HANGTAN

1. HANGTAN Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu

2. A hangtan tárgya: A beszédfolyamatok, vagyis az elhangzó beszédnek a vizsgálata. A hangokkal (a legkisebb, tovább már nem osztható, de azért elemezhető nyelvi egységek) foglalkozik, de illetékességi körébe tartozik a szupraszegmentális tényezők (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünet stb.), valamint a hangnál nagyobb egységek (a szótag, a szó) elemzése; vizsgálja továbbá a beszédhangok egymásra hatását is.

3. A fonetika felosztása I. • Általános • Speciális • Alkalmazott II. • Artikulációs ~ • Akusztikai ~ • Percepciós ~ • Neuro ~

4. A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése • A beszélőszervek: • a tüdő • a gégefő • a toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg) • a központi idegrendszer

5. A gége hangképző tevékenységével kapcsolatban a következő hangszalag- (és kannaporc-) állásokat különböztetjük meg • Zárállás • Zöngeállás • Suttogó állás • H-állás • Fúvó állás • Lélegző állás

6. A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA

7. A magánhangzó • Olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből

8. A nyelv vízszintes mozgása szerint: • Magas vagy elöl képzett magánhangzók: e, ё-é, ö-ő, ü-ű, i-í • Mély vagy hátul képzett magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

9. A nyelv függőleges mozgása szerint: • Legalsó nyelvállású: á • Alsó nyelvállású: a, e • Középső nyelvállású: ё-é, ö-ő, o-ó • Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú

10. Az ajkak működése szerint: • Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű • Ajakkerekítés nélküli magánhangzók: á, e, ё-é, i-í

11. A mássalhangzók • Olyan beszédhangok, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik

12. A hangszalagok működése szerint: • Zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, z, zs, v • Zöngétlenek: c, cs, f, h, k, s, sz, t, ty

13. A képzés helye szerint: 1. Ajakhangok • A két ajak képezi az akadályt: b-p, m • A felső fogsor és az alsó ajak képezi az akadályt (ajak-fog hangok): v-f

14. A képzés helye szerint: 2. Foghangok • A nyelv hegye a felső elülső fogak belső részén, illetőleg kissé hátrább képezi az akadályt (elülső foghangok): d-t, n, z-sz, dz-c, l, r • A nyelv hegye még hátrább képezi az akadályt (hátulsó foghangok): zs-s, dzs-cs

15. A képzés helye szerint: 3. Szájpadláshangok • Elülső szájpadláshangok: gy-ty, ny, j, (ly) • Szájpadláshangok: g-k 4. Gégehang: h

16. A képzés módja szerint: 1. Zárhangok • Felpattanó zárhangok: b-p, d-t, g-k • Orrhangú zárhangok: m, n, ny 2. Réshangok • Réshangok: v-f, z-sz, zs-s, j, h • Oldalsó réshang: l

17. A képzés módja szerint: 3. Zár-rés hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty 4. Pergőhang: r

18. A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint • Orrhangok (nazális hangok): m, n, ny • Szájhangok (orális hangok)

19. A BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA

20. A magánhangzótörvények • A hangrend vagy a magánhangzó-harmónia törvénye • Az illeszkedés törvénye (a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra)

21. A mássalhangzótörvények 1. Hasonulás a) Részleges hasonulás • A zöngésség szerinti részleges hasonulás • A képzés helye szerinti részleges hasonulás b) Teljes hasonulás • Írásban jelöletlen • Írásban jelölt

22. A mássalhangzótörvények 2. Az összeolvadás 3. A rövidülés 4. A kivetés

23. A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása 1. Igazodás 2. Hiátustörvény

24. A szupraszegmentális tényezők • Hangsúly • Hanglejtés • Beszédtempó • Ritmus • Szünet • Junktúra • Hangerő • Hangszínezet