NYELVFILOZÓFIA

1. NYELVFILOZÓFIA

2. Vizsga • Előadások: • http://hps.elte.hu/~gszabo/Filozofiadiszciplinai.html • Nyelvfilozófia • Tankönyv: • Farkas Katalin, Kelemen János, Nyelvfilozófia, Áron Kiadó, 2002.

3. Mi a nyelvfilozófia? • Nyelvfilozófia: a nyelvi jelentés mibenlétével, a nyelv és a gondolkodás kapcsolatával, a nyelvhasználat szabályaival foglalkozik. • Ferdinand de Saussure: jel = jelölő + jelölt • Tagolás: A kiejthető hangok kontinuuma a tagolással válik a tagolatlan mentális jelenségek jelévé. • kék (azzurro, blu) • Kettős artikuláció: • fonémák és monémák

4. A nyelv funkciói Kommunikációs helyzet: kontextus üzenet feladó ………….……………………címzett kontaktus kód Kommunikációs aktusok: referenciális poétikai emotív………………………………..konatív fatikus metanyelvi

5. A nyelv: a gondolkodás kifejezése struktúra A nyelv velünk született reprezentációs rendszer. Noam Chomsky: deskriptív nyelvelmélet A nyelv: a kommunikáció eszköze funkció A nyelv élettevékenységeink része. Wittgenstein: szerszámosláda, nyelvjátékok John Searle: beszédaktus-elmélet A nyelv két megközelítési módja

6. Nyelv és beszéd • Nyelv / beszéd • Saussure: langue / parole • Chomsky: kompetencia / performancia • Nyelv • társadalmi intézmény • biológiai realitás • szelekciós tengely: nyelvi képesség (igeragozás) • Beszéd • egyéni akarati aktus • kombinációs tengely: a nyelvi képesség kreatív, a konkrét helyzetre reagáló megnyilvánulása

7. Nyelvek • A nyelvek fajtái: • természetes: angol • mesterséges: KRESZ • másodlagos: költészet • formalizált: elsőrendű logika • Formális nyelvek: • Frege, Fogalomírás, 1879 • A nyelvi jelentés alapegysége a mondat. • A mondatnak tartalomtól elvonatkoztatott jelölése.

8. A nyelv társadalmi természete • Locke: egyedi nyelv • A jelentés a beszélő fejében levő tudás. • Probléma: Mit ért a másik egy adott szón? • Leibniz: objektív jelentés • „Az «arany» nemcsak azt jelenti, amit, aki kimondja, az aranyról tud, pl. hogy sárga és nagyon súlyos test, hanem azt is, amit az illető nem tud, s amit egy másik tudhat róla, pl. hogy az arany belső alkatából ered a színe és súlya és még más tulajdonságok is, amelyeket azonban szerinte is jobban tudnak a szakértők.” • Putnam: nyelvi munkamegosztás • A jelentés a kollektív testületként elgondolt nyelvi közösségre vonatkozik, az egyedi beszélő pedig akkor használja sikeresen a nyelvet, ha ismeri a szavak használatához szükséges kritérium egyikét-másikát.

9. A nyelvfilozófia kérdései • A nyelvfilozófia kérdései • Hogyan tesz szert egy értelmetlen hangsor jelentésre? • Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? • Milyen szerepet játszik a nyelv a kommunikációban? • Témák: • Jelentés • Jelölet • Beszédaktusok

10. I. Jelentés • jelölet (referencia): tűz • Mi a jelentés? • Szent Ágoston: jelentés = jelölet • „Ha a felnőttek valamilyen tárgyat megneveztek, és közben felé fordultak, úgy ezt én érzékeltem, és felfogtam, hogy a hangok, amelyeket kiejtettek, a tárgyat jelölik, minthogy rá akartak utalni.” (Vallomások) • Problémák: • Néhány szónak nincs jelölete (pl. „néhány”, „nincs”). • Néhány főnévnek nincs jelölete ( pl. „unikornis”). • Frege-rejtvény: Az alábbi két mondat között nincs különbség: • „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” • „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.”

