Bioszféra

1. Bioszféra fogalma, kialakulása, szerkezete

2. A világegyetem keletkezése Ősrobbanás - Por és gázfelhő - Kitágul, lehűl - Galaxisok, csillagok kondenzálódtak

3. A világegyetem keletkezése

4. A kozmológiai elméletek és jóslataik A Világegyetem keletkezése

5. A Világegyetem keletkezése Az ősrobbanás mellett szóló bizonyítékok -Vöröseltolódás: Minden kémiai elem meghatározott hullámhosszokon nyeli el vagy bocsát ki sugárzást. A hullámhosszok hosszabbak ha távolodnak (vörös). -Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás: a kezdetben uralkodó nagy hősűrűség maradványa.

6. A csillagok élete • A legnagyobb tömegűek  rövid ideig élnek, fényes szupernóva robbanás • A közepes tömegűek (Nap) fősorozat 10 milliárd évig planetáris köd

7. A csillagok élete

8. A Naprendszer keletkezése

9. A Föld keletkezése - A Föld a naprendszer keletkezésekor alakult ki - A Nap körüli korong alakban eloszló anyagtömeg kondenzálódik, gravitációs kristályosodásFöld - Összetétel: nem illékony oxidok, szilikátok, H2O, NH3, CH3jég formájában kis illékonyságú C-tartalmú vegyületek - Növekedési fázis: Centrális tömeg, gravitációbecsapódások E felsz. - Felmelegedési fázis: jéggáz G visszatart, ősatmoszféra

10. A bioszféra kialakulása Definíció: A bioszféra az élővilág színtere, a legmagasabb rendű életközösség. A bioszféra a földfelszínek és az atmoszférának az a szintje, melyben élő szervezetek találhatók, illetve az a térség, amelyben az élőlények és a környezet kölcsönhatásai megnyilvánulnak, amelyek együttesen alkotják a teljes környezeti rendszert. Területileg: A tengerszinttől felfelé és lefelé kb. 10 km vastagságú burok (hidroszféra, atmoszféra jelentős tömege, litoszféra, pedoszféra Kialakulása: Az élet megjelenéséhez köthető, így 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett

11. A bioszféra kialakulása A bioszféra evolúciója 1. Archaezoikum (őskor): a földtörténet leghosszabb időszaka, a Föld szilárd kérgének, az ősi pajzsok és ősóceánok kialakulása. Megjelennek a prokarióták, majd az eukarióták. 2. Paleozoikum (ókor): 570-230 millió év. Az élővilág nagyarányú fejlődése, gerincesek megjelenése( halak, kétéltűek, hüllők), a szárazföld benépesülése.

12. A bioszféra kialakulása Ókor Kambrium: (570-500 millió év) Szilárd váz, eukarióta moszatok Ordovicium: (500-440 millió év) A moszatok széles körű elterjedése, gerinchúrosok kialakulása Szilur:(440-405 millió év) Az időszak végén jelenik meg a szárazföldi élet. Devon:kb. 50 millió évig tartott. Porcos és csontos halak Carbon:(350-285 millió év) Harasztok, kétéltűek elterjedése majd megjelennek az első hüllők. Pangea létrejötte Perm:(285-230 millió év) Szárazabb,nyitvatermők és hüllők elterjedése

13. A bioszféra kialakulása Középidő Triász: ammoniteszek, kétéltűek, dínók, első emlősök Jura: Pangea feldarabolódása felgyorsul, első ősmadarak Kréta: 75%- az akkor élőknek kihal ammoniteszek, dinoszauruszok Újidő Harmadidőszak: emlősök, virágos növények elterjedése Negyedidőszak: eljegesedések

14. A bioszféra kialakulása

15. A bioszféra kialakulása - Az élővilág szférája az egyik leghatékonyabb tényező az Föld alakításában. - A növények anyagcseréje hozta létre az O2-es légkörtígy közvetve az O2 molekulából képződő ózonpajzsot. • Az élővilág gázcseréje rengeteg CO2-t von ki a légkörből és tárolja a saját szervezetében, ill. szerves eredetű ásványokban, kőzetekben. • A makro és mikro elemek körforgását több biológiai tényező is szabályozza. • A bioszféra a többi szférával kölcsönhatásban létrehozta és „ működteti” a pedoszférát.

16. Atmoszféra A légkör kialakulása - 4,6 milliárd éve legősibb atmoszféra( H2, He, NH3, CH4, H2S, vízgőz ) • 4 milliárd éve másodlagos légkör a vulkáni gázokból ( vízgőz, CO2, N2, H2, SO2,) • 2,7 milliárd éve: CO2, fotoszintézisO2 • 420 millió éve: ózonpajzs

17. Atmoszféra Az atmoszféra szerkezete 1. Alsó: 1/a. Troposzféra: keveredő gömbhéj, vastagsága 10-12 km, időjárási folyamatok, légkör teljes tömegének 80%-a, T: 0,65 C/ 100m (- 57C) 1/b. Sztratoszféra: réteges burok, 50 km, ózonburok, T  a magassággal (10C) 2. Középső: Mezoszféra, 80 km, a levegő összetétele ua., T újra  3. Felső: Termoszféra, Ionoszféra fajsúly szerinti rétegződés, T 1000C-ig , rádióhullámokat visszaveri.

