Számvitelszervezés

1. Számvitelszervezés Gyurkó György

2. Elektronikus adatfedolgozás(itt mint az alapvető IT-ismeretek témaköre)Másik jelentése (a 4. fejezetben): az IT történetének kezdeti korszaka

3. Elektronikus adatfeldolgozás témái • Adatszervezés, adatelérés • Adatbáziskezelő rendszerek • Nem strukturált komplex adatok (S.A.) • Feldolgozási műveletek, feldolgozási módok • Néhány általánosan elterjedt szoftver használata a gyakorlatban (S.A.)

4. Adatszervezés, adatelérés

5. Digitális adatábrázolás (bit, bináris számok) Legkisebb címezhető tárolóegység – a bájt Adattípus (ábrázolási mód, értékkészlet, végrehajtható műveletek, végrehajtás módja) Számok, szövegek Pénzösszeget képviselő adat adattípusa Adatábrázolás a számítógépeken 1+1 ≠ 3: Decimálisból bináris számmá konvertálás és kerekítések miatti hiba. Ajtók: 2.612.314,21 Ablakok: 1.112.000,21 Összesen: 3.724.314,43

6. Összetett adatszerkezetek

7. Tárolási szerkezetek Vektor: Lista:

8. Tárolási szerkezetek / 2 Multilista: Háló reprezentálására alkalmas.

9. Mező, rekord, blokk, fájl

10. Adatelérési módok • Soros: nem áll rendelkezésre [tartalom (kereső kulcs)  tárolási cím] leképezés • Direkt (véletlenszerű): matematikai leképező eljárás - csak egyféle kulcs szerinti keresést gyorsít. • Indexszekvenciális: leképező indextábla - többféle kulcs szerinti keresést gyorsít.

11. Egyszerű (egyszintű) indextábla

13. Többszintű indextábla mint rendezőfa

14. Adatbáziskezelő rendszerek

15. Adatbázis (on-line eléréssel) • Több konkurens felhasználója van. • Benne az ismeretek egymással alkotott természetes összefüggéseik szerint szervezettek (az adatok kapcsolatait is tartalmazza). • Független az őt feldolgozó programoktól (sémaleírás, adatszótár, adatbáziskezelő rendszer).

16. Adatbázis (on-line eléréssel) / 2

17. Adatbázis-koncepciók • Hierarchikus-hálós modell (CODASYL DBTG) • Relációs modell • Objektumorientált modell • (Objektumrelációs modell - hibrid) • Többdimenziós modell

18. Hierarchikus-hálós modell (CODASYL DBTG) • Alapegysége a rekordtípus. • A rekordtípusok hierarchikus kapcsolatait tárolási mutatókkal fejezi ki. • Az adatelérés tárolási mutatókkal való navigálása gyors adatelérés tesz lehetővé, ezért az OLTP rendszerekben legelőször (az 1970-es évek elejétől kezdődően) az ilyen modellt megvalósító adatbázisok terjedtek el.

19. Hierarchikus-hálós modell (CODASYL DBTG) / 2Kapcsolatok kifejezése tárolási mutatókkal

20. Relációs modell • Alapegysége a kétdimenziós táblázat. • A táblázatok kapcsolatainak kezelését tartalmi szinten,idegen kulcsok használatával oldja meg. • A újraszervezés szempontjából sokkal rugalmasabb, mint a CODASYL modell. • Az adatelérés idegen kulcsokkal való navigálása lassúbb adatelérést eredményez, ezért a relációs adatbázisok az OLTP rendszerekben később (az 1980-as években) terjedtek el. • (A relációs adatbázisok nagy előnye a közös SQL nyelv.)

21. Relációs modell / 2Kapcsolat megvalósítása idegen kulccsal

22. Objektumorientált modell • Alapegységei az objektumok, amelyek nemcsak adatokat és adatkapcsolatokat, hanem ezeken értelmezett műveleteket is reprezentálnak. • Kapcsolatok kezelése: a CODASYL modellel rokon, a kapcsolatokat ez is tárolási mutatókkal fejezi ki. • A „nem-strukturált” multimédia adatok, dokumentumok kezelésére elvben a legalkalmasabb. • Mégsem terjedt el: (1) A mai nyilvántartások zöme még strukturált adatokat tárol, ezek kezeléséhez drága. (2) Nincs az SQL-hez hasonló közös nyelv.

23. Objektumrelációs modell • Alapstruktúrája azonos a relációs modellével, ezért megvalósításai a relációs adatbázisok legújabb verziói. • Az összetett objektumokat bonyolult táblakapcsolatok reprezentálják. • A bonyolultságot a rendszer eltakarja: az objektumot felépítő kapcsolatok automatikus kezelését az adatbáziskezelő rendszer magára vállalja. • Nagy előny: használható az SQL.

