1 / 15

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA. A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága tízévenként egy pontossági osztállyal növekedett . A megmunkálás pontosságát befolyásoló tényezők (Hibaokozók).

gurit
Download Presentation

3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA A technikai fejlődéssel növekszik a szerszámgépek pontossága. Az elmúlt század elejétől a közepes nagyságú esztergák pontossága tízévenként egy pontossági osztállyal növekedett. A megmunkálás pontosságát befolyásoló tényezők(Hibaokozók). • A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák • A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága • MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák • Szerszámkopás okozta hibák • Hő okozta hibák

  2. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA a) A mdb. és a szerszám viszonylagos helyzetének meghatározottságából adódó hibák Helyzetmeghatározási és bázismegválasztási hibák. b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága • a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) • a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) • a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája • a szerszám pontatlanságából adódó hibák • egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. • a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak • méretes szerszám mérethibái • alakos szerszám alakhibái • forgó szerszámok ütése (orsótól független) • szélesélen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái.

  3. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA b) A gép és a gyártóeszközök geometriai pontatlansága • a szerszámgép geometriai hibája (nyugalmi, terheletlen állapotban mért hibák) • a kinematikai lánc hibái (mechanizmusok alkatrészei) • a szerszámél pályájának hibái (főorsó tengely = mdb. tengely és az ágyvezetés (szerszámpálya) párhuzamossági hibája • a szerszám pontatlanságából adódó hibák • egyélű forgácsoló szerszámok (eszterga és gyalukés) hibája nem befolyásolja közvetlenül a mdb. pontosságát - rossz forg. szim. • a többi szerszám hibái többé-kevésbé rámásolódnak • méretes szerszám mérethibái • alakos szerszám alakhibái • forgó szerszámok ütése (orsótól független) • szélesélen dolgozó szerszámok elhelyezési hibái. • a készülék pontatlanság okozta hiba • geometriai és szerelési hibák • készülék kopására figyelni kell

  4. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA c) MKGS rendszer alakváltozása okozta hibák • MKGS alakváltozása az alkatrészen • helyzethibát, • mérethibát, • alakhibát okoznak, • a rezgések - hullámosságot. • Erőhatás okozza( súlyerő, szorítóerő, forgácsoló erő, kiegyensúlyozatlan részek okozta röpítő erő) • Erőhatásra a rendszer elemei alakváltozást szenvednek  a szerszámél helyzete megváltozik. Az erő meghatározása: • kísérleti úton • erőmérés • teljesítmény mérés alapján • analitikus úton • fajlagos forgácsoló erő felhasználásával • normatív összefüggések felhasználásával.

  5. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Az egyszerű kezelhetőség érdekében a forgácsoló fő és mellékmozgások irányában célszerű komponensekre bontani. • F – forgácsoló erő a szerszámot és szerszám-befogó rendszert • P – alakító erő a mdb.-ot és az azt befolyásoló rendszert terheli A számításoknál szükségünk lesz - a merevség, elmozdulékonyság értelmezésére (az MKGS rendszer jellemzésére használják a hibák vizsgálatánál) Merevség: a szerkezet (vagy mdb.) rugalmas alakváltozással szembeni ellenálló képességét értjük. mdb - merevségi tényező P - ható erő (N) y - erőhatás irányába eső elmozdulás (mm)

  6. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA Elmozdulékonyság: a szerkezet (vagy mdb.) egységnyi erő hatására létrejött, adott irányú elmozdulása. Wmdb - elmozdulékonysági tényező ymdb - terhelés irányába eső elmozdulás (mm) P - elmozdulás irányába eső erő (N) A mdb. merevsége • Alakváltozás szempontjából - a mdb. méretei és az esztergálásnál fellépő erők figyelembevételével megkülönböztetünk teljesen merev és rugalmas mdb.-ot • Teljesen merev: ha a forgácsoláskor fellépő alakítóerő a mdb.-on nem okoz mérhető rugalmas alakváltozást. • Rugalmas: ha az alakító erő a mdb.-on mérhető rugalmas alakváltozást hoz létre.

  7. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA d) Szerszámkopás okozta hibák A mdb. méretváltozása szempontjából a • hátkopás • élkopás • csúcskopás játszik fontos szerepet, mivel a megmunkálandó felületre merőleges irányban változtatják a szerszám méretét. • Mérethibát okoz: a szerszám kopása azonos munkadarabok méretre állított szerszámokkal végzett megmunkálásakor, sorozat vagy tömeggyártás esetén. • Alakhiba: a szerszám kopásából nagyméretű munkadarabok megmunkálásakor keletkezik.

  8. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA • Méretváltozást - közvetlenül mérik, - közvetve a hátkopásból határozzák meg. szerszám rövidülése hátkopás hátszög • A következő lineáris összefüggésekkel kifejezhető (kopásgörbe lineáris szakasza) L2 = C1  t - forgácsolás ideje, min. L2 = C2  L - szerszám forgácsolási útja, m v. km L2 = C3  A - a megmunkált felület nagysága, m2 C1, C2, C3 - a munkadarab anyagától, a megmunkálás körülményeitől függő állandók

  9. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA e) Hő okozta hibák Pontosságot befolyásolják a fellépő hő okozta alakváltozások. Hővé alakul forgácsolásnál : - alakváltozáshoz - súrlódáskor felhasznált energia. • Hő származik: - gép mozgó alkatrészeinek súrlódásából - elektromotor hidraulikus rendszer működéséből Következmény: MKGS rendszer elemei melegednek és deformálódnak. Állandósult hőállapot: • a rendszerben a hő egyensúlyban van • keletkező hőmennyiség = eltávozó hőm. • MKGS elemeinek hőmérséklete állandó

  10. 3.4. A MEGMUNKÁLÁS PONTOSSÁGA • Változó hőállapotú rendszer üzemelés kezdeti, befejező szakasza hosszabb munkaszünet • szerszám 10-20 perc • nagyobb tömegű 3-4 óra alatt érik el az állandósult hőállapotot. • Pillanatnyi hőállapot A mdb felmelegedéséből adódó hiba Döntően a forgácstőben keletkező hő idézi elő. • Furatban több hő keletkezik, mint KHF forg. • A mdb. felmelegedés nő, ha V, S, a

  11. 3.5. A megmunkált felület minősége Felületminőség (FM): - Felület geometriája (felszíne, „domborzata”, topográfiája, érdessége…) - Felületi réteg állapota Felület geometriája : - mikrogeometria érdesség - makrogeometria Érdességi jellemzők: • elméleti • valóságos

  12. 3.5. A megmunkált felület minősége Elméleti érdesség:

  13. 3.5. A megmunkált felület minősége Átlagos érdesség: Valóságos érdesség: érdességi mérőszámok Egyenetlenség magasság: Hordozóhossz: Viszonylagos hordozóhossz:

  14. 3.5. A megmunkált felület minősége Az elméleti értéktől való eltérést a megmunkált anyag tulajdonságai, a technológiai adatok, a szerszám állapota, az MKGS rendszer rezgései okozzák. Éllekerekedési sugár

  15. 3.5. A megmunkált felület minősége Felületi réteg tulajdonságai A forgácsolt felületére jellemző tulajdonságok jelentősen befolyásolják az alkatrész felhasználási tulajdonságait Jellemezhetjük: • Maradó feszültség nagysága, előjele, mélysége • A felületi felkeményedés mértéke • Szövetszerkezet megváltozása

More Related