függetlenség Kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre Angolszász jogrendszer precedensjog
Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány
Ombudsman • az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje • egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez • általános- és szakombudsman • Svédország, 1809- ben az első • Európai Unió: 1995 óta saját ombudman
Választási rendszerek • a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás • nem semleges technika
Választási alapelvek • a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan
A magyar demokrácia működése 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.
Az alkotmány • 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország • 1949. augusztus 20-án fogadták el • 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás
Parlament • 1848-tól népképviseleti • 1867. után Főrendiház és Képviselőház • 1918-1928. között egykamarás • 1945. óta újból egykamarás • 386 képviselő, négy évente választások • 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján
Parlament • bizottságok és frakciók • az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is • az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva • beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal
Államfő = köztársasági elnök • 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament • egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot • jelenleg Mádl Ferenc
Kormány • általában koalíciós kormányok jellemzőek 90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc • elnöki kormányforma • konstruktív bizalmatlansági indítvány
Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság
Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll • > 11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás
Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos
A magyar választási rendszer • elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások • Parlamenti választások - vegyes választási rendszer • 5 %-os parlamenti küszöb • 386 mandátum: 176 egyéni választókerület max. 152 területi listás hely min. 58 országos listás hely
Összegzés • 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország • 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. • a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása • 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése • az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia • jelenlegi USA politika: Irak, Irán
Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi