1. „Ki kétli s kérdi, hogy csak a dicső ész / Emel ki minket a barmok sorából” – tette fel Berzsenyi Dániel a kérdést 1815-ben (A pesti magyar társasághoz). Csak hát ez persze odább van valamennyivel: az idő, „mikor / Az ész világa minden népeket / Megjózanít és öszveegyesít, / S kiirt közűlünk minden bűnt s gonoszt”, még várat magára,.

2. "A születőben lévő posztmodern tudomány egyik jellegzetessége az, hogy hangsúlyt fektet a nemlinearitásra és a diszkontinuitásra: ez nyilvánvaló például a káoszelméletben és a fázisátalakulások elméletében csakúgy, mint a kvantumgravitáció esetén. Ugyanakkor a feminista gondolkodók kimutatták, hogy a folyadékok, és különösen a turbulens folyadékok alapos elemzésre szorulnak. Ez a két terület nem annyira ellentmondó, mint elsőre gondolhatnánk: a turbulencia az erős nemlinaritással áll kapcsolatban, a simaság/folyékonyság pedig néha a diszkontinuitással (pl. a katasztrófaelméletben), így tehát kedvező kilátások vannak a szintézisre." (Alan Sokal A határok áttörése: arccal a kvantumgravitáció transzformatív hermeneutikája felé; Social Text )

3. Malej létrehozta a „Nagy Állami Kutató Központot.”…egy magas rangú kormánytisztviselő szívén viseli a tudomány fejlődését. Sajnos, amikor az ember megismeri a célokat, elborzad a tisztviselő tudatlanságától: „A kvantumfizika koncepcióinak a neutronfizikával, valamint, az üres vákuumnak a neutrínó tér koncepciójával való helyettesítése nagy távlatokat nyújt számunkra …Bizonyos munkák folyamatban vannak a K+F stádiumban, amelyek ellentmondanak a józan észnek, és nem írhatók le semmiféle egyenlettel.”

4. Sok embert az is eltávolít a természettudománytól és vonz az áltudományok felé, hogy míg a tudományos elméletek sok esetben megdőlnek, a régieket újak váltják föl, addig az áltudományok állításai időben állandóak. Azonban az egyszerű emberek tudományos tudatlanságánál is sokkal nagyobb veszélyt jelent a politikai és gazdasági döntéshozók természettudományos műveletlensége.

5. A csoport minden egyes tagja hasznot húzott a másik tapasztalataiból; következésképpen, együttesen törekedtek annak a tapasztalatnak a megvalósítására, amely a legcélszerűbbnek bizonyult. Végül is valamennyien ugyanazt a módszert alkalmazták egyazon cél érdekében; a módszerek tehát szokásokká, majd tömegjelenséggé váltak. Belső késztetések fejlődtek ki a szokásokkal kapcsolatban. Így jöttek létre a népszokások, amelyeket a fiatalok hagyomány, utánzás és tekintélytisztelet alapján tanultak megA szellemektől való félelem is szentesíti ezt: az ősök szellemei ugyanis haragra gyúlnának, ha az élők változtatnának az ősi szokásokon.

7. A közvetlen hajtóerő az érdek. Az egyénben habitust, a csoportban szokást alakít ki. Tehát a legnagyobb mértékben eredeti és primitív. A megszokással és a hagyománnyal a népszokás minden hatókörébe tartozó egyénre nyomást gyakorol; így társadalmi erő rangjára emelkedik.A legkevésbé civilizált emberek mind az élelmiszerszerzés, mind a háború során fájdalommal járó dolgokat művelnek, amelyekről azonban azt tartják, hogy célszerűek. Meglehet, ezek az esetek jobban példázzák a társadalmi jólét értelmét, mint azok, amelyek kellemesek, és kedveznek a jólétnek. Amikor a jóléttel kapcsolatos ezen meggyőződés egyesül a népszokásokkal, ezek viselkedési normákká válnak, s a …tudománymeg az élet művészetének forrásává lesznek.

8. Mihelyt az ösztön megszűnt az élőlények – beleértve a kezdetleges ember – egyeduralkodója lenni, ez utóbbinak óhatatlanul hibákat kellett elkövetnie a létért folytatott küzdelmében, amelyek hamarosan véget vetettek volna pályafutásának, ha vezérlő erőként nem rendelkezett volna az ösztön mellett azzal a képességgel is, hogy utánozza a már meglevő dolgokat. Ez az ősi emberi korlátoltság végső fokon minden vallás és művészet talaja, hiszen mindkettő, mindennemű intervallum nélkül a mágia leszármazottjaA primitív emberek sikerüket mágikus erejük és varázsszereik segítségével érik el, s így válnak nemessé és jóságossá. Az ő számukra nem létezik semmiféle más erkölcsi elv (mint ez a siker). Minden bizonnyal még a technikai jártasság sem mentes a mágiába vetett hit befolyásától.

