Munkaszervezés

1. Munkaszervezés • Az emberi tevékenységek megszervezése • vállalati szinten • egy munkakörrel kapcsolatban: • munkakörtervezés • időnormák felállítása • kompenzáció megállapítása Munkakörtervezés: Az egyén vagy csoport munkavégzéshez tartozó feladatok, módszerek, felelősségek meghatározása és a környezet kialakítása. A munkakörtervezés célja: a szervezeti célok elérése és a dolgozók munkával kapcsolatos igényeinek kielégítése. Outputja: munkaköri leírás

2. A termelésszervezés fejlődése és az emberi erőforrás • A tömeggyártás utáni szakasz jellemzői: • vevőorientáltság • minőségközpontúság • elkötelezettebb, rugalmasabb emberi erőforrás igénye • csoportmunka fontossága

3. Új trendek a munkakörtervezésben: • A minőségellenőrzés a munkás feladatának része lesz • A munkás sokoldalú képzése stratégiai jelentőségű lesz • A dolgozók részt vesznek a feladatuk meghatározásában • Nagyobb döntési jogot kapnak a csoportok • A monoton feladatokat gépek végzik • Csökken a különbség a férfi és női munka között • Egyre több helyen rugalmas a munkaidő • Értelmes és jövedelmező munkaköröket alakítanak ki

4. A munkakörtervezés összetevői • KI? • A munkaerő mentális és fizikai jellemzői • MIT? • A végrehajtandó feladatok • HOL? • Földrajzi hely, a munkaállomások elhelyezkedése • MIKOR? • Időben a munkaáramláson belül elfoglalt hely • MIÉRT? • A szervezeti racionalitás, a munkás céljai és motivációja • HOGYAN? • A végrehajtás módja

5. Munkakörülmények: • 1. Fizikai környezet • Ergonómiai szempontok • Fény, hőmérséklet, légszennyezettsége, vibráció, zaj biztonságos szintje • 2. Társadalmi környezet • Pszichológiai és szociológiai szempontok • presztizs, elégedettség

6. Munkakörtervezési megközelítések • Specializáció • Szűk feladatkör kijelölése az egyén számára. • Rotáció • A dolgozók mozgatása a specializált feladatkörök között • Munkakörbővítés • Több, egymás utáni munkafolyamat összekapcsolása • Munkakör-gazdagítás • Eltérő feladatok csoportosítása egy munkakörbe • Csoportmunka • Autonóm munkacsoportok létrehozása változatos szakképzettséggel és feladatokkal, önálló döntéshozással és felelősséggel

7. A specializáció előnyei: • A menedzsment számára • gyors betanítás • könnyű munkaerőt felvenni • nagy termelékenység • alacsony munkabér • a termelés jól szabályozható • A munkások számára: • kis felelősség • kevés szellemi erőfeszítés • nincs képzettségi követelmény

8. A specializáció hátrányai • A menedzsment számára • nehéz a késztermék minőségének biztosítása • a munkások elégedetlensége költségeket okoz: • nagy fluktuáció • hiányzások • gondatlan bánásmód a gépekkel, eszközökkel • A munkások számára: • monotonitás, unalom • kevés sikerélmény • fárasztó munkatempó, egyes izomcsoportok elfáradása • kevés a kommunikáció lehetősége • kicsi az előmeneteli esély

9. megfigyelés, ellenőrzés Művelet Szállítás, közlekedés Raktározás, sorbanállás, (kézben tartás) Várakozás, holtidő • Munkamódszer leírása: • Folyamatábrák • Kétkezes műveleti táblázat • Teljesítményi követelmények felállítása: • Megelőző időszakok adatai • Megfigyelés • Időtanulmányok

10. A munka mérése A munkavégzéshez szükséges idő függ a következőktől: • létesítmény elrendezése, • folyamattervezés, • eszközök és berendezés, • munkamódszer • fizikai környezet, • motiváció, jutalmak, stb. A munka mérése során megállapítják, mennyi idő szükséges egy szakképzett kezelőnek egy adott munkafázis egy meghatározott teljesítményszinten való végrehajtásához

