Találkozás a „vadakkal”

1. Találkozás a „vadakkal”

2. A felfedezések első hulláma • 16. század: spanyol és portugál hajók és útvonalak. A világot „felosztották”, de nem tudták megtartani. Katonai erejük nagyon visszaesik, a 17. sz-tól rendszeres fenyegetést jelentenek az angol, francia és holland hajók. • Sikerek: Afrika megkerülése, Amerika elérése, a Föld körülhajózása • Kudarcok: „Terra australis”, „Északnyugati Átjáró”

3. A felfedezések második hulláma • 18. század: az angolok és franciák vették át a főszerepet. • A hajózás körülményei, technikája nagyon sokat fejlődött • Új motivációk: tudományos kíváncsiság, több erőforrás a kutató jellegű hajózásra • A század második felében sok hajó indul Amerika irányából Óceánia felé • A kontinensek belsejébe is lassan bemerészkednek

4. Példák a technikai fejlődésre • A hajók mérete • Kolumbusz hajói: gyors, ám szűkös és kényelmetlen karavellák – zsúfoltság, klausztrofóbia, monotonitás, készlethiány, betegségek • 18. század: a sorhajók és a nagy kereskedelmi hajók öt-hatszor akkorák. • Egészségügyi körülmények • korábban hosszabb utakon a legénység többsége skorbutban halt meg • Cook az 1770-es években már egy matrózt sem vesztett emiatt!

5. Példák a technikai fejlődésre • Jobb térképek, jobb navigáció • 4 percnyi tévedés 1 fok eltérést, vagyis 50-100 km tévedést okoz • a hibák halmozódnak – rengeteg veszteség eltévedt és elsüllyedt hajók miatt • 1707: katasztrófaa Scilly-szigeteknél(DNY-Anglia) • 4 hadihajó és 1500 tengerész veszett oda

6. Harrison kronométerei • A 18. sz-i Anglia első számú problémája: a tengeri helymeghatározás, azon belül is a földrajzi hosszúság megállapítása, az ún. „hosszúsági probléma” • 1714-ben a Parlament £20,000 díjat tűzött annak, aki a problémát megfelelő pontossággal megoldja • Útinaplóból, a Hold méretéből, pontos időméréssel • John Harrison (1693–1776), angol órásmester egész életén keresztül ezt próbálta megoldani • H1 (1736), H2 (1741), H3 (1755) – tengeri ingaórák, olyan eredeti fejlesztésekkel, mint visszaforgásgátló, bimetál, csapágyazás • A befutó: H4 (1759), tengeri rugós óra – 5 sec késés az Atlanti-óceánon keresztül – alig két kilométer!

7. H1

8. H1 (részlet)

9. H2

10. H3

11. H4

12. Útibeszámolók és krónikák • Az első írott források: utazó nemesemberek, majd orvosok, lelkészek levelei, naplói • 16. század • széttöredezett, naiv rácsodálkozások • illetve hivatalos, dicsőítő beszámolók • 18. század • egyre több a tudós társaságok által küldött megbízott és természetbúvár • békésebb, megismerő korszak, nyers katonai erő helyett kereskedelmi kapcsolatok kialakítása

13. A találkozás abszurditása • Senkinek sem volt fogalma a helyzet valódi jelentőségéről és tragikumáról • Kolumbusz a spanyol uralkodók nevében, hivatalos ceremónia keretében birtokba veszi az Újvilágot… • …a szigetlakók általános csodálkozása közepette • „Az ember aligha képzelhet el emberek között ekkora tragikus egyenlőtlenséggel teli eseményt. Még szerencsésnek mondható az a körülmény, hogy különbözött a nyelvük. Így a bennszülöttek legalább szimbolikus vagy mágikus cselekménynek tarthatták a betolakodók ünnepélyességét. Hiszen a birtokbavételt, amiről itt valójában szó volt, ezek az emberek, akinek semmiféle elképzelésük sem volt a tulajdonról, teljességgel képtelenek lettek volna felfogni.” (Madariaga)