11. Jelentés és igazságfeltétel • Frege: A nyelvi jelentés alapegysége a kijelentő mondat. • „Süt a nap” • Igazságfeltétel-elmélet: A mondat jelentése igazság-feltételeivel azonos. • „A süt a nap” jelentését azok a világbeli feltételek határozzák meg, amelyeknek fenn kell állniuk ahhoz, hogy a mondat igaz legyen. • A szavak jelentése a mondatok jelentéséből származtatható. • predikátumok: • A „ … piros” jelentése: „A meggy piros” igaz; „A fű piros” hamis

12. Jelentés és verifikáció • Logikai pozitivizmus: A személytelen igazság helyébe a nyelvhasználó szerepét hangsúlyozó igazolás lép. • Verifikáció: igazolhatóság, ellenőrizhetőség • verus: „igaz”; facere: „valamit valamivé tenni” • Verifikációs jelentéselmélet: A mondat jelentése azonos a verifikációjának módjával. • „A dinoszauroszok növényevők voltak” jelentését mikroszkópos megfigyelések adják.

13. Jelentés és használat • Kései Wittgenstein: a jelentés nem egy fizikai vagy mentális tárgy, hanem a nyelvnek életünkben betöltött szerepéből adódik. • Használat-elmélet: „egy szó jelentése ― használata a nyelvben” (Filozófiai vizsgálódások, 43. §) • Probléma: A releváns használat körülményeit nagyon nehéz megállapítani.

14. Analicitás Kijelentések osztályozása: • Szintetikus kijelentés: a szavak jelentése és egyéb faktuális tényezők teszik igazzá. • „Brutus megölte Caesart” • Analitikus kijelentés: csak a szavak jelentése teszi igazzá. • „Minden agglegény nőtlen” • A kijelentés megértése elégséges ahhoz, hogy tudjuk az igazságát. • A mondat nem a nyelvről szól! A metanyelvi állítások mindig szintetikusak. • Pl. „Azokra a dolgokra, amelyekre az «agglegény» szót alkalmazzuk, alkalmazhatjuk a «nőtlen» szót is.” • Quine: az analitikus-szintetikus megkülönböztetésnek nincs értelme • „A csészéből inni lehet”: • Analitikus? → Amiből nem lehet inni, az nem is lehet csésze. • Szintetikus? → Attól még lehet valami csésze, hogy nem lehet belőle inni.

15. II. Jelölet • Hogyan vonatkoznak szavaink a világ dolgaira? • Egyedi dolgokra kétféleképpen referálhatunk: • (tulajdon)névvel: „Gordon Brown” • határozott leírással: „Nagy-Britannia jelenlegi miniszterelnöke” • A határozott leírásnak van jelölete és jelentése: • jelölet: az a dolog, amelyre alkalmazzuk • jelentés: az az attributum, amellyel a jelölt dolgok rendelkeznek • Kérdés: Mi a helyzet a nevekkel?

16. John Stuart Mill • Mill: A neveknek nincs jelentése, csak jelölete. • Problémák: • A nem referáló nevek problémája: • „Az Odüsszeusz ravasz volt” mondat nem értelmes. • A felcserélhetőség problémája (Frege-rejtvény): Az alábbi két mondat között nincs különbség. • „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal.” • „A Hajnalcsillag azonos a Hajnalcsillaggal.”

17. Gottlob Frege • „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” • „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” • Az első mondat triviális, a második új információt hordoz. • Az azonos dolgot jelölő nevek nem cserélhetők fel egymással. • A neveknek nem pusztán jelölete van. (↔ Mill) • Frege: A neveknek nemcsak jelölete, hanem jelentése is van. A jelentés a jelölet megadási módja.

