Víz és talajvíz védelem (2005.02.17.)

1. Víz és talajvíz védelem(2005.02.17.) http://witch/Környezetmérnöki_Tanszék/dittrich Előadó: Dittrich Ernő okl. építőmérnök, egyetemi tanársegéd PTE-PMMFK Környezetmérnöki Tanszék dittrich@witch.pmmf.hu

2. 1. Magyarország víz-gazdálkodása: 1.1. Vizeink felosztása: - Felszíni vizek folyó vizek: álló vizek: - nagy tavaink - kisebb tavaink - tározók - holtágak - bányatavak - Felszín alatti vizek talajvizek rétegvizek karsztvizek termálvizek

3. 1.2. Víz-gazdálkodás 1.2.1. Vízkészlet gazdálkodás vizeink mennyiségi jellemzőinek vizsgálata - térbeli és időbeli eloszlásának számba vétele - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása 1.2.2. Vízminőség-védelem vízminőségi jellemzők térbeli és időbeli vizsgálata - elemzése - kapcsolódó célok és feladatok meghatározása

4. 1.3. Hazánk vízkészlet-gazdálkodása: 1.3.1.Felszíni vizeink:

5. Az éves párolgás adatok időbeli alakulása: Az országba befolyó és elfolyó vízmennyiségek időbeli alakulása:

6. Álló vizeink: Balaton: 600 km2 felületű, 2 milliárd m3 víztömeg, 235 km partvonal Főbb hasznosítások: - vízgyűjtőn folytatott ipari és mezőgazdasági tevékenység - ország legjelentősebb üdülő helye - ökológiai értékek védelme Velencei-tó: 25 km2 felületű, 21 millió m3 víztömeg, 28,5 km partvonal - fontos madár rezervátum, fontos ökológiai élőhely - közkedvelt üdülőhely

7. Fertő-tó: 309 km2 területű, 413 millió m3 víztömeg - mindkét oldalon nemzeti parkok - üdülés-rekreáció Egyéb állóvizeink összes felülete: 80 km2 Holtágaink: 180 db 5 ha-nál nagyobb területű - rekreáció - árvíz és belvíz védelem - magas ökológiai értékek - halászat

8. Tározóink: Rendszerint fő stratégiai céllal épülnek (vízellátás, öntözés, árvíz-csökkentés, kis-vízhozam szabályozás, vész-tározás, energia termelés) Másodlagosak az ökológiai és rekreációs célok. Bányatavak: általában nagy mélységű tavak, javarészt gazdasági, tulajdonjogi és műszaki rendezetlenség jellemzi őket

9. 1.2.2. Felszín alatti vizeink Felszín alatti vízkivételek: - ivó vízigény 90%-a falszín alatti vízbázisokból oldható meg. - Kiépített vízkivételi kapacitás: 4,5 millió m3/nap - Jelenlegi vízkivételi kapacitás: 3,0 millió m3/nap - Vízfogyasztás a rendszerváltás óta folyamatosan csökken

10. Felszín alatti vízkivételek megoszlásának alakulása:

11. Felszín alatti vízkészleteink területi eloszlása:

12. Parti szűrésű vizeink: Redelkezésre álló becsült vízkészlet: 3,6 millió m3/év A jelenlegi vízkivétel ennek kb. 1/3-a

13. Talajvizeink: Becsült öntöző és egyéb vízkivételi kapacitás: 3 millió m3/nap Szintje folyamatosan csökken! Különösen a Duna-Tisza közén, és az ország NY-i részén! Rétegvizek: Vízkivétel 1,9 millió m3/napról 1,5 millió m3/napra csökkent. Vízszint és nyomáscsökkenés leállt!?? Karsztvizek: Becsült vízkivételi kapacitás 1,1 millió m3/nap. Jelenlegi kivétel 0,95 millió m3/nap. A drasztikus vízszintcsökkenés meggállt!

14. Hévizeink: Jelentős mennyiségben rendelkezésre áll, azonban utánpótlódása lassú - körültekintően kell megoldani a hasznosítást! Hasznosítási igények: - gyógyászat - rekreáció - hőhasznosítás

15. 1.3.2. VÍZMINŐSÉG VÉDELEM Felszíni vizeink minősége: Felszíni vizeink terhelésének időbeli alakulása

16. Felszíni vizeink: - 5% “megfelelő” minőségű - 90% “megfelelő” minőségűvé tehető elfogadható mértékű ráfordítással Folyó vizeink: Folyóvizeink minősége alapvetően a felsőbb szakaszok országainak intézkedéseitől függ. Hazánkban általában tovább romlik a vízminőség! Dráva és Rába kiemelt fontossága!

