2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL

1. 2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL Berczeli Emília adjunktus

2. A települések a történelmi múltban spontán módonnövekedtek. de már az antik városépítés olyan elvek alapján folyt, amelyek szem előtt tartották a: • célszerűség, • gazdaságosság, • szépség, • védhetőség, • tartósság, • kényelmesség és a • higiénia elveit, amelyeket a kor neves gondolkodói (pl. Arisztotelész, Platon, Vitruvius) fogalmaztak meg és a melyek némelyikét törvénybe is iktatták.

3. MILÉTOSZ i.e.5.sz.Hippodamosz • LAKÓTÖMBÖK MINDEN ÁRON • SAKKTÁBLA RENDSZER • VÁROSFALAK, ÁRTÉR

4. RÓMA – az ókori város a gyalogosok számára épült …Néphullám áll mielőttünk, míg sietünk, véknyunk hátulról is tömegével nyomja: könyökkel üt ez, másik nagy deszakdarabbal, vagy póznával sújt fejen egy, hordóval a másik. Sár hízlalja bokám, sok roppant talp tipor itt rám körben, s lábon szúr a bakancsszege egy katonának.” Juvenalis szatíraíró i.sz. 100 (Muraközy Gyula fordítása)

5. PÁRIZS „Helyes arány a városban ha vannak hatalmas sugárutak és keskeny utcácskák, ha szelleme és lelke, a céltudatos akarat és a szeszély összetalálkoznak. Az Avenue des Champs-Élysées, a föld leghíresebb útja, az Arc de Triomphe-tól húzódik a Place de la Concorde-ig, majd széles sétányként a Tuileriákon át a Louvre-ig folytatódik. Ha valaki megáll a közepén, a Place Clemenceau-n körben elébe tárul az egyik legnagyvonalúbb kép amit az ember a maga sajátos világképében, a városban teremtett.” Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig

6. Az olasz, majd a francia és a német reneszánsz építészek, hadmérnökök (Alberti, Scamozzi) terveit használták fel a barokk városok (Róma, Versailles, Párizs, Szentpétervár) • Utópikus szocializmus XIX. századi társadalomkritikai, elméleti munkássága jövő településképeket ad. (Fourier falanszterei, Owen kommunái). • A századforduló után az új urbanisztikai törekvései nyugaton az elmúlt századvárosépítésének kritikájából indult ki.

7. Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya • Robert Owen • Szociális gondolkodású nagyiparosa – munkásokkal törődés – paternalista • Négyszögletes tér köré épült ideális falu 1200 fős – középpontjában iskola • Nevelés elve – a jó szomszédság jó emberré tesz • Geometrikus formák – környezeti determinizmus

8. Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya 2. Charles Fourier • Ideális települése a falanszter, mely egy 1500 fős barokk palota • Igazságos társadalomban mindenki palotábanlakik • A miniatürizált önellátó város a házban, melyben a szervezés, a funkciók szétválasztása uralkodik • Ember felszabadul a munkamegosztás elidegenítő kényszere alól

9. Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya 3. William Morris • Nem a jövő városát hanem a hozzá vezető utat dolgozza ki • Elidegenedés oka a kézműves kultúra hiánya • A jövő városa a középkori kisvárosokhoz hasonlít majd • Folyamatos fejlődés - organikus formákkal • Emberi kultúra folyamatossága

10. Városias - urbánus hagyomány • XIX. század közepe – nagyvárosi környezet radikális átalakulása • Járványok, katasztrófális egészségügyi-szociális viszonyok • Szabályozási rendszer – jogi, pénzügyi, szervezeti háttérrel • Városméretű közmunkák – bontások, közművek, utak, reprezentatív középületek építése

11. Városias - urbánus hagyomány Párizs átépítése 1853 • Haussmann prefektus • Egyenes sugárutakat (avenues) nyit - körforgalmakkal • Városfalak helyén körutakat(boulevards) nyit • Hatalmas parkokat alakít (Bois de Boulogne) • Történelmi városmag elpusztul

12. Városias - urbánus hagyomány Bécs átépítése 1857 • Városfalak helyén széles körút a Ring épül • Középkori várostest megmarad érintetlenül • A Ring vonalán reprezentatív középületeket hoznak létre – biróság, múzeumok, parlament stb.

13. Városias - urbánus hagyomány Barcelona 1859 • Amerikai hatás • A több településből álló agglomerációt egy derékszogű hálós útrendszerrel növesztik össze • Középkori városmag megmarad

14. Városias - urbánus hagyomány Budapest 1871 • Szabályozási Terv a kiegyezést követően • Kiépül a kis és a nagykörút, a sugárutak • Haussmann – Andrássy út – három fokozatosan szélesedő szakaszból érkezve a reprezentatív Hősök terére a Bazilikától

15. Rendezési funkció Az Andrássy út és a Nagykörút szabályozási terve, 1870. A terven láthatjuk a mai Szabadság-tér helyén álló Újépületet. Az Andrássy út, (akkor: Sugár-út) javarészt beépítetlen területeken halad át. Az Oktogon és a Kodály Körönd szabályozása. A Nagykörút Király utcától keletre még nincsen megnyitva.