18. Atmoszféra

19. A légkör összetétele

20. Az archaikumi és a mai légkör összetételének adatai

21. Atmoszféra

22. A hidroszféra eredete 1.Kondrit meteoritok (20%), endogén eredet  2. Föld megolvad, a víz olvadékba kerül  3. Vízgőzként a légkörbe  4. 100C, víz kondenzáció, 3,7 M év  5. Korai világóceán (savas)  6. Szárazföldsók

23. Hidroszféra -földfelszín 71%-a (350 millió km2,1384 km3) -97% sós, 3%-a édes (kb. 36 millió km3)  2,2%-a jégcsak 1%-a áll rendelkezésünkre

24. Víz mindenütt • Kristályvízként • Kőzetrésekben és repedésekben (rétegvíz, karsztvíz, hasadékvíz.) • Talajban (talajnedvesség, talajvíz, kapillárisvíz, kolloid hártya) • Légkörben (pára, csapadék) • Élőlényekben

25. Termálvizek-gyógyvizek

26. Termálvizek-gyógyvizek

27. Vízvédelem Ok: Ma már Európa legtöbb vize fürdésre sem alkalmas! • 300 l tiszta ívóvíz / fő / napszennyvíz 1 m3 szennyvíz 12-15 m3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné!

28. Litoszféra A litoszféra kialakulása 4,6 milliárd éve a különböző rétegek sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba rendeződtek -földkéreg -földköpeny -földmag

29. Litoszféra - Kéreg: A szárazföldek területén átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt 6 km vastag. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre oszthatófelső: fémekben szegény, gránitos alsó: fémekben gazdag, bazaltos Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll - Köpeny: 2900 km mélységig: a külső k. felső része szilárd (litoszféra határa) alsó része képlékeny, asztenoszféra a belső k. ridegebb, mezoszféra - Mag: Külső, belső magból áll. A külső rész folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.

30. Litoszféra

31. Litoszféra A földkérget felépítő kőzetek • Magmás (eruptív):az izzón folyó magma megszilárdulásával 1, mélységi: gránit, diorit, gabbró 2, kiömléses : andezit, riolit, bazalt 3, vulkáni tufák: andezit tufa - Üledékes (szediment): más kőzetek pusztulásával, növényi állati eredet 1, törmelékes: laza homok, lösz, agyag összeálló breccsa, homokkő, márga 2, vegyi üledékes: kősó, kálisó, mészkő 3, szerves üledékes: lignit, barna-, fekete szén, mészkő, olaj földgáz • Átalakult (metamorf): nagy mélységben, nagy P, T 1, kontakt metamorfózis (homokból homokkő) 2, átkristályosodás (dolomitból márvány, kőszénből antracit)

32. Pedoszféra Talaj: a felszín természetes eredetű, laza szerkezetű, bonyolult összetételű képződménye, mely a felszíni geoszférákegymásra hatása révén keletkezik és fejlődik. (kőzetburok, vízburok, légkör, élővilág) Legfontosabb tulajdonsága a termőképessége.

33. Pedoszféra A talajképződés tényezői - Földtani tényezők: 1, passzív: nyersanyaga a kőzet 2, aktív: kéregmozgások, talajvízszint mozgásai • Éghajlati tényezők: T, csapadék, szél • Domborzati tényezők: lejtő égtáji helyzete, felszínformák tengerszint feletti magasság • Biológiai tényezők:

34. Pedoszféra Atalajképződésfolyamata Aprózódás: Fizikai folyamat. Módosuló kéregterhelés, inszolációs (hőmérsékletingás), fagy okozta, kristályosodási folyamatok, biogén aprózódás Mállás: Vegyi folyamat, kémiai összetétele is megváltozik. Nedvesség, hőmérséklet; oxidáció, hidratáció, hidrolízis, oldódás. Több száz méter mélységig is lehatolhat. Humuszképződés (humifikáció): Elsősorban a növények szerves anyagainak lebomlásából jön létre. Biotikus szakasz: egyszerűbb alkotóelemekre bomlás Abiotikus szakasz: nagy molekulájú humuszanyagok képződnek fulvosav, himatomelánsav, humin savak, humin

35. Pedoszféra A talaj összetevői • Szilárd: szervetlen és szerves eredet • Folyékony: talajnedvesség gravitációs víz ( a talaj hézagaiban elhelyezkedő víz) kapilláris víz higroszkópos víz (kolloid) talajvíz - Légnemű: talajlevegő, O2 CO2

36. Pedoszféra 30 cm vastag talaj (európai): • 1 billió baktérium • 1 milliárd gomba • 100 bogár • 80 giliszta • 50 pók