9. A kezdetleges élményekben is volt irracionális elem, amely dacolt mindennemű gyakorlati módszerrel. Ez az élet véletlen eleme, a kockázat és veszteség, a szerencse vagy balszerencse tényezője.A balszerencse kudarcot, veszteséget, bajt és csalódást okozhat....A csapások lekötik a figyelmüket, és bevésődnek emlékezetükbe. Így azután az élet bajai a véletlen elem azon megnyilvánulási módjai, amelyek legnagyobb mértékben hatnak az életszemléletre. A primitív ember minden váratlan eseményért embereket, lelkeket vagy szellemeket okolt. A szerencsét vagy balszerencsét annak tulajdonította, hogy a természetfeletti hatalmak elégedettségüket vagy haragjukat fejezték-e ki magatartása felett. Ezek a képzetek alkotják az animizmust, ami teljes világnézetet nyújt

10. A létért folytatott harcban a véletlen elemet csakis a vallási rítusok szabályozhatták. A szellemek, a démonok, a másvilág a tapasztalatra erőltetett önkényes értelmezések. Költőiek is voltak, költői szerkesztés és képzelet alapján dolgozták ki őket. Összefüggésük az eseményekkel nem ok-okozati jellegű, hanem mágikus volt. E képzetek ezért megtévesztő következtetésekre vezettek az életet és annak jelentőségét illetően, ezek viszont a siker feltételeire vonatkozó iránymutató hiedelmek, kötelező nézetek alakját öltötték a további cselekvés számára. A hiúság meg a szellemek tisztelete olyan szükségleteket hozott létre, amelyeket az ember éppannyira igyekezett kielégíteni, mint az éhség vagy a család követelményeit. Népszokások mind az előbbiekből, mind az utóbbiakból születtek.

11. A babona a társadalom egészében vagy annak egyes rétegeiben uralkodó - különféle szokásokban, vélekedésekben ősidők óta továbbélő hiedelmek gyűjtőneve, mely minden nép életében megtalálható.A babona egyfajta társadalmi minősítés. A babonákban hívő ember szabályszerűséget, összefüggést vél felfedezni olyan dolgok között, amelyek valójában nem függnek össze, és éppen ezért a vélt összefüggés ésszerű gondolkodással nem igazolható

12. Végeredményben ez az emberiség legrettentőbb csapása. Még az ateizmus sem - pedig ezzel mindent megmondtunk - teszi tönkre a természetes érzelmeket, még az sem sérti a törvényeket vagy a nép erkölcseit; A babona ellenben zsarnok kényúr, aki mindent alárendel rémlátásainak. Előítéletei minden más előítéletet fölülmúlnak. Az ateistának, mert szereti a saját nyugalmát, érdeke a köz nyugalma; a megzavarodott képzeletből született fanatikus babona ellenben birodalmakat dönt meg.A tudatlanság és a barbárság szülik a babonát; a képmutatás táplálja üres szertartásokkal; a vakbuzgóság terjeszti el, és a haszonlesés teszi örökössé.   A fanatizmus nem egyéb, mint cselekvésre váltott babona (Jaucourt cikke)

13. Amerikában a 13.-ák akár egymilliárd dolláros veszteséget is okozhatnak. Ezen a napon sokan egyszerűen nem mennek dolgozni, nem váltanak vonat- vagy repülőjegyet, és nem szívesen vásárolnak. Sokan rettegtek mindig is attól, hogy tizenhárman üljenek asztalhoz, mert a hiedelem szerint valaki közülük hamarosan meghal. Roosevelt pl. mindig kéznél tartotta az egyik titkárnőjét, hogy ha valaki esetleg az utolsó percben visszamondta a meghívást, vagy hirtelen csapódott a társasághoz, akkor se legyenek pont tizenhárman. Párizsban létezett a quatroziéme intézménye, melynek révén végszükség esetén bárki rendelhet egy hivatásos tizennegyedik vendéget.

