Partnerünk az OFI

1. Partnerünk az OFI K+F+I : Miért? Hogyan? Balázs Éva OFI tudományos munkatárs

2. Partnerség: fejlesztés-koordináció és K+F+I EDUCATIO pillérek OFI pillérek 6. A versenyképesség és az esély- teremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, a tanulási környezet- és iskola- fejlesztést támogató K+F 7. Az oktatásirányítás és az iskola- rendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F 8. A tudásmenedzsment rendszer- szintű fejlesztését támogató K+F+I (44 elemi projekt; a kiemelt projekt költségvetésének 11,5%-a) 1. Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések támogatása 2. Tartalomfejlesztés támogatása 3. Pedagógiai és módszertani megújulás támogatása 4. SNI gyermekek oktatási szolgálta-tásokhoz való egyenlő hozzá-férését biztosító tevékenységek 5. Komplex eTanulás, digitális pedagó-giai, tartalomszolgáltató, IKT kompetenciafejlesztést támogató szolgáltató rendszer fejl.-e 9. A közoktatás átfogó modernizációját központi adminisztrációs oldalról támogató szolgáltató rendszerek fejlesztése

3. Miért van szükség K+F+I-re? Tudáshiányok • MIT? • Komplex társadalmi problémák, hatásrendszerek • Szabályozás és élet eltérése (decentralizáció; változás- folyamat; válságjelenség) • Elmélet és gyakorlat eltérése • Integrált szakmai megközelítések (nem külön SNI, tehetség) • A fejlesztés fejlesztése – metaszint • HOGYAN? • Nemzetközi tapasztalatok • Hazai jó gyakorlatok • Pilot fejlesztések • Kontextus-függő adaptációk, problémamegoldások • Visszacsatolás • Iskolafejlesztés • Kölcsönös tanulás, hálózatosodás • Szinergiák kiaknázása 2. Tudáshasznosítási problémák

4. Pilot fejlesztések Hidat képeznek oktatáspolitika, kutatás és gyakorlat közt - nemzetközi, hazai kutatási inputok megismerése - meglévő tapasztalatok feltárása - elemzés, adaptáció a valós társadalmi-pedagógiai kontextusban - gyakorlat kétirányú aktivizálása, visszacsatolás, képzésfejlesztés - policy-ajánlások (több szinten) Horizontális témák integrált megközelítése - nincs külön SNI, HHH, tehetségfejlesztés „Meta-fejlesztés” - egy modell helyettstandardok, know-how-k - rugalmasan adaptálható, a praxisban fejleszthető Iskolafejlesztés - gyerek, tanár, vezetés, szervezet, kliensek, környezet - szinergikus, beépül, fenntartható

5. Példa: Tanuló hálózatok, hálózati modellek, mint az iskolafejlesztés eszközei Nemzetközi tudás megismerése, adaptációja: angol standard (5000 iskola), norvég hálózat a fenntarthatóságért - nem a „jó” tanítja a „rosszat”, hanem együtt - a hálózatosodás fázisai (tanuló hálózat: önfenntartó) - a hálózat monitorozása, minőségbiztosítása - a hálózatfenntartás és -fejlesztés feltételei Hazai tapasztalatok – (mikro)hálózatok elemzése: ökoiskola, NFT1 inklúziós hálózat – általánosítható elemek keresése Pilot fejlesztés – a kutató-fejlesztők és a gyakorlati szakemberek tudásának „összerakása” Tapasztalatok összegzése: új tudás, praxis, policy

6. Egy kutatási példa - A 18 éves korig tartó tankötelezettség vizsgálata Mi a probléma?Más az élet, mint a szabályozás szerint Mi a cél? Tények megismerése, erre alapozott beavatkozás támogatása (jogszabály, programfejlesztés, szereplők támogatása) Hol jelentkezik, kiket érint és mekkora a probléma? - szakiskola, de középiskola, speciális szakiskola is - 2006: 16 évesek 3%-a, 17 évesek 6%-a nincs iskolában Kiknek van a témáról tudása, tapasztalata? - belga, német példák, 15 év tapasztalat – megismerni - Magyarország: jelenség-szint (jegyzők: iskolalátogatás el- mulasztása; tudáshiány (szereplők érdekei, hajlandósága) Milyen megoldások vannak? - nemzetközi (rugalmas formák, pl. heti 1-2 nap iskola) - magyar (SzFP projektalapú képzés) Eredmények: tudáshiány pótlása, valós problémák, működőképes megoldási alternatívák, policy-javaslatok

7. Hogyan? – Szinergiák – Egy példa EDUCATIO 1. pillér OFI 7. pillér • Fejlesztéskoordinációs hálózat, horizontális együttműködések kiépülésének támogatása • TÁMOP 3.2.2. Regionális hálózatok felkészítése, támogatása • Szolgáltatói kosár: régiós igények közvetítése • Intézményi összevonás, együtt- működések támogatása • Kistérségi fejlesztéstámogató szolgáltatások, régiós hálózatok kistérségi lefedettsége Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F • A regionális oktatástervezés támogatása projekt: régiós közoktatás- és komplex tervezés szervezeti és kapcsolatrendszerének feltárása; információs háttér elemzése; „tervek és tények”; 7 régiós workshop • Többcélú kistérségi társulási, mikro- társulási folyamatok elemzése projekt: kvanti- és kvalitatív kutatás, kistérségi adatbázis; workshopok

8. A tudásközvetítés problémái Melyek a főbb problémák? Nem tudjuk, mit is tudunk és hogyan lehet azt feltárni Ugyanazt újra kitaláljuk Elkülönült tudások, nincs koordináció Nem hatékony a közvetítés Az innovációk szűk körben mozognak Fejletlen innovációs eszközök, kultúra A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztése, az innováció támogatása • Mi történik a 8. pillérben? • Az oktatási K+F+I rendszer elemzése (külső tudás megismerése, feltételrendszer elemzése, tudástérkép) és stratégiai koncepció készítése • Korszerű tudásmenedzsment modellek, eszközök, hasznosítás

9. Eredmények és hasznosítás Eredmény Pilot fejlesztések A fejlesztés fejlesztése Tényeken alapuló oktatáspolitikai eszközök Hatás- és beválásvizsgálatok Tudásmenedzsment • „Termék” • Jó gyakorlat kézi- könyv, modelleírás • Know-how, standard leírások • Javaslat, adatbázis, indikátor, képzési anyag • Tanulmányok, javaslatok • Ágazati K+F+I stratégia javaslat, új eszközök • Hasznosító • Innovatív iskolák és környezetük, szakértők • EDUCATIO, fejlesztő műhelyek, szolgáltatók • Irányítás (minden szint); szakma, nyilvánosság • Oktatás- és fejlesztéspolitika • Innovációs szereplők, társadalmi nyilvánosság

10. A TÁMOP 3.1.1. OFI programelem vezetői Programvezető: Balázs Tibor Pénzügyi vezető: Dávidné Misinczki Orsolya Programmenedzserek: Drabik Balázs, Szkenderovics Ildikó Szakmai pillérvezetők: Kőpatakiné Mészáros Mária (6/A pillér), Lukács Judit (6/B pillér), Vágó Irén (7/A pillér), Balázs Éva (7/B, 8. pillér)