17. Folyóvizeink minőségének időbeni alakulása: További feladatok!

18. Állóvizeink minősége: Magas fokú eutrofizáció! Balaton: - vízminőség javulás a 80-as évek közepétől - vízhiány-ökológiai viszonyok-vízminőség? - további intézkedések Velencei-tó: - alapvető vízhiány és előrehaladott eutrofizációs szint - vízminőségi következmények - további intézkedések

19. Fertő-tó: - Legsűrgősebb intézkedés a teljes körű csatornázottság elérése a vízgyűjtőn! - Nemzeti parkok vízminőség védelmi szerepe Holtágaink: - Az ökológiai értékek eddigi teljes mértékű elhanyagoltsága - Környezet és vízvédelem teljes hiánya - Hasznosítási célok és ökológiai értékek összehangolása!!!!!!

20. Tározóink: Vízminőséget a fő stratégiai cél határozza meg! Mesterséges ökológiai rendszerek jelentősége! Bányatavaink: Eredeti vízminőségük kifogástalan! Tulajdoni és jogi viszonyok rendezése! Hasznosítási célok és vízminőségi értékek összhangba hozása - infrastruiktúra kialakítása!

21. Felszín alatti vizeink minősége Talajvizek: teljes talajvízkészletünk nagymértkben szennyezett Rétegvizek: egyes rétegízeink is már sérültek Parti-szűrésű vízbázisok: fokozott érzékenység! Karsztvizeink: bányaművelés és rekultiváció Feladatok: vízbázis-védelem, felborult vízháztratási viszonyok helyreállítása (pl. Duna-Tisza köze)

22. Vízenergia-termelés és vízvédelem viszonya • Megújuló energia • Új életterek • Környezeti károk az építás során • Alvizi életterekre gyakorolt ökológiai hatások

23. EU-vízkeretirányelve (2000/60/EC (X.23.)) Irányelv főbb elvi céljai: - Keretet adjon az Úniós tagországok vízvédelmi tevékenységének - A vízkészletek további minőségromlásának megakadályozása - javulás elősegítése - Vízi-környezet terhelés csökkentésésnek elősegítése

24. Jelentőssége: - Nemzetközi vízgyűjtők kijelölése - vízgyűjtőben gondolkodás Környezeti célok: Felszíni vizek: 15 éven belül el kell érni a felszíni vizek “jó állapotát”! Felszín alatti vizek: - vízminőség javítás - helyreállítás - kitermelés és utánpótlódás egyensúlyának (vízháztartás) helyreállítása

25. A felszíni víz jó állapota: • “ egy felszíni víztestnek azt az állapotát jelenti, amikor annak ökológiai és kémiai állapota is legalább “jó” minősítésű. (2000/60/EC (X.23.)”

26. Hazai szabályozás: Keret-szabályozás: 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról Felszíni vízek védelme: - 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről - 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól

27. - 204/2001. (X.26.) Kor. rendelet a csatornabírságról - 7/2002. (III.1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól

28. Felszín alatti vizek védelme: - 123/1997. (VII.18.) Korm. Rendelet A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről - 33/2000 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉT ÉRINTŐ TEVÉKENYSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES FELADATOKRÓL - területek érzékenységi besorolása - bejelentési kötelezettséggel járó tevékenységek listája - kockázatos anyagok jegyzéke - bejelentés módjának rögzítése

29. - 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről (kizárólag veszélyes anyagok határértékei) - 8002/2000. (K. Ért. 6.) KöM Tájékoztató a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelettel előírt adatlap közzétételéről - 49/2001. (II.28.) KöM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről - 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

30. Újabb hazai víz és felszín alatti víz védelmi rendeletek: • 208/2003.(XII.10.) Korm. r. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 30/2001.(IV.3.) Korm. rendelet módosításáról • 271/2003.(XII.24.) Korm. r. A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet módosításáról • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról

31. 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendeleta felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásárólszempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelméről • 367/2004. (XII. 26.) Korm. rendeleta felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról • 368/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

32. Az élővízi határértékek módosulása az elmúlt 4 évben: • 3/1984 (II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról • 9/2002. (III.22.) KöM-KÖVIM együttes rendelet a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól • 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

33. Ajánlott szakirodalom: • Katona Emil (szerk): A vízminőség-szabályozás kézikönyve. AQUA Kiadó, Budapest 1989. • Kardos Mária (szerk):Kézikönyv a vízgazdálkodás környezeti tervezéséhez és szabályozásához. I-IV. kötetek. KGI, Budapest 1997. • Somlyódy László (szerk): A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. MTA, Budapest, 2002 • http://witch/oktatás/környezetmérnöki_tanszék/dittrich (jogszabályok és EU vízkeretirányelv) • www.kvvm.hu • Comlex. CD-jogtár

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!