14. - Ha az ember nem terheli meg lelki háztartását kimondatlan gondolatokkal, amelyek éjjelente megtámadják nyugalmát, akkor ritkábban kap hajba saját magával.- Igenis professzor úr – mondta az adjunktus.- S gyakrabban az emberekkel, mondja maga- Melyik a nagyobb ellenfél? – kérdezte a tanár. – Embere válogatja. Én igazán csak önmagamtól félek. S maga?- Én is csak a professzor úrtól – mondta az adjunktus. Mit gőgicsél? Kiáltotta a tanár dühösen. – Tőlem fél, a légynek sem tudnék ártani, maga baromi állat! Az adjunktus újra a lombikja fölé hajolt. – Meglehet.- Mit meglehet? – dörmögte a tanár. – Felpofoztam én már magát? Megcsavartam az orrát, kitörtem a karját, megvertem?- Még nem – mondta az adjunktus a homlokába húzott fekete kalapja alól. Déry Tibor: Felelet

15. A) Mi a tudomány?- hogyan fejlődik, milyen eredményei vannak, hogyan különböznek normái, eljárásai és eredményei más területek normáitól, eljárásaitól és eredményeitől?B) Mi olyan nagyszerű a tudományban?- mi teszi értékesebbé a másféle normákat alkalmazó s ezért más eredményekre jutó, eltérő életformáknál?A B) kérdést szinte senki sem teszi fel. A tudomány kiválóságát az emberek előfeltételezik, nem érvelnek mellette. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a tudósok és a filozófusok úgy járnak el, mint korábban az Egy Igaz Római Anyaszentegyház védelmezői: az egyház doktrínái igazak, minden más értelmetlen pogányság. Bizonyos vitamódszerek és inszinuációk, amelyek valaha a teológiai retorika tárházába tartoztak, új otthonra leltek a tudományban

16. A tudományok virágzásából profitálnak az olyan élősködő diszciplínák is, mint a tudományfilozófia, amelyben a nevén kívül szinte semmi sem közös a tudománnyal. Egy hatéves gyerek szülei eldönthetik, hogy a protestantizmus vagy a zsidó hit alapelveire okíttatják-e gyereküket, vagy egyáltalán nem részesítik vallásos nevelésben, de a tudományokkal kapcsolatban nincs meg ez a szabadságuk. Fizikát, csillagászatot, történelmetkötelező tanulni; nem lehet helyettük mágiát vagy asztrológiát tanulni, vagy a legendákat tanulmányozni.Nem azt mondjuk, hogy vannak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy a Föld kering a Nap körül, míg mások úgy tartják, hogy a Föld egy üres gömb, amely tartalmazza a Napot, a bolygókat és az állócsillagokat.

17. Rendkívül aggaszt az a lehetőség, hogy ma betiltják a genetikailag manipulált élelmiszereket, holnap betiltják az orvosi célú állatkísérleteket, holnapután pedig homeopaták és sarlatánok elfogadott tagjai lesznek a műtéteket végző sebészcsapatoknak. A média anyagi érdekeit, a politikai döntéshozók populizmusát, valamint a természettudományok terén az egyetemi hallgatók egyre csökkenő szakmai tudását figyelembe véve ez a lázálom nem is olyan elképzelhetetlen, mint amilyennek tűnik! ( V. Mornstein)

18. És ne tévesszen meg bennünket az a libertarius retorika és a toleranciáról szóló nagyszabású színjáték! Kérdezzük meg tőlük például, hogy hajlandóak lennének-e a hopik nézeteinek ugyanakkora teret biztosítani az alapfokú oktatásban, mint a tudománynak, vagy kérdezzük meg az Amerikai Egészségügyi Szövetség valamelyik tagját, hogy megengedné-e ráolvasók működését az állami kórházakban, és hamarosan szembesülnénk azzal, hogy valójában milyen szűk korlátok között mozog e tolerancia.

19. A tudományos törvényeket és tényeket anélkül fogadjuk el, tanítjuk az iskolákban, tesszük fontos politikai döntések alapjává, hogy megvizsgáltuk, illetve szavazásra bocsátottuk volna őket. A modern társadalom nem azért "Kopernikusz-párti", mert Kopernikusz nézeteit demokratikusan megvitatták, szavazásra bocsátották, és egyszerű többséggel elfogadták; a modern társadalom azért fogadja el Kopernikusz tanait, mert a tudósok Kopernikusz-pártiak, és az emberek ma éppolyan kritikátlanul fogadják el a tudósok, ahogy valaha a püspökök és bíborosok kozmológiáját.

