1.2k likes | 3.15k Views
Hőtan. Összefoglalás 7. osztály. Hőtan. Hőtágulás Hőterjedés A testek hőmérsékletének emelése Az anyag részecskeszerkezete Halmazállapot-változások Energia Gyakorló feladatok. Hőtan. Hőtágulás Hőterjedés A testek hőmérsékletének emelése Az anyag részecskeszerkezete
E N D
Hőtan Összefoglalás 7. osztály
Hőtan • Hőtágulás • Hőterjedés • A testek hőmérsékletének emelése • Az anyag részecskeszerkezete • Halmazállapot-változások • Energia • Gyakorló feladatok
Hőtan • Hőtágulás • Hőterjedés • A testek hőmérsékletének emelése • Az anyag részecskeszerkezete • Halmazállapot-változások • Energia
Hőtágulás • Szilárd testek hőtágulása • Folyadékok hőtágulása • Gázok hőtágulása • Teszt
Hőtágulás • Szilárd testek hőtágulása • Folyadékok hőtágulása • Gázok hőtágulása • Teszt
Szilárd testek hőtágulása függ • A test hőmérséklet-emelkedésétől • A test eredeti méretétől • A test anyagi minőségétől
A folyadékok hőtágulása függ • Hőmérséklet-emelkedésétől • A folyadék eredeti térfogatától • A folyadék anyagi minőségétől
A gázok hőtágulása függ • A hőmérséklet-emelkedéstől • A gáz eredeti térfogatától • Az anyagi minőségtől NEM függ
Hőterjedés • Hővezetés • Hőáramlás • Hősugárzás
Hőterjedés • Hővezetés • Hőáramlás • Hősugárzás
Hővezetés Lejátszáshoz kattints a képre!
A hővezetés az anyag belsejében megy végbe, anélkül hogy maga az anyag áramlana.
Hővezetők • A fémek jó hővezetők.
Hőáramlás • A légnemű és a folyékony anyagokban a hőterjedés általában áramlással, a részecskék többé-kevésbé rendezett, egyirányú mozgásával történik. Ezt hőáramlásnak nevezzük. Lejátszáshoz kattints a képre!
Hősugárzás A hő a meleg felületről úgy jut a hideg felületre, hogy ebben az esetben a hőátadást közvetítő közeg (pl. levegő) nélkül is létre jön.
A testek hőmérsékletének emelése Munkavégzés Termikus kölcsönhatás Tüzelőanyag elégetése
A testek hőmérsékletének emelése Munkavégzés Termikus kölcsönhatás Tüzelőanyag elégetése
A hőmérséklet emelése munkavégzéssel • Amikor munkát végzünk a súrlódási erővel szemben, akkor nő a test energiája. Ezt az energiaváltozást hőmennyiségnek, hőnek nevezzük. • A végzett munka és a hőmennyiség növekedése egyenlő.
A hőmérséklet emelése munkavégzéssel • Amikor munkát végzünk a súrlódási erővel szemben, akkor nő a test energiája. Ezt az energiaváltozást hőmennyiségnek, hőnek nevezzük. • A végzett munka és a hőmennyiség növekedése egyenlő.
Energia A testek állapotváltoztató képessége • Jele: E • Energia-változás jele: ΔE • Mértékegysége: 1 J, 1 kJ
Hőmennyiség Az energiaváltozás egyik módja • Jele: Q • Mértékegysége: 1 J, 1 kJ
Tüzelőanyagok elégetése • Tüzelőanyagok elégetésével biztosíthatjuk a hőmennyiség növelését. függ • Tüzelőanyag tömegétől • A tüzelőanyag anyagi minőségétől • A tüzelőanyag tömege és a hőmennyiség között egyenes arányosság van, hányadosukat égéshőnek nevezzük.
Tüzelőanyagok elégetése • Tüzelőanyagok elégetésével biztosíthatjuk a hőmennyiség növelését. függ • Tüzelőanyag tömegétől • A tüzelőanyag anyagi minőségétől • A tüzelőanyag tömege és a hőmennyiség között egyenes arányosság van, hányadosukat égéshőnek nevezzük.
Q m Lé = J kJ kg kg 1 1 Égéshő A hőmennyiség és a tömeg hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség. • Jele: Lé • Kiszámítása: • Mértékegysége:
Termikus kölcsönhatás • Különböző hőmérsékletű testek közvetlenül érintkeznek egymással. • Mindkét test hőmérséklete megváltozik, ez a folyamat addig tart, míg hőmérsékletük egyenlő nem lesz. • Amennyivel csökken az egyik test energiája, ugyanannyival nő a másik test energiája. • Fajhő
J kJ kg .oC kg .oC A fajhő • Az anyag fajhője azt mutatja meg, hogy mennyi hőre van szükség ahhoz, hogy az anyag 1 kg-jának a hőmérsékletét 1 oC-kal emeljük. • Jele: c • Mértékegysége: 1 1 Q = c . m .ΔT
Az anyag részecskeszerkezete • Gázok • Folyadékok • Szilárd anyagok • Teszt
Az anyag részecskeszerkezete • Gázok • Folyadékok • Szilárd anyagok • Teszt
Gázok • Apró részecskéből áll • Állandóan mozognak a részecskék. • Részecskék között nem lép fel kölcsönhatás • A gázok alakja és térfogata változó Lejátszáshoz kattints a képre!
Folyadékok • Részecskék sokaságából áll • A részecskék állandóan mozognak • A részecskék között vonzóerő van • A folyadékok alakja változó, térfogatuk állandó Lejátszáshoz kattints a képre!
Szilárd anyagok • Kis részecskékből épülnek fel • A részecskék helyhez kötötten rezegnek • A részecskék között vonzóerő van • Alakjuk, térfogatuk állandó Lejátszáshoz kattints a képre!
Halmazállapot-változások LÉGNEMŰ LECSAPÓDÁS SZUBLIMÁCIÓ FORRÁS PÁROLGÁS OLVADÁS FOLYÉKONY SZILÁRD FAGYÁS
Halmazállapot-változások LÉGNEMŰ LECSAPÓDÁS SZUBLIMÁCIÓ FORRÁS PÁROLGÁS OLVADÁS FOLYÉKONY SZILÁRD FAGYÁS
Olvadás • A szilárd anyagok folyékonnyá válnak. • Azt a hőmérsékletet, amelyen az anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük.
Q Lo = m 1 J kJ 1 kg kg Olvadáshő Az olvadáshoz szükséges hőmennyiség és a tömeg hányadosa • Jele: Lo • Kiszámítása: • Mértékegysége: TESZT
Fagyás • A folyékony halmazállapotú anyagok szilárddá válnak. • Ugyanannak az anyagnak a fagyáspontja megegyezik az olvadáspontjával. • Fagyáskor ugyanannyival csökken az energiája, mint amennyivel olvadáskor nő. Fagyáshő = Olvadáshő TESZT