11. Alapidő: egy munkafázis elvégzéséhez szükséges átlagos idő • Alapidő meghatározása: • több munkást időeredményét átlagoljuk, vagy • egy munkást több mérési adatát átlagoljuk, és a munkás átlaghoz való viszonyát is figyelembe vesszük Alapidő= munkás átlagideje * munkás teljesítményrátája Normaidő: Egy munkafázis elvégzéséhez szükséges átlagos idő leállási ráhagyással. Normaidő=Alapidő*(1+Ráhagyás)

12. Példa: Tíz dolgozó idejét megmérve Alapidő = 97,6/10 = 9,76 mp/egység Teljesítményráta= Alapidő/ munkás átlagideje 1. Munkás teljesítményrátája: 9.76/9.9= 0,986 Legyen a ráhagyás 10% Normaidő=9,76 * 1,10 = 10,736 mp/egység

13. Egy művelet elvégzéséhez szükséges idő Az ismétlések száma Betanítási görbe • TN = egy egység előállításának ideje az N. ismétlésnél • T1= az első egység előállításának ideje • N = az ismétlések száma • b = log R/log2, ahol R<1 a betanítási ráta

14. Minőségmenedzsment A minőség a termék (áru vagy szolgáltatás) olyan tulajdonságainak összessége, amelyek alkalmassá teszik kifejezett, vagy elvárható igények kielégítésére. Minőségügyi rendszer: célja annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen a vevő követelményeinek. Minőségbiztosítás: a végtermék minőségének biztosítása Minőségszabályozás: a folyamat közbeni minőséggel kapcsolatos tevékenységek összessége Minőségellenőrzés: egy részlet, fázis ellenőrzése, pl. nyersanyag, félkésztermék, készáru

15. A minőségellenőrzés és -szabályozás kialakulásának szakaszai: • művezetői minőségellenőrzés • önállósult (funkcionális) minőségellenőrzés (MEO) • statisztikai minőségszabályozás • mintavételezés • teljes körű minőségbiztosítás

16. A minőség korszerű megközelítésének kialakulása Deming 14 pontja Alapelv: A hibák okai a rendszerben vannak, nem a dolgozókban, a javításhoz a rendszert kell megváltoztatni. 1. A versenyképesség érdekében a termékeket állandóan fejleszteni kell. 2. A menedzsment felelőssége a hibák kijavítását szolgáló változtatások megvalósítása. 3.A minőség épüljön be a termélelőállítási folyamatba. 4. A beszállítókkal hosszú távú együttműködést kell kialakítani a teljes költség minimalizálására. 5. A termelési/szolgáltatási rendszert folyamatosan fejleszteni kell a minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében.

17. 6. Meg kell szervezni a betanítást. 7. Meg kell szervezni a vezetést 8. Meg kell szüntetni a félelmet a vállalaton belül. 9. Meg kell szüntetni a részlegek közötti korlátokat. 10. El kell törölni a munkával kapcsolatos szlogeneket. 11. Nem a normák és számok biztosítják a minőséget, hanem a megfelelő vezetés. 12. Lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók büszkék legyenek munkájukra. 13. Oktatást és önfejlesztő programokat kell szervezni. 14. A vállalat átalakításába mindenkit be kell vonni.

18. Juran 9 pontja • Alapelemek: • A minőség tervezése • Fogyasztói célcsoport meghatározása, igények megismerése, termék- és technológiafejlesztés • A minőség szabályozása • A teljesítmény értékelése, összehasonlítás a kitűzött célokkal, szükség esetén korrigálás • A minőség javítása • Infrastruktúra kialakítása, munkacsoportok létrehozása, erőforrások és oktatás biztosítása Arnold Feigenbaum teljes körű minőségszabályozási elve: A szervezet összes funkcióját be kell vonni a minőség szabályozásába.

19. A minőségszabályozás stratégiái • Minőségtartó szabályozás • fogyasztói és vállalati elégedettség esetén • Kritikus pontok meghatározása • a normális állapot felmérése • a szabályozási paraméterek megválasztása • ellenőrzés végrehajtása, zavar esetén elhárítás • a szabályozási rendszer karbantartása, információszolgáltatás

20. Minőségjavító szabályozás • A gyártó/szolgáltató elégedetlensége esetén • Okok megtalálása, javítás • Minőségfejlesztő szabályozás • Fogyasztói és vállalati elégedetlenség esetén • Jelentős fejlesztésre van szükség, új termékek és technológiák kellenek