16. Városépítészet előfutárai Camillo Sitteosztrák építész (1843-1903) • Középkori építészet értékei • A látvány gazdagsága kedvéért hajlított utcák az egyenes helyett • Komplex városrendezés követelményeinek megfogalmazása Patrich Geddes skót (1854-1932) • Vizsgálatok, prognózis nélkül nem lehet tervezni • Településeket történeti, földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetükbe beágyazva értelmezi, de a kertvárosban látja a kiutat • Szakma szemléleti és módszertani alapját teremti meg • Híres diagramja az emberi környezet dinamikus ökológiai egységéről - a hely, a népesség, a gazdaság egymással szoros összefüggésben van Arthur Glikson kiegészíti a 9 „házat” egy tizedikkel a közlekedéssel

17. Kertváros hagyomány Ebenezer Howard • Angliában 1902-ben • Holnap Kertvárosai c. könyve • Kertváros mely " a mozgalmas városi élet egyesítését a falusi környezet szép és kedvező környezetével". • Települések nagyságát korlátozni • Föld bérleti joga

18. Városnagysága 30 000 lakos, kör alaprajz, 6 szektorra bontva- Önállóak, alapfokú intézmények és pihenés vonatkozásában. (Így épült Letchworth, Welwyn Garden City, tervezője Unwin) • Középületek • Üzletek • Lakóházak és kertek • Zöldsáv és alapfokú intézmények • Lakóházak és kertek • Ipar • Vasúti szárnyvonal • Vasútállomás • Vasúti fővonal • Mezőgazdasági övezet

19. Kertváros hagyomány Részlet a Parker és Unwin cég egyik legsikeresebb tervéből: Hamel Hampstead kertvárosias szuburd London mellett 1906

20. Kertváros hagyomány Clarence Arthur Perry • 1923-ban "The Neighbourhood Unit" (dö nébörhud junit) • Alapvető szolgáltatásoknak a lakóházak közelében kell lenniük • Ez "a család szomszédsága„ • A közösségi élet jól szervezett egységekben virágozni fog • A várost különböző nagyságú, hierarchikusan egymáshoz kapcsolódó szerkezeti egységekre kell osztani • Legfontosabb tartalmi eleme az általános iskola • Kisméretű parkok és gyermek játszóterek, alapfokú vásárlási lehetőségek és megfelelő lakókörnyezet. • Belső úthálózat nem átmenő forgalmú

21. Kertváros hagyomány • Technikai fejlődés, motorizáció elleni védekezés • USA-ban New Jersey államban Radburn irányzata 1924-28 • Három egyenként 7500-10 000 lakosú lakókörzet • jármű- és gyalogosforgalom teljes szétválasztásával • zsákutcás feltárás révén., alul- és felüljárókkal

22. Kertváros hagyomány • Radburn egy szomszédsági egysége • Épületcsoport Radburn-ben

23. A modern városépítészet forrásai • Bauhaus - Gropius - Karlsruhe • De Stijl - Theo van Doesburg Cor van Eesteren • Konstruktivizmus • Természetes anyagok • Funkcionalizmus • Analitikus, racionális • normatív szemlélet • Ideális tájolás – SÁVHÁZ • Lakótelepek városon szélén

24. A modern városépítészet forrásai Le Corbusier (1887-1965) • Párizs átépítése • Függőleges kertváros • Heliocentrikus unité-k • Város a házban • Algír átépítése – monumentális térplasztika

25. A modern városépítészet forrásai • Chandigar 1950 • Azonos méretű egységek, melyeket a közlekedés és a zöldterületi rendszer köt össze • Igazgatási központ városon kívül mint a sugárzó város esetén

26. A modern városépítészet forrásai • 3 milliós „sugárzó város” 1935 • Funkcionális övezetek térbeli elválasztása • Kertváros jelleg elutasítása, laksűrűség növelés • Racionális térszervezés, zöldterület növelés • Szétválasztott közlekedés, gépjármű növelés

27. A modern városépítészet forrásai • Brazilia 1922, 1956 • Lucio Costa városterve • Oscar Niemeyer főépítész • Juscelino Kubitschek elnök • Israel Pinheiro Novacap állami építővállat igazgató

28. A modern városépítészet forrásai • Athéni Charta 1933 A településnek négy alapfunkciót kell kielégítenie: • Lakás • Munka • Szabad idő eltöltése • Közlekedés valamint a • Történeti értékek megőrzése

29. A modern városépítészet forrásai Bécs 1929 • Karl Marx Hof belvárosban • Keretes beépítés • Tömbudvarokban alapfokú szolgáltatások Dunaújváros 2. ütem • Szocialista realizmus • Megnyitott keretes beépítés • szimmetriatengelyekkel

30. A modern városépítészet forrásai Roehamton Court lakótelep London 1950 Tapiola Helsinki kertvárosias bolygóvárosa, egyszerű laza sávházas beépítéssel tájhoz alkalmazkodva

31. A modern városépítészet forrásai • La Grande Borne a Grigny lakótelep Franciaország 1968 • „Utcától megszabadított” település az „ortogonális kultúra” feloldására • Candilis-Josic-Woods: Toulouse le Miraille óriás lakótelep 1964 • Az épületek az összefüggő gyalogos zóna felett • Organikus városi szövet nosztalgia

32. A modern városépítészet forrásai • Stockholm decentralizált nagyváros fejlesztése 1952 • Új városokból elővárosi gyorsvasutak a fővárosba Doxiadis előrejelzése az európai urbanizációnak a 60-as években megfigyelhető tendenciái alapján ÖKUMENOPOLISZ KEZDETE • Koppenhágai „ötujjas” terv 1947 • Történeti városból sugárirányban kifelé haladó utak mentén a fejlesztés

33. Budapesti agglomeráció térképe

34. Plan: A párisi régió fejlesztési terve.(1990-es évek)

35. A modern városépítészet forrásai „urban fiction” Paul Maymont sátorvárosa az „Új Saint Michel” Kenzo Tange metabolista terve Tokio fejlesztésése Moshe Shafdie „Habitat 67” nőtt város nosztalgia térelem lakások

36. METEORA A MEGISMÉTELHETETLEN MÚLT