14. A találkozás abszurditása • Nemcsak az őslakosokat, hanem az európai embert is teljesen felkészületlenül érte a találkozás • újszerűség és fenyegetés • a leggyakoribb fogadtatás: tartózkodás vagy vendégszeretet, leplezetlen kíváncsiság, és csak a legritkább esetben ellenségesség • a jövevények csöndes bizalmatlansággal érkeztek, ami elég hamar dölyfös, erőszakos felsőbbrendűségbe csapott át

15. A találkozás abszurditása • Az erő pozíciójából könnyű lett volna a kapcsolatokat békésen, akár a hosszú távú európai érdekeknek megfelelően alakítani • Nem ez történt: • a mindenek feletti, gátlástalan vágy a meggazdagodásra dominált, ami lehetetlenné tette a partner lényének, kultúrájának megvizsgálását • az erőfölényt az intellektuális és erkölcsi fölénnyel azonosították • az ő viselkedésük volt a norma – minden, ami attól eltért, alacsonyabb rendűnek bélyegeztek • a bennszülötteket „természeti lényeknek” tekintették, a természet részének, ami joglapot adott a velük szembeni bánásmódra

16. A találkozás abszurditása • A kapzsiság üres ígéretekhez, szószegéshez, átverésekhez vezetett • a bennszülöttek hasonló válaszreakcióit viszont az előítéleteik igazolásának láttak: látható, hogy csaló, pimasz, szégyentelen népség • az első „negatív” tapasztalatok az erő alkalmazását váltották ki • a helyzet a legtöbb színtéren tragikussá fajult • Az első hajósok szinte kizárólag Európa söpredékéből kerültek ki • kisemmizett, tanulatlan, megnyomorított emberek • a hatalom különleges érzete durva túlkapások, vak önkény formájában jelentkezett • mindezek igazolásához szükségük volt a felsőbbrendűség ideológiájára

17. A találkozások formái • A kultúrák érintkezése • az első találkozások • Kultúrkapcsolat • rabszolga-kereskedelem, hittérítés • A kultúrák összeütközése • megsemmisítés, elűzés, rabszolgaság • A kultúrák összefonódása • akkulturáció, összeolvadás

18. Bennszülöttek látogatóban • az indián az első igazi szenzáció • a királyok is „elbeszélgetnek” velük • „Savignon” (1610): „A franciákból hiányzik a bátorság és a határozottság, úgy viselkednek, mint az asszonyok, és vitatkoznak, ahelyett, hogy harcolnának” • Pocahontas (1619) • Omai Tahitiről (1775)

19. Bennszülöttek látogatóban • miért nem beszélnek normális nyelveken? • távolságtartás, büszkeség – inkább letargia, nyelvi akadályok és betegség... • „nevelési problémák” • Anton Wilhelm Amo (1703–1759)

21. Néprajzi múzeumok és kiállítások • Néprajzi múzeumok • Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztálya (később Magyar Néprajzi Múzeum), 1872 • Museum für Völkerkunde (Berlin), 1873 • Ezek az intézmények tették lehetővé az Európán (és É-Amerikán) kívüli népek kultúrájának (kulturális termékeinek) rendszeres gyűjtését és a megbízhatóbb tapasztalati bázissal rendelkező kultúraelméletek kidolgozását • Ugyanakkor hozzájárultak az ún. „primitív népekkel” kapcsolatos sztereotípiák megerősödéséhez is • A gyarmati népek kultúráját gyakran a természetrajzi múzeumokban állították ki, azt sugallva, hogy ők inkább a természet, mint az emberi civilizáció részei („természeti népek”) • A „népkiállítások” (Völkerschauk) és a gyarmati kiállítások valóság show szerűen mutatták be a gyarmatokon élő népek életét magukat az embereket állítva ki

22. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

23. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)

24. Exhibition Coloniale (Párizs, 1907)