1 / 8

A Kunsági Borvidék

A Kunsági Borvidék. 1. Területe:. Bács-Kiskun északi, középső és keleti-délkeleti területe Pest-megye Budapesttől délre eső területe Jász-Nagykun-Szolnok-megye egész területe. Kunsági Borvidék. Csongrádi Borvidék. Hajós-Bajai Borvidék. 2. Történelme:.

glyn
Download Presentation

A Kunsági Borvidék

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Kunsági Borvidék

  2. 1. Területe: • Bács-Kiskun északi, középső és keleti-délkeleti területe • Pest-megye Budapesttől délre eső területe • Jász-Nagykun-Szolnok-megye egész területe Kunsági Borvidék Csongrádi Borvidék Hajós-BajaiBorvidék

  3. 2. Történelme: • Kőrösi kultúra, 6000 éves szőlőmag leletek • első ismert első okleveles említése a szőlőskerteknek Alpár és Kürt között I. Géza király 1075-ben kiadott, a Garamszentbenedeki apátságot alapító oklevele, hitelesítő tanú: László herceg – később I. (Szent) László király • 1200-as évekből Csepel szigetén királyi szőlőkről történik említés III. András (utolsó Árpád-házi királyunk) adománylevelében • Török hódoltság: ahol a lakosság megmaradt, ott a szőlő is pl. Cegléd, Kecskemét, Halas stb. • Török adóösszeírások 1545-1580 között pl. Solton közel 2.000 hl-es borterméssel számolnak. • 1662-ben Jászberény lakosai a Hatvani basától 7 év adómentességgel kaptak ösztönzést szőlőtelepítésre • XVIII. század: Cegléd-Nagykőrös-Kecskemét: az állat tartás mellett a bortermelésa legjelentősebb termelési ág • Homokveszedelem: 1700-as évek vége: a települések védelmét szőlő-gyümölcsös-erdő telepítése szolgálta. • 1855-ös kataszteri felmérés: Bács-Bodrog vármegye: 23.000 kh • Pest vármegye: 24.000 kh • Jászkun kerület: 23.000 kh szőlőterület • Filoxéravész: az immunis homok menti át a magyar szőlő-bortermelést – Mathiász János Kecskemétre költözik • Trianon: nálunk marad a szőlő, elcsatolásra kerül a piac válság – közpince hálózat • 1961-65: nagyüzemesítés utáni nagy rekonstrukció – túlnyomóan a régi fajtákkal, művelésmód kezdődő átalakítása • 1976-82: rekonstrukció: fajta és művelésmód váltás – világfajták megjelenése, terjedése • rendszerváltás: tulajdonosváltás – szőlőtermeléstől tulajdon és érdekeltség tekintetében különválik a borászat

  4. 3. Adottságok:

  5. 4. Művelésmódok: középmagas, magas kordon – biztosító csap és takart szálvessző helyenként – modernizált formában –a hagyományos takarásos fejművelés

  6. 5. Fajták: Régi hagyományos, vagy hosszú idejeelsősorban nálunk termelt magyar fajták: Arany sárfehér Ezerjó Kadarka Kékfrankos Kövidinka Olaszrizling Pozsonyi fehér Magyar nemesítők által az elmúlt100 évben előállított fajták: Bianca Cserszegi fűszeres Generosa Irsai Olivér Kunleány Zalagyöngye Dunagyöngye E két fajtacsoport adja az ültetvények 80 %-át Kékfrankos Kadarka Cserszegi fűszeres

  7. Nem magyar ( világ fajták) Chardonnay Chasselas Ottonel muskotály Rajnai rizling Rizlingszilváni Zöld veltelíni Cabernet franc Cabernet sauvignon Merlot Pinot noir Zweigelt Chardonnay Cabernet franc A borvidéken hetvennél több fajta van termelésben, de 10-15 fajta adja az összes terület 2/3-át

  8. Köszönöm a figyelmet !

More Related