A kutatás fő témái

1. Akvázi-professzionális gyermekvédelemben barkácsolt életutakRácz Andrea MSZT - Társadalmi nemek szekció, Debrecen 2009.11.13.

2. A kutatás fő témái • A gyermekvédelem rendszerében nagykorúvá váltak eddigi életútjának vizsgálata: • iskolai pályafutás, • munkaerő-piaci részvétel, • jövőbeli elképzelések. • A támogatások szakmai tartalmáról alkotott vélemények vizsgálata. • A kvázi-professzionalitás jeleinek felfejtése.

3. Gyermekvédelmi helyzetkép • 21 ezer gyermek és fiatal felnőtt él a szakellátásban. • Közel 55% nevelőszülői ellátásban részesül. • Egyre többen kerülnek a rendszerbe 15-17 éves korban. • 65% szakiskolai képzésben vesz részt, a gyermekotthonban élők 7, a nevelőszülőknél élők 13%-a tanul gimnáziumban. • 3-5% folytat felsőfokú tanulmányokat. • Több, mint 40% 10 évnél hosszabb időt tölt a rendszerben. • Fiatal felnőttek 67%-a tanulmányokat folytat.

4. Lehetséges típusok és altípusok • A siker/kudarc, választásos/normalizált életút, progresszív/regresszív individualizáció,késleltetett/alkalmazkodásra épülő jövőbeli elképzelések mentén a gondozási háttérrel rendelkező nagykorúak körében két fő típus (sikeresek és túlélők), ezen belül hét altípus különíthető el.

5. Sikeresek típusába tartozók • A földön járók - sikeres szakmák, szakmai sikerek (1. altípus) – 6 fő • Az álomlovasok - gyermekkori álmot követők (2. altípus) – 4 fő • A jég hátán is megélők (3. altípus) – 4 fő

6. Sikeres nők a gyermekvédelemben • Család és a munka összeegyeztetése: „(…) nekem úgy fontos az, hogy olyan munkám legyen majd, hogy tényleg a család - hogyha egyszer lesznek gyerekeim, akkor nekem legyen időm a gyerekeimre. És én úgy gondolom, hogy egy tanárnak akármennyire lehet, hogy nem keres jól(…) mégis van ideje a gyerekeire.”

7. Sikeres férfiak a gyermekvédelemben • Lehetőségek kihasználása: „(...) jött egy külföldi munkalehetőség, és elfogadtam, és kimentem Skóciába dolgozni. (…) És jött a következő külföldi utam, Görögország, majd kaptam még egy álláslehetőséget Spanyolországban (…) én azt vallom, hogy lássál minél többet, annál többet tudsz.”

8. Túlélők típusába tartozók • A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő - szakképzésre összpontosítók (1. altípus) – 9 fő • A jövőtől félő, kiterjedt jelenben élő - munkára összpontosítók (2. altípus) – 6 fő • „Godot-ra váró” passzív résztvevők (3. altípus) – 8 fő • Az „élet a legnagyobb rendező” elvet vallók (4. altípus) – 3 fő

9. Párkapcsolatok megítélése – nők véleménye • Sikeres nők biztos hátteret szeretnének előbb. • A túlélők típusába tartozó nők esetében erőteljes a párkapcsolati függőség – önálló élet megalapozásának feltétele. • A családalapítással kapcsolatos elképzelések a gyermekkorukra való reflexióik köré épülnek.

10. Párkapcsolatok megítélése – a férfiak véleménye • A családalapítás előfeltétele a biztos anyagi háttér megteremtése: „Erre én azt mondom, hogy aki zacis, először próbálja összerakni az életét, és utána gondolkozzon barátnőkön.”

11. Rendszerkritika • A rendszer kiszolgálja a gondozottakat. • A szakmai segítségnyújtás nem igazodik a személyes szükségletekhez. • A gyermekvédelem szűkre szakja a határokat. • Korábbi gondozási-nevelési módszerek alkalmazása. • A szakemberek többsége nem kompetens.

12. Szűkös gyermekvédelmi határok • „Nem tudom, talán az állami gondozottak körében azért így nincsenek kitolva a határok. Tehát az, hogy meddig lehet elmenni, meg az, hogy milyen álmokat szőnek. Tehát, hogy: jó, lesz egy szakmunkás végzettségem, na talán leérettségizek - és ennyi. „

13. Szakemberek megítélése „(…) ilyen nagyon kockafejű emberek megmondták, hogy neked mi a jó, meg, hogy ők iskolában tanult dolgokat ott rajtad próbálgattak, meg kurvára empatikusak voltak. Ez nagyon jellemző erre a szakmára, aztán igazából semmi közük nem volt az egészhez.”

14. A kvázi-professzionális gyermekvédelem ismérvei • Eszköztelenség, ellátási tartalmak hiánya. • Túlgondozás, inadekvát szakmai módszerek. • Nevelői típusú kontra szociális munka módszerére épülő támogatás. • Célok és eszközök nincsenek összhangban. • „Fiatal expresszt olvas, az utógondozó telefonál.” • Normalizációs életút iránti igény.

15. Gender-semleges gyermekvédelem? • Nemi sztereotípiák leképeződése a gyermekvédelmi rendszerben • Lányokfelülreprezentáltak a családias ellátásokban. • Iskolaválasztásban megjelenő különbségek. • Munkamegosztásbeli különbségek. • Szakemberek 80%-a nő. • Nevelési elveikben nehezen szakadnak el azoktól a társadalmi sztereotípiáktól, amelyben maguk is élnek. • Megfogalmazódik a férfi munkaerő igénye: • Apai / férfi minta megjelenítése az ellátásban. • Önálló életre való felkészítésben (stratégiai döntések, racionális tervezés, pénzgazdálkodás)

16. Összegzés • A gyermekvédelem rendszerszinten nem működik megfelelően: • A sikeres gyermekvédelmi kimeneteket az egyes szakemberek munkája határozza meg. • Utógondozói ellátás igénybevételének felső korhatárának kitolása kontra intenzív támogatási rendszer kiépítése melletti érvelés. • Partnerség hiánya, utasító formák alkalmazása, aszimmetrikus függőségi viszony jellemző a gyakorlatban.

17. Köszönöm a figyelmet! DE - Szociológia és Szociálpolitika Tanszék, egyetemi tanársegéd ELTE - Szociológia Doktori iskola, doktorandusz racz.andrea2@chello.hu