Adatgyűjtés beavatkozás nélkül

1. Adatgyűjtés beavatkozás nélkül Kutatásmódszertan WJLF SZM Pecze Mariann

2. Beavatkozás nélküli és beavatkozó vizsgálatok Tekintettel arra, hogy a vizsgálat résztvevői tudatában vannak-e annak, hogy éppen egy kutatás központi szereplői, vagy nincs tudomásuk arról, hogy megfigyelés tárgyai, beszélhetünk beavatkozó és beavatkozás nélküli vizsgálatokról. A fogalom a társadalomtudományi kutatásban Eugene J. Webb és társai 1966-ban angolul (Nonreactive Measures in the Social Sciences), majd 1975-ben német nyelven is publikált (Nichtreaktive Meßverfahren) kötetével vált széleskörűen ismertté. A hazai neveléstudományi kutatások az utóbbi néhány évben – a kvalitatív kutatási módszerek fokozatos térhódításának köszönhetően – fedezték fel a beavatkozás nélküli vizsgálatokban rejlő értékeket.

3. Beavatkozás mentes vizsgálatok abból dolgozom, amit találok, ami rendelkezésre áll Beavatkozó vizsgálatok azt kérdezem, amire kíváncsi vagyok

4. A módszer előnyei • A jelenségeket, személyeket nem befolyásolja a vizsgálat, így vélhetően nem lesz változás az események lefolyásában, illetve a tevékenységek eredeti formájában. • Az adatok elemzésénél egyaránt szerepet kaphat a kvantitatív és a kvalitatív tartalomelemzés. • Kvalitatív és kvantitatív adatok is létrehozhatók, amelyek jó lehetőséget adnak arra, hogy az adott személyről, csoportról, társadalomról, korról, jelenségről kialakítsuk álláspontunkat. • Alapoznak a kutatói intuícióra, kreativitásra, figyelemre. • Az eredmények ötletekkel szolgálnak további kutatásokhoz. • Módszerkombinációk alkalmazását teszik lehetővé, így a probléma több oldalról, többféleképpen való vizsgálatát szorgalmazzák.

5. Hátrányok • A megfigyelési, elemzési lehetőségek száma gyakorlatilag határtalan, így sokszor az „útvesztő” érzése lehet úrrá a kutatón (szükséges a megfelelő strukturálás, rendszerezés). • Érvényességi és megbízhatóságiproblémák állnak elő. • A szubjektív vonások nem küszöbölhetők ki (bár a kvalitatív vizsgálatok vállaltan értékhordozók, ahol a kutató hangja gyakran megjelenik). • A vizsgálatok időbeli lefolyása egzakt módon nem tervezhető. • Az általánosítás problémákat okoz. • Az események a kutatói kontroll teljes hiányával zajlanak le – nem a kutató akarata szerint (nem tud ált. szűrni – 35 év alatt, ffi-nő…)

6. adatforrások • Statisztikai adatok másodlagos elemzése • Szövegelemzés • Nem szöveges információk elemzése

8. Fókuszálás a kódolásban • Manifeszt tartalom • Látszó, felszíni tartalom – azonosítható jellemzők (pl. könyvben bizonyos szavak, festményen a színek) • Látens tartalom • A közlésekben rejlő tartalom – rejtett, mögöttes jelentés (nem kizárólag előfordulási gyakoriság alapján A két fókuszpont együttes alkalmazása

9. 1. Statisztikai adatok másodlagos elemzése • Primer statisztikai adatgyűjtés • Népszámlálás, adatlapok, kötelező adatszolgáltatások, ÁSZ • Tudatában vannak az adatszolgáltatásnak • Adatgyűjtő tudja, milyen infot akar összegyűjteni • Szekunder, utólagos, másodelemzés • Már beavatkozás nélkül történik • Probléma: • hiányos adatok • szándékoltan más info adása (kozmetikázás) • egyenetlen adatforrások (nem mindig gyűjtik) • kifejezések, kategóriák… nevének, tartalmának változása (iskolarendszer, közig….) 1867 – első hivatalos statisztikai szolg.

10. 2. Szövegek elemzése • Szakirodalom ismerete • Nem a kutatás tárgya, csak előkészítő!!! • Írott szövegek elemzése Anélkül, hogy létrehozásukat a kutató befolyásolná • Búcsúlevelek, naplók, levelezések • Parlamenti jegyzőkönyvek (Karsai László (1992) Kirekesztők) • Bírósági határozatk, ítéletek • Végrendeletek, mesék • Újságcikkek (Terestyéni TamásMAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei Szociológiai Szemle 2001/2. 16-34.) • Házirendek (Országos Diákjogi Tanács kutatása – Bíró Endre (1998))

11. Tartalomelemzés • Tartalomelemzésnek nevezzük azt a kutatási eljárást, amely segítségével a szövegadatokból, olyan következtetések vonhatók le, amelyek a közleményekben nyíltan nincsenek kimondva, de a szöveg szerkezetéből, az elemek együttes előfordulásából és azok törvényszerűen visszatérő sajátosságaiból kiolvashatók. • A tartalomelemzés tudatos, módszeres formája mellett mindenki végez ösztönös tartalomelemzést, amikor újságot olvas, tévét néz, vagy rádiót hallgat, a másik ember közléseit hallgatja, és közben a közlések értelmét kategóriákba rendezi. Az ösztönös tartalomelemzés igazi kvalitatív elemzés, minthogy a közölt tartalmak látens szintjét, mélyrétegét próbálja megragadni.