18. Gottlob Frege b Név – jelölet – jelentés: • Jelölet, referencia (Bedeutung, reference): az a dolog, amit a név jelöl • Jelentés, értelem (Sinn, meaning): az a mód, ahogyan a név megadja jelöletét • A jelentés olyan határozott leírássál adható meg, amelyet a név jelölete kielégít: • „Budapest” jelentése: „Magyarország fővárosa” • Referáló neveknek van jelentése, de jelentéssel bíró neveknek nincs feltétlen referenciája • pl. „a legnagyobb prímszám” c a • P

19. Bertrand Russell • Fregével együtt a nevek leíró elméletét képviseli. • A köznevek és tulajdonnevek nem nevek, hanem határozott leírások, amelyek a beszélő gondolatait teszik explicitté. • Pl. „Bismarck” = „Németország első kancellárja” = „a legbefolyásosabb ember Európában” • Probléma: • A gondolatok nem nyilvánosak, a jelentés igen.

20. A nem referáló nevek problémája • A nem referáló nevek problémája: • „Franciaország jelenlegi királya kopasz” • Meinong: A nemlétező dolgoknak létezniük kell valahol. • Frege: A mondat értelmetlen. • Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. • „Van egy és csak egy dolog, ami jelenleg Franciaország királya, és ez kopasz” • ∃x(Fx & ∀y(Fy ⊃ x=y) & Kx)

21. A felcserélhetőség problémája • A felcserélhetőség problémája: • „Az Alkonycsillag azonos a Alkonycsillaggal” • „Az Alkonycsillag azonos a Hajnalcsillaggal” • Frege: Mindkét mondatban a nevek jelölete azonos, de jelentése nem.

22. A felcserélhetőség problémája • A felcserélhetőség problémája: • „Ha a azonos b-vel, akkor bármi, ami igaz az egyikről, igaz a másikról is, és bármely kijelentésben helyettesíthető az egyik a másikkal anélkül, hogy a kijelentés igazsága vagy hamissága megváltozna. IV. György meg akarta tudni, hogy Scott-e a Waverly szerzője; és csakugyan Scott a Waverly szerzője. Ebből következik, hogy a „Waverly” szerzőjét helyettesíthetjük Scott-tal, s ily módon megállapíthatjuk: IV. György meg akarta tudni, hogy Scott Scott-e. Aligha tulajdonítható Európa legkiválóbb gentlemanjének az azonosság törvénye iránti érdeklődés.” (Russell, A denotálásról) • Russell: A leírások kvantifikált kifejezések. • „Scott a Waverly szerzője” = „Volt pontosan egy dolog, amely a Waverly-t írta, és ez azonos Scottal.” • ∃x(Wx & ∀y(Wy ⊃ x=y) & x=S)

23. Saul Kripke • Kripke elveti a nevek leíró elméletét: az egyértelmű leírás egy név sikeres használatának sem nem szükséges, sem nem elégséges feltétele. • A név és a dolog társítása kereszteléssel történik, és oksági láncon öröklődik. • „Legyen a hajó neve Aurora”

24. III. Beszédaktusok • A nyelvi vizsgálódás szintjei: • szintaxis: a jelek viszonya egymáshoz • szemantika: a jelek viszonya a dolgokhoz • pragmatika: a jelek viszonya a beszélőhöz • Austin: • A filozófia ősi tévedése, hogy minden mondást állításnak vesz.

25. Beszédaktus-elmélet • Austin, Searle: • A beszéd mint kommunikáció a cselekvés általános kategóriáinak fényében vizsgálandó. • Állítás: • „Sam rendszeresen úszik.” • Kérdés: • „Sam rendszeresen úszik?” • Felszólítás: • „Sam, ússz rendszeresen!” • Óhajtás: • „Bárcsak Sam rendszeresen úszna!”

26. Performatív megnyilatkozások • Konstatív ige: • „elmenni” • Kimondásával leírunk egy cselekedetet. • Performatív ige: • „kinevezni” • Kimondásával végrehajtunk egy cselekedetet. • Explicit performatív megnyilatkozások: • „Ígérem, hogy p.” • Szótári jelentésük pontosan az a cselekedet, amelyet jelen idő, egyes szám első személyben és kijelentő módban kimondva végrehajtunk. • Implicit performatív megnyilatkozások: • „A kutya harap.”

27. Performatívumok és konstatívumok • Performatívumok • megnyilatkozás • konvenció • kommunikáció • Konstatívumok • ténymegállapítás • igazság • reprezentáció • A konstantívumok is sajátos performatívumok: • Az „Állítom, hogy p” éppúgy viselkedik, mint az „Ígérem, hogy p”, az előbbi pedig ugyanaz, mint „p”, csak az állítás aktusa explicitté van téve.

