Piramosok

1. Piramosok (Felépítése és belseje)

2. A piramisok A gízai Nagy-piramis az egyiptomi óbirodalmi Hufu fáraó által építtetett piramis. Ez a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Hufu piramisa az egyiptológusok szerint i. e. 2560 körül épült, és a munkálatok körülbelül húsz év alatt fejeződtek be. A piramis eredetileg a fáraó síremlékének készült, ezért Hufu fáraó piramisa néven is ismert. Hufu (i. e. 2551–2528) elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építtet magának. A kínai nagy fal mellett Hufu síremléke a legnagyobb ismert emberi építmény. A piramis mészkőtömbökből épült, súlya hozzávetőlegesen eléri a 6 400 000 tonnát, ezért az építők fontosnak tartották, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas terhet. Az építés folyamatáról az ókori görög történetíró Hérodotosz i. e. 5. századból ad leírást. Szerinte a piramis elkészítésén 20 000 munkás dolgozott 20 éven keresztül. I. E. = IDŐSZÁMÍTÁSUNK ELŐTT

3. A piramisok szerkezete (Felépítése)

4. A piramisok szerkezete A piramis magassága 146,6 méter, kívülről eredetileg fehér mészkő lapok borították ami mára már nem látható. A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye.

5. Vége!