Balassi Bálint

1. Balassi Bálint Avagy a magyar reneszánsz második korszakának nagy alakja!

2. Balassi Bálint1554. október 20.-1594. május 19.

3. Helye irodalmunkban • A magyar nyelvű líra első világirodalmi rangú képviselője. • 8 nyelven beszélő tudós költő. • „Sas volt ő az apró madarak előtt.”(Rimai János) • Élete igazi nyugtalan reneszánsz élet: feudális nagyúr, de a feudális társadalom üldözöttje is. Otthontalan költő, s mint ilyen a feudális társadalom minden rétegével kapcsolatba került.

4. Élete: • 1554. október 20-án született Zólyomban. Apja gyarmati Balassi János, aki ekkor a zólyomi vár főkapitánya . • Az ifjú Bálintnak egy esztendeig Bornemisza Péter volt a nevelője, tudományokban, vitézi dolgokban oktató mestere.  • 1565 őszétől, apja kereskedelmi kapcsolatai révén, három-négy esztendőre Nürnbergbe került, ahol, mint magántanuló, középszintű iskolát végzett. • Az egyetemre járás azonban kimaradt az életéből, mert apját1569 őszén Pozsonyban, hamis vádak miatt fogságba vetették. 

5. Balassi János 1570 tavaszán,  megszökött a fogságból s 1572 nyaráig Kameniec várában éltek. Az ifjú Bálint itt fordította le ( németből), „szerelmes szüléinek háborúságokban való vigasztalására”, a Beteg lelkeknek való füves kertecskét, amelyet1572ben, Krakkóban kinyomtattak.  • 1575-ben A Báthori István ellen indított hadjáratban vett részt, de már Erdélynél elfogják. A fejedelem barátjaként kezeli (Báthory udvarában ismerkedik meg az olasz reneszánsz kultúrával) ,és mikor lengyel királlyá választják,1 évre magával viszi Lengyelországba. Itt ismerkedik meg a lengyel reneszánsz kultúrával. • Apja 1576. május 6-ánVágbesztercén meghal . • Nagybátyja mindenből kisemmizi, reménytelen pörösködésbe kezd, anyagilag tönkre megy. • Házassági szándékkal több hajadonnak udvarolt, akikhez, az akkori szokásokat követve, bókoló verseket írt. Ezek a kor divatos dallamaira szerzett, az udvari szerelem normáit követő, sőt a petrarkizmus és a neoplatonizmus néhány elemét is felvillantó versek, amelyek között a magyar virágének-frazeológia is helyet kap

6. 1578 táján újra találkozott Losonczy Annával, akivel gyermekkoruk óta ismerték egymást, és belészeretett. • Anna ekkor Ungnád Kristófegri várkapitány felesége. • Az asszony egy ideig viszonozta a költő érzelmeit, aki talán azért, hogy szerelme közelében lehessen, s egyúttal vitézi hírnevet is szerezhessen, egri szolgálatra jelentkezett.  • Ő ihlette az Anna- és Júlia -verseket. • Ám Anna ekkora hagyja el a végvárat férjével. Balassi a haditanácstól áthelyezést kér Lengyelországba , de elutasítják. Ezután a végvárban éli a vitézek kicsapongástól és féktelenségtől sem mentes életét.

7. 1584 karácsonyán, Sárospatakon feleségül vette megözvegyült unokahúgát, Dobó Krisztinát, s egyúttal időlegesen elfoglalta az ottani várat is. Ez a tette viszont főbenjáró véteknek számított, hiszen Sárospatak zálogbirtokként is a király tulajdona maradt. Ezzel a felségárulás és a vérfertőzés bűnét is elkövette. • 1585 őszén megszületett fia, János • 1586 áttér a katolikus hitre. Okai sokrétűek:pl. a Habsburgokhoz való közeledés szándéka – menteni a menthetőt • 1587 nyarán, a zaklatott élettel elégedetlen felesége hűtlen lett hozzá, s házasságukat később érvénytelennek nyilvánították

8. 1587 novemberében megözvegyült Losonczy Anna. • Balassi újult erővel látott a versírásnak, s megalkotta a míves belsőrímekkel ékesített Balassi-strófát. • Szerelmes verseibenLosonczy Anna a versciklus főszereplőjeként nem evilági asszony többé, hanem a fiktív, Júlia névvel felruházva, istenasszonnyá magasztosul .1589-re kiderült, hogy a megnyerhetetlen asszony nem hozzá, hanem Forgách Zsigmondhoz fog feleségül menni. • 1589 őszén elhagyta az országot, s Lengyelországba ment. Krakkóban és Dębnóban, Wesselényi Ferencnél vendégeskedett. Ám az elterjedt nézettel szemben semmi nem bizonyítja, hogy a vele egyidős magyar főúr feleségével, Szárkándy Annával szerelmi viszonya lett volna. Éppen ezért a tíz versnyi önálló gyűjtemény, a Célia-versek ihletőjét sem benne kell keresnünk. • Halála:. Esztergom 1594-es ostroma során, 1594. május 19-én egy gyalogos roham közben egy szakállas ágyú golyója mindkét combját elroncsolta. Az orvosok amputációval még megmenthették volna, de ő nem fogadta el, mondván egy vitéz nem élhet lábak nélkül. Vérmérgezésben és vérveszteségben halt meg.

9. Költészete • Poeta doctus • Költői tudatossággal törekedett életművének megszerkesztésére→Balassi-kódex • Nevéhez fűződik a Balassi –strófa megalkotása is. • Műveit tematikusan csoportosítjuk(szerelmes, vitézi, istenes versek)

10. Korai költészetében a magyar énekszerzés hagyományait követi. A vers szerves része a szöveghez megadott nótajelzés( ad notam). • Költészetének újdonsága, a szövegvers felé történő elmozdulás.( Ez verstörténeti fordulatnak tekinthető a magyar líra alakulásában.) A versek zeneisége, a költői képek szerepe felerősödik, a mű fokozatosan eltávolodik a valóságos élethelyzettől, s átlép a fikció világába.

11. Kompozíciós megoldások: • Költészetének első szakaszában inkább a szimmetria, a három pillérű kompozíció a domináns • Később az aranymetszés szabályát érvényesítő szerkezet. ( Az Egy katonaének esetében mindkettőt láthatjuk)

12. Szerelmi költészetének Jelentősége: • ő szervezte először ciklusba szerelmes verseit. • Balassit a magyar szerelmi költészet megteremtőjeként tisztelhetjük. • Verseiben érzékelhető a reneszánsz ember öntudata, a szerelmet az emberi értékek csúcsának tekinti. • szerelmi költeményeinek tekintélyes része fordítás, művein érezhetjük az itáliai reneszánsz s főleg Petrarca hatását. • Balassi szerelmi költészetének gyökerei a lovagi költészetig, trubadúrlíráig nyúlnak vissza – a hölgy eszményítése, udvarlás, bókolás hangja, távolságtartó attitűdje miatt. • Helyet kapnak benne a virágénekek • kedvelt virágmetaforái (rózsám, violám). • A női test szépségének kiemelésében, finom hangú erotikus célzások is szerepet kapnak. • (konkrét mű elemzése – órán!)

13. „Katonaköltő”-vitézi versei • A közhiedelemmel ellentétben Balassinak csupán egyetlen "katona verse" van, ez az „Egy katonaének”. • A magyar irodalomban tőle olvashatjuk először az „édes hazám” szókapcsolatot a ”Búcsút mond hazájának, barátainak és mindenkinek akit szeretett ” című költeményében. • Egy katonaének: in laudem confiniorum – A végek dicsérete(Balassa-kódex 61. vers) a költő legismertebb verse 1589-ben, lengyelországi bujdosása idején keletkezett. • (részletes elemzése órai munka)

14. Istenes versei • Több kutató szerint Balassi istenes versei művészileg is a legértékesebbek. • Vallásos lírája reneszánsz jellegű: a magánember háborgásai, panaszai szólalnak meg benne.

15. Vége • Készítette: Szöllősi Péter 10.a • Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia Debrecen, 2009. 09. 17.