28. Beszédaktusok • Lokúciós aktus: • a mondat kimondása • „Írd meg a levelet!” • Ide tartozik a referálás és a predikálás (propozicionális aktus). • Illokúciós aktus: • „az emberi nyelvi kommunikáció legkisebb egysége” • „Írd meg a levelet!” →könyörgés, kérés, tanács, utasítás • Performatívummal explicitté tehető: „Utasítalak, hogy írd meg a levelet!” • Perlokúciós aktus: • a hallgatóra gyakorolt hatás • „Rávettem, hogy …”, „Megijesztettem azzal, hogy …” • Performatívummal nem tehető explicitté : „Önt ezennel megijesztem azzal, hogy …”

29. Illokúció és perlokúció • Illokúció: • „Eljövök!” • ígéret → konvencionális szabályokat feltételez • Azzal akarunk hatást elérni a hallgatóban, hogy ő felismeri e hatást kiváltására irányuló szándékunkat. • Perlokúció: • „Az ajtó előtt egy pitbull ül!” • ijesztés → nem feltételez konvencionális szabályokat • A hatás a hatást kiváltására irányuló szándék nélkül is kiváltódik.

30. Beszédaktusok • Alapszerkezet: F(p) • ⊦(p): állítás • Pr(p): ígéret • !(p): kérés • W(p): figyelmeztetés • ?(p): igen-nem kérdés • ~F(p) ≠ F(~p) • Egy propozíció élesen megkülönböztetendő az ő állításától. • Az első egy propozicionális aktus, a második egy speciális illokúciós aktus. • Az első nyelvtani formája a mondatrész, a másodiké a mondat.

31. Érvényességi feltételek • Érvényesség • Egy beszédaktus nem lehet igaz, vagy hamis, csak érvényes (sikerült) vagy nem érvényes. • Érvényességi feltételek: • a beszélő viselkedésére, bizonyos konvenciók betartására stb. vonatkoznak. • Igazság: • Az igazság nem azt illeti meg, hogy állítunk, hanem azt, amit állítunk. • Az állításokkal mint speciális beszédaktusokkal szemben támasztott speciális érvényességi feltétel.

32. Ígéret • A megígéri B-nek p-t T kiejtésével, ha az alábbi érvényességi feltételek teljesülnek: • Normális input-output feltételek • Senki sem süket, afáziás, stb. • Propozicionális tartalom feltételek • A kifejezi p propozíciót T kiejtésével. • p-t kifejezve A predikálja B-nek A egy jövőbeli S cselekedetét.

33. Ígéret • Előzetes feltételek • B jobban szeretné, ha A megtenné S-et, mintha nem. • „Megígérem, hogy kihasznállak!” • Sem A, sem B számára nem nyilvánvaló, hogy A megtenné S-et az események normál menete szerint. • Férj az esküvőn: „Megígérem, hogy a jövő héten nem hagylak el!” • Őszinteségi feltétel • A szándékában áll megtenni S-et. • Lényegi feltétel • A azt akarja, hogy T kimondásával elkötelezze magát S végrehajtása mellett. • Ez különbözteti meg az ígéretet a többi illokúciós aktustól.

34. Illokúciós lényegek • Asszertívumok: ↓ • „állítom, hogy…”, „esküszöm, hogy…”, „dicsekszem, hogy…” • őszinteségi feltétel: hit p-ben • Direktívumok: ↑ • „követelem, hogy…”, „megengedem, hogy…”, • őszinteségi feltétel: a beszélő akarata • Komisszívumok: ↑ • „kötelezem magam, hogy…”, „szándékomban áll, hogy…” • őszinteségi feltétel: a beszélő szándéka • Expresszívumok: ∅ • „gratulálok, hogy…”, „köszönöm, hogy…” • őszinteségi feltétel: a p-ben specifikált pszichológiai állapot • Deklarációk: ↕ • „kinevezem”, „lemondok”, „bűnösnek nyilvánítom”