20. Persze tudom, hogy az egész országot érintő ügyben a Parlamentnek kell dönteni.Egyik éjjel Washingtonban vérfagyasztó álmom volt: az amerikai képviselőház 215 szavazattal 197 ellenében eltörölte Newton gravitációs törvényét." (Kemény János)

21. Mindegyikünk képes lehet megérteni, hogy egy eredmény mitől "tudományos eredmény", mit jelent a "tudományos bizonyítás", minek köszönhető, hogy a tudomány prediktív erővel bír, és így tovább.A szerző eléri, hogy az adat fogalma, a bizonyíthatóság elmélete, a falszifikáció elve csakúgy ismerőssé váljon, mint a tudomány alapját képező szkeptikus hozzáállásvagy metodológiai szigor. Az így megszerzett tudás igazi haszna: a különbségtevés képességének kialakítása. Ezzel a kiszolgáltatottság, a félrevezethetőség lehetőségének csökkentése és megalapozott döntések kialakítása. (Michael Zimmerman: Tudomány, áltudomány, képtelenség)

22. A gyermeknek csak olyan magyarázatot szabad adni, melyet tudása és érzelmi állapota alapján megért. Ha elmondjuk neki, hogy a föld a világűrben lebeg, és a tömegvonzás hatására a nap körül kering, de azért nem esik bele a napba - ezt zavarosnak fogja találni. Tapasztalatból tudja, hogy minden áll valamin, hogy mindent tart valami. A föld helyzetét a világűrben csak akkor fogja jobban megérteni, ha a magyarázat erre a tapasztalati tudásra alapozódik. Még fontosabb, hogy biztonságérzetéhez szüksége van arra az elképzelésre, hogy a világ szilárdan áll a helyén. Ezért aztán jobban megfelel neki a mítoszok világmagyarázata, vagyis hogy a föld egy teknősbéka hátán nyugszik. (Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek.)

23. Abban az országban (itt, nálunk), ahol szkítha kongresszusokat tartanak, ahol füvesasszonyok kezelnek rákos betegeket, ahol „természetgyógyászok” jó pénzért félrehúzzák a beteg ágyát az ártalmas tellurikus sugarak útjából, ahol az asztrológia, a tenyérjóslás, a talpmasszázs „alternatív” tudománynak számít, ahol „táltos-tanárok” adják elő az elsüllyedt Múról származó, kilencszeres géncsavarodású magyarok történetét, ahol stabil közönsége van a magyar nyelv párthus (szkítha, hun, sumer, kelta stb.) eredét „bizonyító” amatőr nyelv bogarászóknak (akik, ugyebár, végre szemétre dobták a zsidók által felbérelt orosz nyelvészek – vagy az oroszok által felbérelt zsidó nyelvészek – magyarellenes finnugor-elméletét), ahol „bebizonyították”, hogy minden írásrendszer a magyarok tízezer évvel ezelőtti írásának a leszármazottja….

24. Szemipalatyinszkban egy föld alatti kísérleti atomrobbantáson állítólag egy különleges berendezés, egy „kristály modul” hatását vizsgálták a nukleáris robbanásra. Azt állították, hogy ez a „kristály modul” bekapcsolása esetén a robbanás energiáját felére csökkenti. Ha pedig az ember egyszerre több ilyen berendezést kapcsol be, a robbanás ereje „lenullázódik”.A berendezés atomerőműveknél garantáltan védelmet nyújt az esetleges balesetek ellen.

25. A posztdokok élvezettel szidják professzorukat, és szívesen hallgatják más posztdokok jajongását. Mindazonáltal vaksággal vannak megverve. Mindegyik ismerni véli professzorát, és képesnek tartja minden rosszra; mégis, röviddel az állásváltoztatás előtt és még gyakrabban utána, a posztdok megállapítja, hogy ezt azért még ő sem gondolta volna róla. Ez nem akadályozza meg a posztdokot abban, hogy a következő főnöktől, aki szintén nem szent, ugyanúgy hagyja magát kihasználni. Ez büntetlen marad, mert az egyetemi és kutatóintézeti derékhadnak nincs hatékony politikai képviselete, és könnyebb lenne egy macskanyájat díszlépésben felvonultatni, mint a posztdokok népecskéjét megszervezni.

26. ... A mendelizmus–morganizmus csak a véletlenszerűségen épül és ezzel ez a "tudomány" egyszersmind tagadja azt, hogy az élő természetben szükségszerű összefüggések fordulnak elő, terméketlen várakozásra ítélve ezáltal a gyakorlatot. Az ilyen tudománynak nincs alkotó jellege. Az ilyen tudomány alapján lehetetlen a tervszerű munka, a céltudatos gyakorlat, lehetetlen a tudományos előrelátás.Már pedig az a tudomány, amely nem nyújt a gyakorlatnak világos perspektívát, erőt a tájékozódáshoz, bizonyosságot a gyakorlati célkitűzések elérhetőségére vonatkozóan, nem érdemli meg, hogy tudománynak nevezzék. (Taps.)(Liszenkó zárszava)