ESÉLYGYENLŐSÉG, ESÉLYEGYENLŐSÉG, SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS, FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK

1. ESÉLYGYENLŐSÉG,ESÉLYEGYENLŐSÉG,SZEKTORKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS,FENNTARTÓI MEGOLDÁSOK PEDAGÓGUS SZAKVIZSGA DEBRECENI EGYETEM 2009/2010. TANÉV I. FÉLÉV (II.RÉSZ)

2. Bevezetés „Átvezetés”, felidézés • EU-s vonatkozások; méltányosság a közoktatásban • A magyar oktatáspolitika orientálódása • Hazai jogszabályi környezet: • Általános érvényű jogszabályok • Közoktatás-specifikus törvények, rendeletek • Fogalomtár

3. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok PISA 2000 Programme for International Student Assessment • 32 OECD-ország; 15 éves tanulók „alkalmazásképes” tudása 3 területen • 3 alapvető hazai oktatáspolitikai következtetés: • Mindhárom területen átlag alatti teljesítmény • Számottevő különbségek a középfokú intézménytípusok között • Kiemelkedő mértékű különbségek (tanulói és iskolai vonatkozásban egyaránt) a szocioökonómiai tényezők mentén

4. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok OLVASÁS, SZÖVEGÉRTÉS • Jelentése: „…az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” • 5 képességszint: • 5.szint: 625 st. pont felett • 4.szint: 625-553 • 3.szint: 552-481 (a munkaerőpiaci belépés alsó határa) • 2.szint: 480-408 • 1.szint: 407-335 és alatta

5. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • OECD-átlag: 500 pont, magyar: 480 pont • Szignifikánsan gyengébb; a 3. szint alján (23. hely az országok listáján) • 1-5.helyen: Finnország, Korea, Kanada, Japán, Írország • Mo. mögött: Görögo., Portugália, Mexikó, Oroszország, ..…Brazília) • Legjobb-leggyengébb különbsége: 150 st.pont (2szint!) • Képesség-szintenkénti helyzet: • 5.: OECD: 10%, Mo.: 5% • 5-3.: OECD: 60%, Mo.: 52% • 1.: OECD: 14%, Mo.: 23% (ebből 7% 335 pont alatt)

6. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok MATEMATIKA • Jelentése:”…az egyénnek az a képessége, amellyel képes felismerni, megérteni, milyen szerepet játszik a matematika a bennünket körülvevő világban és ennek tükrében képes magalapozott döntéseket hozni és cselekedni…” • Három készségosztály: • 1. (reproduktív) készségosztály • 2. (integratív) készségosztály • 3. (kreatív) készségosztály

7. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • 3 teljesítményszint-tartomány: • 750 st. pont környezete • 570 st. pont környezete • 380 st. pont környezete • OECD-átlag: 500 st. pont • 1-2. helyen: Japán, Korea (lényegesen az átlag felett), legjobb európai: Finnország • Legjobb-leggyengébb átlag: 557-334(Brazília) • Mo.: 388 st. pont , 21. hely • Országon belüli különbségek nagyobbak, mint az országok közöttiek!

8. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok TERMÉSZETTUDOMÁNY • Jelentése: „… az a képesség, amelynek segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet és döntéseket hozhassunk a világról, mind azokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.”

9. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • Eltérő besorolás; átlagteljesítmény 500 pont • Három teljesítmény-tartomány: • 690 pont környezete • 550 pont környezete • 400 pont környezete • 1 – 2. helyen Korea, Japán (3 – 4. Finnország, Egyesült Királyság) • Magyarország: 496 pont átlagteljesítmény • A rangsor vége: az előzőekkel azonos

10. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.1. Kimutathatóság, bizonyítékok • Leggyengébb terület: a természet vizsgálata; mérés, kísérletezés (20 % lemaradás az átlaghoz képest) • Mo.: országon belül nagyobb különbségek, mint nemzetközi összevetésben • 9 ország mindhárom területen szignifikánsan jobb az OECD átlagnál (Európa: Finnország, Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország)

11. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • A PISA-mérések külön területe: háttérváltozók vizsgálata • Célja: • a tanulói teljesítményt befolyásoló faktorok feltárása • oktatáspolitikai „üzenetek” megfogalmazása • az egyenlő hozzáférés biztosítása, esélykülönbségek mérséklése • Két szintre irányuló mérés: • tanulók • iskolák

12. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai A tanulást befolyásoló tényezők: • Motiváció: a tanulás (benne: olvasói aktivitás) iránti elkötelezettség • szerepe: az alapoktatás eredményességének a tanulási képességek fejlettségének mutatója • az iskola iránti attitűdök („… nem szívesen jár…”; 20 országban átlag 25 %, Mo.: 40 %) • pozitív kötődés mellett 15 % „elveszettnek, kívül állónak” érzi magát • teljesítményt befolyásoló tényező

13. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Tanulási stratégiák • fejlett tanulásirányítási képesség (a tanulási folyamat kontrollja): tudatos célkitűzés – a folyamat „önirányítása – hatékony információ-felhasználás • memorizálás és kapcsolatok keresése (a kimeneti/végteljesítményre kimutatható hatású • kooperatív és/vagy kompetitív tanulás (mindkettő hatékony lehet)

14. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Nemek közötti különbségek: • olvasás, szövegértés: minden országban egyöntetűen és lényegesen jobb a lányok teljesítménye • matematika: az országok felében szignifikáns különbség a fiúk javára • természettudomány: változó; 24 országban nincs szignifikáns különbség • intézménytípus is befolyásolja!

15. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Családi háttér • Alaphelyzet: az iskolába különböző kulturális és szocioökonómiai közegből érkeznek a tanulók, így a feladat: megfelelő minőségű és egyenlő tanulási esélyű feltételek biztosítása • Természetesen befolyásoló tényező a tanulók eltérő képességszintje és a család „érdeklődése”

16. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Részleteiben: • a szülők foglalkozási státusa • a család anyagi körülményei • a klasszikus kultúrához való hozzáférés • kommunikáció a kultúráról és szociális kérdésekről • a szülők iskolai végzettsége (A: 425 – 450 pont, K: 480 – 500 pont, F: 530 – 560 pont) • „Szocioökonómiai lejtő” • Csoportosítás az átlagteljesítmény és a lejtő meredeksége szerint: az esélykülönbségek egyértelmű kimutatása

17. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai Tanulási környezet és az iskolai szervezet • Kiemelés oka: a teljesítmény-különbségekből 36 % az iskolák közötti különbségekre vezethető vissza • Az iskolai és az osztálytermi klíma • szervezeti kultúra; támogató vagy elutasító attitűd • óraszervezés • a tanári szerep értelmezése • hiányzás, stb.

18. 3. Közoktatási esélykülönbségek 3.2. Az esélykülönbségek okai • Az iskolán kívüli tanulás (házi feladat, külső információforrások) • Szakember-ellátottság, a humánerőforrás mutatói • Az iskolai infrastruktúra jellemzői • Iskolavezetési és finanszírozási szemléletek • Az iskolai autonómia mértéke • Magán (stb.) és „állami” iskolák • Összegezve: az iskola közvetíti, felerősíti a teljesítmény-befolyásoló családi háttértényezők hatását!

19. 3. Közoktatási esélykülönbségek Részösszegzés (az egyenlő hozzáférést befolyásoló tényezők): • Szocioökonómiai faktorok • Az iskola szemlélete és napi gyakorlata • Az intézmény anyagi, infrastrukturális feltételrendszere • Szervezeti kultúra (nem pénzkérdés!) • A tanulás határainak kiterjedése • Az iskolák és a pedagógusok autonómiájának mértéke

20. 3. Közoktatási esélykülönbségek Kérdések: • Hogyan rangsorolnák a háttérváltozók súlyát az esélykülönbségek kialakulásában? • Milyen módon lehetséges a szülők kulturális, kommunikációs aktivitását befolyásolni? • Mit tennének az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében? • Milyen példákkal támasztható alá az iskolai klíma szerepe? • Mi a véleményük az iskolai autonómiáról?

21. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Alapprobléma: olvasás-teljesítmények • Intézménytípusonkénti helyzetkép: • általános iskolai: 371 pont, 1. teljesítményszint (Brazília: 396 pont) • gimnázium: 552 pont, 3 – 4. teljesítményszint (Finnország 546 pont) • szakközépiskola: 493 pont, 3. teljesítményszint (=Csehország, Spanyolország) • szakiskola: 390 pont, 1. teljesítményszint (Brazília 396 pont)

22. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Az iskolatípusok szerinti különbségek nem új keletűek (Monitor’ 97) • Kérdések: • a 10. évfolyamig egységes tantervi tartalmak hogyan eredményeznek ilyen mértékű eltéréseket? • indokolt-e a korai és merev módon szelektáló rendszer fenntartása? • miért nem váltak/válnak szociálisan heterogénebb összetételűvé az iskolák?

23. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Kritikus közoktatási szintek az egyenlő hozzáférés szempontjából • ÓVODA • Kt.-beli meghatározása: 24. § • 3 éves kortól a tankötelezettségig • alapfunkciók: nevelés + napközbeni ellátásá • 5 éves kortól min. 4 óra/nap • heti időkeret: 50 óra (növelhető) • Tartalmi meghatározottság: ÓNAP • Kt. 14. § (2) bekezdés: a szülő kötelezettségei

24. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Vizsgálandó kérdések: • biztosított-e a 3H-s gyermekek intézményes nevelése • élnek-e a jogaikkal/kötelezettségeikkel az érintett családok • Tartalmi lehetőségek: • helyi Nevelési program • kompetenciaalapú programcsomag

25. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • ÁLTALÁNOS ISKOLA • Kt.-beli meghatározása: 26. § • Szakaszolás a Kt.8. § (3) bekezdés szerint: • bevezető szakasz: 1 – 2. évfolyam • kezdő szakasz: 3 – 4. évfolyam • alapozó szakasz: 5 – 6. évfolyam • fejlesztő szakasz: 7 – 8. évfolyam • Az alapozó szakasz specifikuma: 25 – 50 % nem szakrendszerű oktatás

26. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Funkció szerinti meghatározás: • alapfokú nevelés-oktatás • a tanuló érdeklődésének, képességeinek, tehetségének megfelelően • továbbtanulásra, illetve társadalmi beilleszkedésre való felkészítés

27. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Vizsgálandó kérdések: • érvényesül-e a deszegregáció a 3H-s tanulók esetében (25 %) • az SNI-s tanulók arányának viszonya az országos mutatóhoz (7 %) • milyenek a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatók • az országos kompetenciamérés eredményei az adott intézményben • az integrált oktatás-nevelés iránti igény és annak megvalósítása

28. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Tartalmi lehetőségek • a 4 oktatási-nevelési szakaszhoz igazodó, differenciált nevelési program és helyi tanterv • a nem szakrendszerű oktatás célirányos tervezése és szervezése • az IPR megvalósítása • a kompetenciaalapú programcsomagok bevezetése

29. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • SZAKISKOLA • Kt.-beli meghatározása: 27. § • Alapfunkciók: • 9 – 10. évfolyam: általános művelés megalapozása + pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai/szakmacsoportos alapozó elméleti és gyakorlati oktatás • 1/11. évfolyamtól: OKJ-szerinti szakképzés • Felzárkóztató oktatás • Speciális szakiskolai oktatás

30. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép Szakképzés és lemorzsolódás (OFI 2008) • A középiskoláztatás expanziójának következménye; csökkentése az oktatáspolitika egyik fő célkitűzése • A lemorzsolódás értelmezése: NEM EGYSÉGES! • EU: „early school leavers” = „korai elhagyók” (2 kritérium) • OECD: 2 mutató • Magyarország: „az út elején”

31. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A középiskoláztatás átalakulása 1990 óta • A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulók aránya( %, 2005, 2006, 2007): • szakiskola: 16,6; 21,0; 24,2/ 8,6; 8,8; 8,2 • szakközép.: 5,4; 9,5; 10,3/ 3,0; 3,0; 2,6 • gimnázium: 4,3; 6,7; 7,2/ 2,5; 2,3; 2,3 • A szülők munka-erőpiaci státusa: • szakiskola: aktív anya 53 %, aktív apa 67 % • szakközép: aktív anya 68 %, aktív apa 80 % • gimnázium: aktív anya 70 %, aktív apa 85 %

32. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Egy főre eső átlagos családi jövedelem (eFt)/régió: • Közép-Magyarország: 60,1 • Közép-Dunántúl: 57,9 • Nyugat-Dunántúl: 51,0 • Dél-Dunántúl: 47,1 • Észak-Magyarország: 38,6 • Észak-Alföld: 38,0 • Dél-Alföld: 45,0

33. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • Szakiskolai bukási arány a tanulók jellemzői szerint: • Nemek: lány: 40 %, fiú: 40 % • Szakmacsoport szerint: • Mg., élelm.ipar: 38 % • Ker., marketing, közg.: 35 % • Vegyes szolgáltatás: 48 % • Vendéglátás, id.forg.: 37 % • Építőipar: 41 % • Nehézipar: 44 % • Könnyűipar: 42 % • Lakóhely szerint: • Helyben: 42 % • Bejáró: 40 % • Kollégista: 29 %

34. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A lemorzsolódás lehetséges okai ötfokozatú skálán: • Gyenge tanulási motiváció: 4,3 • Sok hiányzás: 4,1 • Gyenge felkészültség: 3,9 • Gyenge képességek: 3,8 • Rossz szociális háttér: 3,8 • Magatartási problémák: 3,6 • Hiányos módszertani felkészültség: 1,8 • „Alulmotiváltság”: 1,7 • Hiányos szakmai felkészültség: 1,4 • Kinek a véleménye?!

35. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.1. Intézménytípusonkénti helyzetkép • A lemorzsolódás visszaszorítását célzó eljárások értékelése ötfokozatú skálán: • Lemaradó tanulók fejlesztése: 4,0 • Szülőkkel való együttműködés javítása: 3,9 • Lemaradó tanulók mentorálása: 3,6 • Pedagógus t.képzés (spec. eljárásokra): 3,4 • Szociálpedagógus alkalmazása: 3,3 • Tanulmányi ösztöndíjrendszer: 3,2 • Ped. szakszolgálattal kapcsolattartás: 3,0 • Pályatervezés, karrier-tanácsadás: 2,9

36. 4. Mit tehet a közoktatás? Részösszegzés: • Nemzetközi tényezők • Iskola-független tényezők (társadalmi, gazdasági környezet, országos oktatáspolitika) • Min tud változtatni a közoktatási intézmény? • A bemeneti feltételek pontos diagnózisa • Korrekt helyzetkép-alkotás • Célirányos tartalmi és pedagógiai fejlesztés • Az erőforrások célirányos fejlesztése

37. 4. Mit tehet a közoktatás? • Diagnosztikai mérések • W. Thomson (Lord Kelvin): „Ha azt, amiről szó van, mérni tudjuk, akkor a tárgyról tudunk valamit. Ha azonban nem tudjuk számokkal megadni, akkor ismeretünk szegényes és nem kielégítő.” • Pedagógiai mérés és értékelés a „hagyományos” tanári kultúrában

38. 4. Mit tehet a közoktatás? Cél: „diagnosztikus térkép” alkotása, a kiindulási helyzet feltárása Fejlesztési program-elemek: • Mérési szakaszok: • Bemeneti • Közbülső • Végső (visszacsatoló) vizsgálat • Célcsoportok: • Tanulók (9., 10. évfolyamos szakiskolai csoportok, mindhárom szakaszban) • Pedagógusok (az 1. és 3. szakaszban) • Közvetlen civil partnerek: szülők, kuratórium • A mérések differenciált célrendszere

39. 4. Mit tehet a közoktatás? Adatfeldolgozás és tervezés • Célok: • A mérési adatok rendszerezett, jól feldolgozható és transzparens rögzítése • Az aktuális mérési eredmények fejlesztési terveket megalapozó feldolgozása: megállapítások, következtetések, fejlesztési irányok és tartalmak előkészítése

40. 4. Mit tehet a közoktatás? Csoportos és egyéni fejlesztési programok kidolgozásaCélok: • A „diagnosztikus térkép” alapján differenciált tartalmú program létrehozása a csoportos felzárkóztatás megalapozása érdekében • Az egyéni értékelő lapok alapján differenciált „fejlesztési terv-bank” kimunkálása a tanulók személyes fejlesztése érdekében

41. 4. Mit tehet a közoktatás? Kérdések: • Az óvoda-iskola átmenet nehézségei hatékony kezelésének milyen eljárásait ismerik? • Az általános iskola szakaszai közül melyiket, miért tartják legjelentősebbnek az esélykülönbségek mérséklése szempontjából? • Milyen eredményei/kudarcai vannak a nem szakrendszerű oktatásnak? • Hogyan értékelhető a középiskolák pályairányító („iskolaválasztó”) tevékenysége?

42. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.2. Intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alkotása • Helye az intézmények alap-dokumentumainak rendszerében • Kapcsolódása a fenntartói esély-egyenlőségi programhoz (részletes tárgyalás: az 5. fejezetben) • Az intézményi pályázatok befogadásának egyik feltétele

43. 4. Mit tehet a közoktatás? • Kimunkálásának tartalmi elemei: • helyzetelemzés, helyzetértékelés (kiváltó okok feltárása) • intézményi adottságok, sajátosságok rögzítése (stat. mutatók, a pedagógiai munka jellemzői) • kialakult tendenciák feltárása (mérési eredmények, kérdőívek, stb.) • munkaszervezési formák megtervezése (a módszertani kosár bővítése) • a problémamegoldás szakmai/pedagógiai elemeinek megtervezése (a hatékonyságot biztosító tényezők rendszerbe állítása)

44. 4. Mit tehet a közoktatás? • Kimunkálásának strukturális elemei: • a helyzetelemzésből adódó tartalmi feladatok • cél(ok) • erőforrásigény • felelős • határidő • keletkező dokumentum, „termék” • indikátorok • az ellenőrzés felelőse, eredménye (sikerkritériumok) • Formai megvalósítás: táblázat

45. 4. Mit tehet a közoktatás? Egyéni fejlesztési tervek alkotása • Alapja: fenntartói és intézményi esély-egyenlőségi intézkedési terv • Elemei: • a tanulóról gyűjtött személyes (pedagógusi) információk összegzése, elemzése • a diagnosztikus mérés eredményeinek értékelése, szükség szerinti kiegészítése (pl.: tanulási stílus kérdőívvel) • tantárgy-specifikus egyéni terv kimunkálása (fejlesztési terület, tananyag/témakör, feladat/tevékenység megjelölésével) • Önértékelés, értékelés

46. 4. Mit tehet a közoktatás? 4.3. Tartalmi/pedagógiai lehetőségek Nemzetközi előzmények • a tudás felértékelődése, gazdasági jelentősége (tudásgazdaság) • a tudásszerzés helyszíneinek megváltozása • a tudásról alkotott ismereteink bővülése (agykutatás, kognitív pszichológia, motivációkutatás, stb.) • személyiség- és tanuláspszichológiai megállapítások; tényleges és mentális éltkor különbözősége: • Száz 7 éves gyermekre: Mentáliskor : 4 5 6 7 8 9 10 Gyermekek száma: 1 8 29 34 24 8 1 • Száz 12 éves gyermekre: Mentális kor : 7 8 9 10 11 12 13 14 …….17 Gyermekek száma: 1 3 6 12 18 20 18 12 ……. 1

47. 4. Mit tehet a közoktatás? A pedagógiai fejlesztés „zászlóshajója” az 1990-es évektől: a kompetencia pedagógiai értelmezése: • OECD INES: • Kereszttantervi kompetenciaterületek elemzése • Hangsúly: diszciplináris tantervi tartalomhoz, pusztán kognitív folyamatokhoz nem köthető területek kiemelése • OECD DeSeCo-program (1997-2002) • „kulcskompetencia”- fogalom értelmezése • Jelentősége a közoktatás-politikai stratégiákban, a tartalmi szabályozásban és a vizsgarendszerekben • EU-munkabizottság: 8 kulcskompetencia

48. 4. Mit tehet a közoktatás? A hazai közoktatást érintő problémák és igények: • Jelentős arányú funkcionális analfabetizmus • Elmarasztaló munkaerőpiaci visszajelzések • Életpálya-tervezés: 2 – 4 szakma, diploma • Élethosszig tartó tanulási képesség és készség kialakítása • Oktatási programok fejlesztésének szükségessége

49. 4. Mit tehet a közoktatás? Kiemelés az okok közül; a hagyományosismeretátadás néhány jellemzője: • Túlméretezett tananyag-mennyiség • A módszertani kultúra konzervativizmusa, merevsége • Tanulói oldalról: passzív befogadói szerep • Szelekció a tanítási-tanulási folyamatban

50. 4. Mit tehet a közoktatás? Közoktatás-fejlesztési válaszok: • HEFOP 3.1.1.: 2003 – 2006.: a kompetencia alapú fejlesztés alapozása • Rendszer-szintű országos kompetencia-mérések • Az elterjesztés feltétele: közoktatási paradigmaváltás, melynek jellemzői: • tanuló-középpontú pedagógiai gyakorlat • változatos tanulásszervezési megoldások • tevékenységre épülő tanulói szerepek • megváltozott pedagógus attitűd és módszertan