Haditechnika

1. Haditechnika

2. Fegyverek rövid fejlődése Amióta az ember a Földön megjelent és két lábra állva felegyenesedett, kővel,kőbaltával,doronggal,harcolt az állatokkal az élelemért, a létért. Kőkorszak Bronzkorszak Vaskorszak Kőbaltát Vasszekerce Kard és Nyíl Ezeket már az ember ember ellen használta. A harceszközök fejlődésében a nagyáttörést a lőpor használata tette. Megjelentek a tűzfegyverek.

3. Pénz, Pénz,Pénz

4. „Hitler tervezett, az oroszok meg végeztek” 1. Az I. világháborúban (I. Vh-ban) a fegyverek hatékonyságát a sorozatlövő eszközök,a géppuskák, a golyószórók megjelenésével és a tüzérségi lövegek űrméretének és hatótávolságának növelése jelentette 2. A II. világháborúban (II. Vh-ban) meghatározóvá vált az egyéni harceszközök automatizációja, a harckocsik védettsége és tűzereje, a lőszerek hatásfoka, páncélátütő képessége, a harci gépek repülési magassága és gyorsasága, majd a radar megjelenésével a légvédelem hatékonysága. Legnagyobb változást mégis az atombomba használata jelentette.

5. Nyersanyag, Nyersanyag, Nyersanyag

6. „A háború olyan nekem, mint egy gyógyfürdő.”

7. „Háború idején mindenkinek áldozatokat kell hozni!”

8. Ipariforradalmak Az ipari forradalmat a szakirodalmi szerzők négy korszakra bontják: 1.az első vagy klasszikus ipari forradalom a XVIII. század közepe és a XIX század 60-as évei között zajlott. Angliában bontakozott ki legkorábban (vezető szektora a pamutipar volt), de hamarosan átterjedt Franciaország, Németalföld és 1812 után az USA területére is. 2. a második ipari forradalom a XIX. század 70-es éveitől bontakozott ki. Fő központjai az USA és Németország lettek. Vezető ágazatait a gépipar, a vegyipar és a vasútépítés képezték. Acél kora,futószalag,tömeggyártás. 3. a harmadik ipari forradalomnak a két világháború közötti időszakot tekinti több szerző, amikor a fogyasztási javak (gépkocsi, rádió, háztartási gépek, stb.) tömegtermelése játszott vezető szerepet. 4. a negyedik ipari forradalomnak a II. Vh-t követő tudományos, technikai forradalmat szokták nevezni. Ennek első szakasza 1945-1973 közé tehető. Ebben a periódusban a nukleáris technika és technológia, a lézerek, a repülés és űr- valamint a rakétatechnika játszották a vezető szektor szerepét, majd az olajárrobbanások és a „világgazdasági korszakváltást” követően a mikroelektronikai ipar és szolgáltatások kerültek döntő pozícióba.

9. A fegyver és az ember A harcoló ember, a katona esetében ma és a jövőt illetően is meghatározónak tekinthetjük: • — a harci morált; • — a győzelembe vetett hitet; • — a kiképzettség szintjét és egyéni fegyverzetét. A fegyver és az ember csak, mint komplex kapcsolatrendszer fogható fel. A fegyver, legyen az a legkorszerűbb konstrukció is az azt kezelő, működtető ember nélkül, holt eszköz.

10. „A háborút általában a katonák nyerik, a hadvezérek pedig hasznot húznak belőle.” Közismert tény, hogy a háborúkat mindig emberek vívják meg — csak légi, tengeri erővel még soha nem nyertek háborút; — a győzelmet mindig a szárazföldi csapatok vívták ki azáltal, hogy elfoglalták az ellenség területét és képesek voltak azt meg is tartani. Igaz volt ez az ókorban és igaz ez a XXI. században is. A harcoló katona téli, nyári, sivatagi, dzsungel, mocsaras, erdős, hegyes terepen vívott éjjeli, nappali, hóban, esőben, ködben vívott tevékenységének sikerét: — a fizikai, pszichikai állóképessége és mentális állapota; — a kiképzettsége, többcélú felkészítése és egyéni felszereltségének színvonalán túl; --- túlélőképességének biztosítottságai: • a folyamatos élelmezés; • a megfelelőruházat; • a folyamatos lőszerellátás; • a repesz és golyóálló –védőmellény; • a kevlár védősisak; • az éjjel látó készülékkel szerelt távcső; • a GPS helymeghatározó; • a szakasz, század, zászlóalj szintű hírösszeköttetés; • a sebesülés helyét meghatározó szenzor jeladó; • az ellenméreg készlet; • a gyors sebkötöző csomag

11. Napjaink • Gyalogságot felváltja fokozatosan a légierő!!! • Az 1991. évi Öböl-háború volt az első olyan fegyveres küzdelem, amelyben a fegyveres erők győzelmét alapjaiban meghatározta azon eszközök és módszerek alkalmazása, melyek egyrészt segítették a szövetséges erők ellátását gyors és pontos információval, másrészt gátolták azt, hogy az iraki erők információs rendszerei hatékonyan működjenek. • Az Öböl-háború tapasztalataira és a fejlett elektronikai ipar legújabb eredményeire támaszkodva nagy ütemben folyik a jövő század katonai műveleteit támogató és a győzelmet biztosító információs eszközök és módszerek kifejlesztése. Az ezzel foglalkozó szakértők úgy vélik, hogy a jövő század katonai konfliktusaiban döntő szerepe lesz az információs hadviselésnek, az információs háborúnak.

12. „Gyilkossággal vádolni valakit a háborúban olyan, mint gyorshajtásért bírságolni egy autóversenyen.” • Az öt, ma már klasszikusnak nevezhető atomhatalom (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Kína) mellett egyre növekszik azon országok száma, melyek már hajtottak végre nukleáris kísérletet (mint Izrael, a Dél-afrikai Köztársaság, India és Pakisztán), illetve titokban fejlesztik saját atomfegyverüket (mint Irán, Irak, Észak-Korea, Brazília, Argentína ) • A jövő század konfliktusaiban eredményesen alkalmazható szárazföldi haderővel szembeni egyik legfőbb követelmény, hogy a kis alegységek (raj, szakasz), valamint az egyes katonák harci feladatainak végrehajtását kell hatékonyan támogatni. • Elterjedtek az interkontinentális rakéták. Hatalmas már már kis falu méretű anyahajók. Helikopterek és vadászgépek fejlesztése.Pl.a lopakodók,távirányítású repülőgépek. • Kis elit szárazföldi egységeket hoznak létre.

13. „Háborúkkal és fegyverekkel nem tudtuk legyőzni a háborút. Ebben kudarcot vallottunk.”

14. Magyarok a haditechnikában 1. Szakáts Gábor : Mérnők és feltaláló. Lángszóró és Páncéltörő ágyú feltalálása az I.Vh-ban. Egyetlen magyar háborús bűnös (lángszóró feltalálásáért) 2. Neumann János: Matematikus. A II. Vh idején addigi tevékenysége mellett – számos más természettudóshoz hasonlóan – ő is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Rendszeresen járt Los-Alamos-ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban – az előállítással kapcsolatos elméleti munkában.

15. „A legendák aureolája csak a holt hősök fején tündököl.” 3. Luppis János:1813-75-ig.Fiume városában született . Apja tengerészkapitány volt, így Luppis is fiatalon a haditengerészethez került.1860ban megszerkeszti a sikló védőt. 66-ban elkészíti a haltorpedót.

16. Források • Internet • Stephen Bull: Évszázadok fegyverei • Mózes Mihály: Az ipari forradalmak kora • Romsics Ignác : A 20. század rövid története