390 likes | 549 Views
Rakaczky István NAKVI. Ökoturisztika és Vidékfejlesztés. Az ökoturisztika fogalma. Számos meghatározás, értelmezés Fenntartható turizmus Zöld turizmus Lágy turizmus Falusi turizmus Gasztroturizmus Sportturizmus Erdei turizmus. IUCN meghatározás.
E N D
Rakaczky István NAKVI Ökoturisztika és Vidékfejlesztés
Az ökoturisztika fogalma Számos meghatározás, értelmezés • Fenntartható turizmus • Zöld turizmus • Lágy turizmus • Falusi turizmus • Gasztroturizmus • Sportturizmus • Erdei turizmus
IUCN meghatározás "Az ökológiai turizmus vagy "ökoturizmus" a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával." IUCN (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources) a világ egyik legnagyobb természetvédelmi szervezete
Budapesti Nyilatkozat „Egy egészséges egyensúly megteremtése szükséges a természeti erőforrások hosszú távú felhasználásában, menedzsmentjében, fejlesztésében és megőrzésében, ami akkor válik lehetővé, ha a szakemberek a helyi közösségek és a döntéshozók együttműködnek a környezetvédelmi politika, a regionális tervezés, a vízgazdálkodás, a megőrzés, a vad-, a hal- és az erdőgazdálkodás, a mezőgazdaság és az ökoturizmus területén.” NATUREXPO (Budapest, 1996.)
Fenntartható turizmus (WTO) „A fenntartható turisztikai fejlesztés egyrészt kielégíti a jelenlegi turisták és fogadó területek szükségleteit, másrészt védelmezi és növeli a jövő lehetőségeit. Lehetővé teszi az erőforrások olyan szintű menedzselését, hogy az emberiség kielégítheti gazdasági, társadalmi és esztétikai igényeit, ugyanakkor megőrizheti az alapvető ökológiai folyamatokat, a biológiai változatosságot, valamint a különböző népek és csoportok kulturális identitását is. A fenntartható turizmus nem az idegenforgalom egyik válfaja, hanem egy szemlélet, amelynek az egész idegenforgalomban jelen kellene lennie.”
2011. évi főbb mutatók • Világszerte a nemzetközi turisztikai érkezesek száma 5,0%-kal, a bevételek 11,5%-kal növekedtek 2011-ben • 2011-ben a nemzetközi turisztikai érkezések száma elérte a 990 milliót, a nemzetközi turizmusból származó bevételek elérték a 1035 milliárd dollárt • (2012. december közepén átlépték a „bűvös” egymilliárd turistaérkezést)
Turizmus trendek • Turizmus történet • A turizmus tömegesedése • A töretlenül fejlődő iparág • Olajipar > Hadiipar > „Idegenforgalmi ipar” • A „kemény” turizmus • A növekedés határai; új területek „elfoglalása” • Alternatíva: a „lágy” turizmus
A vidéki, természetközeli turizmus • Szervezett természetjárás: 19. sz. • Falusi turizmus a két világháború között • Az 1945-80 közötti időszak • 1989: Falusi és Tanyasi Vendégfogadók Szövetsége • 1994. Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) • Igények, elvárások a 20. század végéig
Vidéki turisztikai fejlesztések • A vidékfejlesztésben a gazdasági tényezőkön kívül a vonzóerőnek, a lakosság vendégfogadási hajlandóságának, a térségi marketingnek, a tudatos turisztikai termékfejlesztésnek meghatározó szerepe van. • A társadalmi-gazdasági-infrastrukturális szempontból elmaradott kistérségek, települések – helytelenül – egyetlen válságkezelő megoldásnak tekintik a turizmust (várakozásiak nem realitásokon alapulnak).
Fejlesztési feltételek • Nem minden település és mikrotérség alkalmas az öko- vagy falusi turizmus kialakítására, fejlesztésére. • Ahol nincs megfelelő vonzóerő, nincs jól kiépített infrastruktúra, hosszú távon sem lesz gazdaságilag megtérülő a falusi turizmusba történő beruházás. • Ha a terület alkalmas lehet a falusi turizmus fejlesztésére, de nem hozható létre az érintett szereplők összefogása és közös tevékenysége, nem jön létre az a ma már elvárt komplex szolgáltatás-csomag, mely képes több napig a helyszínen tartani a vendéget. Ez esetben is kérdéses a fejlesztés eredményessége, hosszú távú gazdasági haszna. • (példa: Domoszló; Demjén)
Azökoturizmus • A 20. századi tömegturizmus negatív hatásainak csökkentése • Fő motiváció: a természet, a természetközeli kultúrák megfigyelése • Általában kisebb csoportok veszik igénybe • A helyi közösségek számára alternatív foglalkoztatási és bevételi lehetőséget teremt • Heterogén kínálati oldal • Főbb trendek (É-Amerika, fejlődő országok stb.)
Ökoturisztika Magyarországon • Meghatározó szereplők: a nemzeti parkok (hatósági jogok, bemutatás, megismertetés) • Erdészetek (gazdálkodás, „jóléti erdő”) • Önkormányzatok • Civil szervezetek • Gazdálkodó szervezetek • Érintett lakosság • Vendégek, látogatók
A jól működő ökoturizmus követelmény- és feltételrendszere • szakember-háttér (hiányos; NAKVI akkreditált képzések) • minőségi termék (különleges, egyedi) • megalapozott együttműködések • alapvető ökoturisztikai infrastruktúra • „ökokódexek” (amelyek rögzítik a különösen betartandó játékszabályokat)
BFNPI szabin a szemetes
Infrastruktúra • Területek megközelíthetősége, közlekedés • Szállás • Ellátás (étterem, falusi vendégasztal) • Jelzett utak, bemutató utak, tanösvények • Fogadó kapuk • Helyi szolgáltatások (pl. kölcsönzés, parkolás, helyi termékek eladása) • Információ, humán háttér • Élő programkínálat
Aktív turizmus • Gyalogos, kerékpáros, vízi, lovas, túrasí stb. • „Rendetlenség” a jelzések mentén (nincs szabályozva > lásd Lengyelország; nem logikus; túl sok) • Kevés kerékpárút • Nincsenek önálló „lovasutak” (akár többnapos programhoz) • Nem termel bevételt (pl. Lo: fizetőkapuk)
Aktív turizmus II. • Felmérés: 13,5% túrázik havonta legalább egyszer • Nem életforma a rendszeres aktív szabadidős tevékenység • A rendeletek (és a NP-k) sem támogatják a nagyobb civil rendezvényeket (engedélyeztetés, díj stb.) • Értelmetlen tiltások • Nincsenek frissülő adatbázisok
Hiányosságok • Törvényi hiányosságok (136/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet • a falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenységről; 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről) • Pénzügyi, pályázati (nem a meglévő koncepciók szerint; 128mld > 200millió; 1,6‰) • Rendszerszerű fejlesztések • Humán együttműködések (NP, helyi lakosság, TDM stb.) • Közös szakmai projektek, programok esetlegesek • Információs rendszerek naprakész állapota • Nincs „gazdája” (VM; NP; civil; TDM; stb.)
Jövőkép • Fenntartható fejlődési pálya kijelölése • Megfelelő törvényi háttér megteremtése • Megfelelés az EU 2014-2020 tervezési ciklus Rural Tourismfeltételeinek • Reális, komplex fejlesztéseket támogató pályázatok • Megalapozott együttműködések (klaszterek szervezése) • Az érintett falvak aktivizálódása
Köszönöm a figyelmet! Rakaczky István NAKVI szakreferens; idegenvezető; túravezető