12. Terestyéni TamásMAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ A SAJTÓ TÜKRÉBEN Egy tartalomelemzéses vizsgálat eredményei (forrás: Szociológiai Szemle 2001/2. 16-34.) 2000-ben a Külügyminisztérium megbízása nyomán a Grey Budapest Reklámügynökség, a GFK Hungária Piackutató Intézet és a CEU között kutatási együttműködés jött létre az EU-csatlakozás magyarországi kommunikációs stratégiájának kidolgozására. Ehhez a munkához kapcsolódva a GFK megbízásából tartalomelemzést végeztünk a hazai sajtóstruktúrában meghatározó helyet elfoglaló országos és lokális lapoknak az Európai Unióval és a magyar csatlakozással kapcsolatos közlésein. A kutatás figyelmének középpontjában az a kérdés állt, hogy miképpen járul hozzá az országos és a regionális sajtó az EU-val kapcsolatos ismeretek terjesztéséhez és ezzel egy olyan reális EU-kép kialakulásához, amely elősegíti, hogy az állampolgárok átérezzék a csatlakozás jelentőségét, átlássák a szükségességét az ország hosszú távú fejlődése szempontjából, felmérjék az Európai Közösséghez való tartozás sokféle előnyét, de tisztában legyenek azzal is, hogy ezeknek az előnyöknek megvan a maguk ára.A vizsgálat egyfelől a klasszikus kvantitatív (statisztikai) tartalomelemzés (contentanalysis) módszerével dolgozott, azaz a kutatás szempontjából releváns fogalmak, témák, állítások, szimbólumok előfordulási és együtt-előfordulási gyakoriságával jellemezte a sajtószövegek tartalmát, másfelől a modern nyelvészetből, a szövegelméletből, a diszkurzus- és argumentációelemzésből, valamint a szemiotikából és a szociálpszichológiából táplálkozó kvalitatív szövegelemzést alkalmazott, amely az újságcikkek legfontosabb explicit és implicit üzeneteit, az ezek mögött meghúzódó előfeltevéseket, a jellegzetes érvelési módokat, valamint a szövegek által felkínált következtetéseket és sugallatokat vette számba.A vizsgálat a 2000. április 1. és szeptember 30. közötti időszakot fogta át. Az elemzés mintáját a fenti sajtótermékeknek a szóban forgó féléves időszakban megjelent összes olyan közlése képezte, amely érdemi, azaz a puszta említésen túlmenő, legalább egy mondatnyi állítással egyenértékű információt tartalmazott az Európai Unióról vagy valamilyen, az EU-hoz kötődő témakörről.

13. Sajtószabadság Központ Rádióműsor-vizsgálata • Tanulmányunk alapját a Pannon Rádió 2001. 30. heti (július 23-29.), politikai témákat feldolgozó műsoraiban elhangzottak adják. Kisebb mértékben támaszkodtunk a műsorok kvantitatív vizsgálatára, nagyobb teret kapott a műsorfolyamban elhangzottak kvalitatív, leíró-értelmező szövegelemzése. Az adott héten minden olyan műsort vizsgáltunk, amely teljes egészében társadalmi-politikai problémákkal foglalkozott, és amelyben a műsorvezető az általa felvetett kérdéseket a stúdióba meghívott vendéggel vagy a hallgatókkal beszélte meg. A mintába így nem kerültek bele a hírműsorok, a nem politikai témákat bemutató magazinműsorok, illetve a zenei műsorszámok. A vizsgált műsoridő így is meghaladta a 20 órát, tehát kellő alapot képez megalapozott vélemény kialakítására. Forrás: Az érthető frekvenciaA Pannon Rádió műsorai letölthető összefoglaló a kutatásról: http://www.sajtoszabadsag.hu/publikaciok/pannonradio/

14. 3. Nem szöveges információk elemzése szemét weboldalak Adott kor zenéje reklámok reklámok Nemzeti jelképek divat tévéműsorok falfirkák fényképek hírek

15. Nemzeti jelképek elemzése Bélyegek, pénzérmék, bankjegyek szimbólumainak vizsgálata - Pl: OMM – korona többnyelvűsége (német, magyar, ukrán, cseh, román, szerb) • Csepeli- Örkény (1996) Jelképek és eszmék az európai nemzeti himnuszokban (In: Regio – Kisebbség, politika, társadalom 1996. 7. évf. 2.sz. letölthető http://epa.oszk.hu/00000/00036/00025/pdf/01.pdf Euro 2002-től Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás-, illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok.