Vírusok

1. Vírusok

2. A vírusok A számítógépes vírusok olyan kisméretű programok, amelyeknek az a funkciója, hogy egyik számítógépről a másikra terjedjenek, és beavatkozzanak a számítógép működésébe. • A vírusok célja, hogy láthatatlanul szaporodjanak és minél több számítógépet megfertőzzenek. • a számítógépén megrongálhat vagy törölhet adatokat, • a levelezőrendszert felhasználhatja, hogy más számítógépekre terjedjen, • a teljes merevlemezt is törölheti.

3. Terjedésük • A vírusok legkönnyebben az e-mail mellékletekben vagy azonnali üzenetküldéssel terjednek. • A vírusokat álcázhatják vicces képeket, üdvözlőlapokat vagy hang- és videofelvételeket tartalmazó mellékletnek. • A vírusok az internetről történő letöltéssel is terjedhetnek. Lehet, hogy illegális szoftverbe, vagy más olyan fájlokba vagy programokba rejtik, amit szeretnek letölteni.

4. Vírustörténelem • A '80-as években a számítógépek és a hozzájuk tartozó programok terjedésével megjelentek az első számítógép-vírusok is. • A vírusok olyan programok, melyeket készítőjük ártó szándékkal írt: megszülettek azok a programok, melyek önmaguk sokszorosításával és más programokhoz kapcsolásával elkezdtek terjedni és pusztítani. • Némelyik vírus csak letörölte időnként a képernyőt vagy ostoba, netán világuralmat ígérő, néha mulatságos üzeneteket írt ki, s olyan is akadt, amelyik a munkaidő lejártát rövid zenével adta tudtára mindenkinek. • Akadtak - akadnak - persze sokkal veszélyesebb vírusok is, a pusztítás igazi mesterei. Jelenlétüket még a szakemberek is csak későn fedezik fel, mire pl. a vírus már hozzáfogott a merevlemez információtartalmának teljes letörléséhez.

5. A vírusok tulajdonságai • A gazdaprogramok megfertőzése és az önsokszorosító viselkedés valamennyi vírusra jellemző.Ezenkívül gyakran rendelkeznek a következő tulajdonságokkal: • nagyon kis méret; • legtöbbjük a Microsoft Windowsoperációs rendszereken okoz gondokat; • futtatható állományokat képesek megfertőzni; • általában ártó szándékkal készítették őket; • gyakran akár válogatva, időzítve tönkretesznek más fájlokat; • rejtetten működnek, esetleg akkor fedik fel magukat, ha feladatukat elvégezték; • egyre fejlettebb intelligenciával rendelkeznek, például változtathatják saját kódjukat és aktivitásukat

6. Néhány fontos megjegyzés a vírusokkal kapcsolatban • A vírusok ugyanolyan programok, mint bármely más program, sőt ugyanolyan módon is készülnek. A vírus programozója először gondosan megtervezi, hogy mit fog a vírus tenni, és valamelyik programozási nyelvben ezt leírja a számítógép számára. A vírusok soha nem születnek a semmiből. • A vírusok nem terjedhetnek eltérő típusú számítógépek között, mivel a különböző számítógépeknek eltérő utasításaik vannak: egy Apple gyártmányú számítógépre írt vírus egy IBM-kompatibilis gépen el sem tudna indulni. • Nem fertőzött számítógépről soha nem terjedhet el vírus. • Egyetlen vírus sem képes írásvédett lemezek megfertőzésére. • Nem minden vírus okoz végzetes károkat: néhány csupán egyszerűen bosszantó dolgokat csinál: üzeneteket irkál a képernyőre vagy zenél.

7. A boot-szektor vírusok ( boot vírusok) • a lemezek boot szektorát fertőzik meg • Fertőzéskor a vírus a lemez egy nem használt részére elmenti a lemez eredeti boot szektorát, azután saját kódját helyezi a boot szektorba. Amikor a gép megpróbálja betölteni a rendszert, helyette a vírust fogja elindítani. A vírus persze utána elindítja a rendszert is, de ekkor már a memóriában (RAM) van innen pedig már képes más lemezekre terjedni • abban az esetben, ha egy lemez írásvédett, a boot vírus nem képes fertőzni • A '90-es évek közepéig ezen kártevők alig 100-120 fős családja uralta a terepet. Ám a floppy lemezek mint adathordozók visszaszorulásával előbb fokozatosan, majd a végén rohamosan terepet veszítettek.

8. Fájl-fertőző vírusok • A file vírusok egy egyébként hasznos állományt fertőznek meg (EXE, COM, SYS, DLL, JPG, stb. kiterjesztésűeket), a legtöbb vírus úgy fertőzi meg a fájlokat, hogy a felülírt részt elmenti, így az eredeti állapot visszaállítható. Vannak azonban olyanok is melyek felülírják a fertőzni kívánt állomány elejét, vagy egészét, és az átírt részt nem mentik el sehova. Ilyenkor a mentesítés lehetséges ugyan - a fájlból törölhető a káros tartalom -, de működésképtelen fájlt fogunk kapni, melyet mentésből kell visszaállítani. • ha egy fertőzött program elindul, a vírus kódja bekerül a memóriába, aktivizálódik és elkezdhet más programokra átterjedni • fertőzéskor a vírus mindig olyan programokat keres, amiket még nem fertőzött meg, így növelve másolatainak a számát

9. Trójai vírusok • A vírusok egy speciális fajtáját képviselik nem képes önálló terjedésre, viszont valamilyen módon kárt tesz gépünkben. (Fájlokat töröl, meghajtót formáz, letölt egy másik kártevőt, stb.) • Nevüket viselkedésük miatt kapták a trójai faló nyomán: ezek tulajdonképpen hasznos programnak (pl. tesztprogramnak) álcázott pusztító célú programok. Időzített bombának foghatjuk fel őket: a trójai program egy darabig jól ellát valamilyen feladatot, aztán egyszer csak nekilát, és végzetes károkat okoz • Jellemzően elektronikus levélben szét-spammelve érkezhet, vagy valamilyen biztonsági rést kihasználva weblapokon keresztül kerül a gépünkre.

10. Makróvírusok • Olyan vírusok, melyek a Microsoft Office programjaiba ágyazódva különböző kártékony hatást fejtenek ki. A programozható irodai alkalmazások megjelenésével jöttek létre és terjedtek el. • Office eszközökkel készült dokumentumainkban tehetnek kárt. • A makróvírusok jellemzően akkor terjednek, amikor egy fertőzött dokumentumot megnyitunk, vagy egy új dokumentumot elmentünk. Ez azért jelent gondot, mert az Interneten nagyon gyakran töltünk le szöveges állományokat.

11. E-mail-vírusok • az Internet rohamos terjedésével jelentek meg • a levelezőszerverek tömeges e-mail-küldéssel való leterhelése mellett adatvesztést, adatok kiszivárgását okozhatják • számítógépes féreg (worm) egy vírushoz hasonló önsokszorosító önálló program, a férgeknek nincs szükségük gazdaprogramra, önállóan fejtik ki működésüket, egy olyan kártevő, mely önmaga másolásával és nem fertőzéssel terjednek.Jelenleg a legelterjedtebb kártevőfajta, mely levelezés, levélmellékletek útján éri el a felhasználót.Levélben érkezve - csatolt állományként - továbbküldik magukat a címlistánk tagjainak, terjesztve magukat, továbbfertőzve másokat.Az adott rendszeradatainak (pl. adott felhasználók jelszava) megszerzése a céljuk. Működésük során legfontosabb célkitűzésük, hogy rejtve maradjanak. Feladatuk elvégzése után gyakran megsemmisítik önmagukat

12. Spam • A spam a fogadó által nem kért, elektronikusan, például e-mailen keresztül tömegesen küldött hirdetés, felhívás. A teljes e-mail forgalom 50-60 százalékát teszi ki a spam, azaz gyakorlatilag a hasznos hálózati erőforrások fele kárba vész, és így dollár milliárdokban mérhető kárt okoznak a spammerek. Az egyszerű felhasználót is érzékenyen érinti a probléma, hiszen a kéretlen levelektől eldugulhat postafiókja, és fontos üzenetekről maradhat le.

13. Hoax, azaz álhír (átverés) • Az úgynevezett HOAX-ok vagyis hamis levélriasztások csak nagymérető levélforgalom generálást idézik elő, hasznuk nincs. Ezeket a leveleket - habár félnivalónk nincs tőle - egyszerűen töröljük le.Általános szabály, hogy ne terjesszünk tovább olyan levelet, melynek szövege a lehető legtöbb embernek történő továbbküldésre hív fel, mivel ez biztos jele az álhírek terjesztéséhez használt lánclevél-ötletnek.

14. Kémprogramok (spyware) • Eredetileg "csak" arra szolgáltak, hogy az ingyenes program felhasználóját reklámok megjelenítésével lássák el, és váltakozó reklámok megtekintése volt az ár, amiért ingyenesen lehetett használni a többnyire freeware vagy shareware programokat. Időközben azonban már többről lett szó, mert a reklám egyedül már nem elég vonzó. A figyelem középpontjába mára már afelhasználó és az interneten tanúsított magatartása került: a reklámösszetevők ma már olyan funkciókat hordoznak, amelyekkel a szoftver fejlesztői titokban személyes felhasználói adatokat, például internetezési szokásainkból összeállított profilt tudnak készíteni, és az interneten elküldeni. Ez a fajta szoftver, amely elsősorban arra szolgál, hogy a felhasználót megfigyelje, hamar új nevet kapott az internet-zsargonban: "spyware" - a "kémszoftver" angol rövidítése. A felhasználó az ilyen programok ténykedésérol többnyire egyáltalán nem is értesül.

15. Hogyan védekezzünk a vírusok ellen? • Használjunk vírusellenőrző és -irtó programokat. Rendszeresen (hetente) frissítsük a vírusirtó program vírus-adatbázisát, hogy a legújabb támadási formákkal szemben is védettek maradjunk. • A szoftverfejlesztők általában az Interneten keresztül elérhetővé teszik a legfrissebb fájlokat, ezek heti, vagy havi rendszerességgel letölthetők. • Óvakodjunk az idegen számítógépből származó vagy kétes eredetű programoktól, melyek általában mágneslemezen vagy más adathordozón bekerülhetnek saját gépünkbe, ezek futtatásától. • Csak megbízható forrásból származó szoftvereket használjunk.

16. A védelem szempontjából nagyon fontos, hogy az általunk készített állományokról, mindig készítsünk másolatot egy másik háttértárolóra, és így vírusfertőzés esetén is megmarad a munkánk. • Ha a vírus már elérte a számítógépet, típusa vagy bejutásának módja kevésbé lényeges, mint eltávolítása, illetve a további fertőzés megelőzése. • Sokan megoldásként törlik a vírusos állományokat, súlyosabb esetekben pedig formattálják a vírusos meghajtót (utóbbi megoldást végső módszerként természetesen napjainkban is alkalmazzák).

17. Víruspajzs • A védekezés hatékony eszköze, ha a számítógépünkön víruspajzsot használunk, és a hozzá tarozó vírusmintákat tartalmazó állományt gyakran frissítjük. • A víruspajzs egy olyan program amely a rendszer indulásakor elindul, és állandóan a memóriában marad. Bármilyen műveletet végzünk figyel,és ha felismer egy vírust akkor megszakítja a műveletet, s jelez számunkra. • Ilyen programok:F-secure, Anti-Virus Client Security, Norton Anti Virus, McAfee Virus ScanKipróbálásra az internetről vagy folyóiratok CD-mellékleteiről is beszerezhetünk és telepíthetünk a számítógépünkre. Ugyanezekről a helyekről letölthetjük a frissítéshez szükséges állományokat is. • Ha víruspajzs van feltelepítve a gépünkre, akkor az állományokon és mappákon megjelenített helyi menüben találhatunk egy Scan…. Parancsot, mellyen elvégezhetjük a vírusellenőrzés és irtást.

18. Szintén elgondolkodtató, hogy hogyan alakult a vírusok száma az elmúlt évek során: • 1995-ben, majdnem 10 évvel(!) az első vírus megjelenése után, nagyjából 2000 vírust ismertünk. Nem voltak még Windows 3.x vírusok (!), se makróvírusok, 32-bites Windows vírusokról pedig még a víruskeresők sem álmodtak (pedig a Windows NT 3.51 már a boltokban volt). • Mára a kép jelentősen megváltozott: az összes PC-vírusok száma 2000-ről csaknem 70000-re növekedett, amelyeknek a túlnyomó többsége Microsoft rendszereket (Office alkalmazások, Windows, DOS, IIS, Outlook, Internet Explorer, ...) támad meg. Pusztán a Word különböző verzióihoz készült makróvírusok több, mint 7000-et tesznek ki.

19. „Aki teljes védelmet szeretne a számítógépes vírusok ellen, használjon írógépet.” Joe Wells számítógép vírusok ismert szakértője