24. Többdimenziós modell • Az on-line elemzések (OLAP alkalmazások) többdimenziós adatnézetének megvalósítására optimalizált modell. • Alapegysége a többdimenziós elemi adatkocka (adatcella). Egy n-dimenziós adatcella m+n adatértéket reprezentál:m darab tényadatot és n darab dimenzióadatot. • Dimenzióadat: osztályozási, aggregálási szempontot képező adat (pl. áru, vevő, szállító vagy hely azonosítója vagy időpont). Tényadat: bármi más (pl. mennyiség, érték). • Kapcsolatok kezelése: tárolási mutatókat használnak, de ezekkel nemcsak hierarchikus kapcsolatokat írnak le, hanem olyan inverz táblákat építenek fel, amelyekkel bármelydimenzió szerinti bármely osztály elemei gyorsan elérhetők.

25. Speciális adatbázis – az adattárház • Az adatokat lekérdezési, elemzési műveletekre optimalizált szerkezetben tárolja. • A kiszolgált vezetési szintek igényeinek megfelelően aggregált adatokat is tartalmaz. • Különböző forrásokból nem tranzakciónként, hanem adott periódusonként frissítődik. • A frissítés az adatértékek történetiségének megőrzésével történik. • Optimális megvalósítás: többdimenziós adatbázis. • Gyakori megvalósítás: speciálisan szervezett relációs adatbázis (csillagszerkezet).

26. OLTP adatbázis és az adattárház

27. Adatfeldolgozási műveletek és feldolgozási módok

28. Számítógépes adatfeldolgozási műveletek • Adatbevitel • Adatkarbantartás (aktualizálás) • Lekérdezés • Archiválás

29. Adatbevitel • Módja: • Emberi beavatkozás (eszközei: intelligens űrlap, billentyűzet, egér, érintésérzékelő képernyő, fényceruza, újabban emberi beszéd) • Automatikus mérés, érzékelés (eszközei:mérőműszer, szenzor, kártyaleolvasó, vonalkód-olvasó, szkenner, digitális fényképező-gép, kamera, mikrofon) • Más forrásból átvétel (pl. OLTP adatbázis  adattárház vagy migráció) • Célja: • Nyilvántartás karbantartása (aktualizálása) • Lekérdezés szűrőfeltételeinek megadása • Feldolgozás vezérlése

30. Adatkarbantartás (aktualizálás) • Műveletek: • Új adat hozzáadása (új objektum vagy esemény) • Módosítás (elavult érték felülírása) • Törlés (a törlendő objektum, esemény meghatározása) • Esetei: • Törzsadatok karbantartása • Tranzakció feldolgozása Ellenőrzött karbantartás: A művelet visszautasítással, vagy logikus következményeket érvényesítő rejtett műveletekkel járhat. A nyilvántartások szokásos karbantartásában fizikai törlés helyett általában logikai törlést (érvénytelenítést, sztornózást) alkalmaznak. Fizika törlés: csak az archiválással összekötve.

31. Lekérdezés • Rejtett lekérdezés (pl. tranzakció feldolgozása közben ellenőrzés vagy vezérlés céljából) • Felhasználó által kezdeményezett lekérdezés • Fixen előredefiniált (pl. fix szerkezetű jelentés) • Ad-hoc lekérdezés (felhasználó által megadott szűrőfeltételek, találati halmaz vagy aggregált eredményérték megjelenítése)

32. Felhasználói felület • Képernyő és a szokásos adatbeviteli eszközök (billentyűzet, egér, fényceruza, vonalkódolvasó, kártyaleolvasó, … ) • A képernyőn megjelenő komponensek: • Funkcióválasztás eszközei (menüparancsok, parancsgombok, …) • Adatbevitelt és megjelenítést szolgáló mezők (egyszerű mező, táblázat, legördülő lista, rádiógomb-blokk) • Egyéb vezérlő grafikai elemek (fejléc; görgetőléc; csúszka; a méretezés és mozgatás grafikus eszközei, térkép, …) • Képernyőtípusok: • Vezérlő • Adatbeviteli vagy adatmegjelenítő • Lekérdező (szűrőfeltételeket fogadó) • Találati lista • Választéklista (vagy értéklista) • Tájékoztató

33. Feldolgozási módok • Osztályozási szempontok: • Erőforrások, adatforrások kapcsolása, elérhetősége • Adatok megosztásának módja • Erőforrások terhelésének elosztása, skálázhatósága • Események bekövetkezésének és feldolgozásának időbeli viszonya • Adatfeldolgozás célja • Módok: • On-line / off-line feldolgozás (1.szempont) • Osztott feldolgozás (2.szempont: kényszerűségből vagy biztonsági megfontolásból földrajzilag osztott, illetve szakterületek szerint osztott, 3. szempont: technikai funkciók szerint osztott – kliens, szerver) • Kötegelt / on-line tranzakcióvezérelt - OLTP (4. szempont) • On-line elemző feldolgozás – OLAP (5.szempont)