290 likes | 416 Views
Biofermentációs eljárások. Többezer éves múlt, erjesztés-savanyítás, stb. A XX. században különböz korszakai voltak 1. Citromsav korszak (1940-ig) föleg élelmiszeripari, erjedésipari termékek (tejsav, etanol, aceton, butanol, riboflavin, enzimek) 2. Antibiotikum korszak (kb. 1960-1970)
E N D
Többezer éves múlt, erjesztés-savanyítás, stb. A XX. században különböz korszakai voltak • 1. Citromsav korszak (1940-ig) • föleg élelmiszeripari, erjedésipari termékek • (tejsav, etanol, aceton, butanol, riboflavin, enzimek) • 2. Antibiotikum korszak (kb. 1960-1970) • antibiotikumok, szteroidok, aminosavak, enzimek, stb. • ekkor dolgozták ki a steril technikáknak, az oxigénellátásnak, a • mikroorganizmusok nagyüzemi körülmények között való • kezelésének, a törzsnemesítésnek a módszereit 3. Jelenlegi korszak (ez a biotechnológia) • Jellemzi: • Új energiaforrások alkalmazása • Óriási fermentorok • Mszerezés, optimalizálás, komputerizáció • Új, molekuláris biológiai módszerek
Cél: • 1. Sejtmassza elállítás (SCP) • 2. Sejtkomponensek elállítása • 3. Metabolizmus-termék elállítása • 4. A mikroorganizmusok átalakító képességének kihasználása • 5. A mikroorganizmusok lebontó képességének kihasználása Alkalmazási területek • 1.Élelmiszeripar • 2. Gyógyszergyártás • 3. Vegyszergyártás • 4. Környezetvédelem • 5. Egyéb
1. Sejtmassza előállítás (SCP) Mi a célja? • Kiegészít, fleg takarmányozási célra használható fehérjeforrás elállítása új típusú alapanyagokból. • Normál esetben emberi fogyasztásra való alkalmazása nem célszerű. Előnye: • független a mezgazdasági termeléstl, • nem szezonális gyártás nagyméretű készülékekben, • automatizálható, • kis munkaerő igény • teljes biológiai érték fehérjét tartalmaz Hátrány: eszközigényesség (100 000 t/év MeOH (metanol) alapú SCP-hez több Mrd Ft) • nagy energia- és vízfelhasználás, sok szennyvíz A MeOH alapú SCP elállítás jövje: • 1. Mszakilag megoldott, tápértéke jó, Ny-Európában engedélyezett, • Oroszországban az élelmiszerellátási problémák megoldására erltetett ütemben fejlesztették. • 2. Gazdaságosság - alapanyag ár-függvénye • - legyen termotoleráns az eljárás • - javuljon a termelékenység • - esetleg termeljen további értékes anyagokat • 3. Piaci helyzet: verseng a szójadarával, de még nem olcsóbb
2. Sejtkomponensek elállítása • Ipari enzimek: • nukleinsavak • Poliszacharidok • xantán • poli-b-hidroxi-butirát (lebomló manyag) • rDNS termékek
3. Metabolizmus-termék eláőllítása a/ Primer metabolitok • Aminosavak • Az élelmiszeriparban: • ízjavító anyagként (Na-glutamát, Naaszpartát) • antioxidánsként (cisztein gyümölcslevek- ben, triptofán, hisztidin) Takarmánykiegészítként (lizin, metionin) • Gyógyszerként (infúziós oldatokban) • Vegyipari eljárások alapanyagaként alkalmazzák • Lizin, triptofán, glutaminsav • A japánok a nagymenk, génmanipulált törzsekkel, • számítógépes vezérlés, 2-300 m3-es fermentorokban termelnek • Alkoholok: etanol: elször vegyszerelállítás, utána etilénbl csinálták (olajbség), majd megint erjesztéssel, benzin helyett • aceton-butanol: csökken a jelentsége • Szerves savak: citromsav: többszázezer tonna/év • glükonsav • ecetsav(de ez lehet inkább mikrobiológiai transzformáció) • tejsav b/ Szekunder metabolitok • Vitaminok • B2 (riboflavin),B12, A-provitamin (b-karotin) • Alkaloidok: anyarozs alkaloidok: gyógyszerek • Antibiotikumok: több tízezret írtak le, vizsgáltak meg, de csak • néhány száz van kereskedelmi forgalomban. A hatásspektrum, a hatásmechanizmus, a • termel törzs, a bioszintézis útja és a kémiai szerkezet alapján lehet csoportosítani ket
4. A mikroorganizmusok átalakítóképességének kihasználása • oxidáció, redukció • hidrolízis, kondenzáció • izomerizálás • Szteroid-transzformációk (oxidáció, redukció, hidrolízis, • észterképzés) • Glükóz-aszkorbinsav átalakítás (szorbit-szorbóz) • glicerin - dihidroxi-aceton • Prosztaglandinok (PGF2a) arachidonsavból • Antibiotikumok sokféle transzformációja (hatástalanítás) • Peszticidek transzformációja (környezetvédelem)
5. A mikroorganizmusok lebontóképességének kihasználása • Cellulóz-felhasználás • Csirketoll (keratináz) • Napraforgómag héja • Lignin-lebontás • Sajt savó, kipréselt cukornád
Felhasználási területek Bányászat • Gyenge ércek kilúgozása fémköt mikroorganizmusokkal • (Thiobacillus ferrooxidans) • Fe2+ --------Fe3+ • S -----------H2SO4 • Réz- és uránbányászat Kriminalisztika • Tettesek azonosítása Mezgazdaság • Cél: a vegyszerezés szintjének csökkentése • Japán: rizsallergiát okozó fehérjét nem tartalmazó rizs elállítása • USA: rovarkártevknek ellenálló gyapot elállítása • szabályozott érés paradicsom elállítása • Génmanipulált burgonya: Régészet • Fáraók közötti rokonság megállapítása Katonai alkalmazások • Antrax teszt Végtelen széles lehetségek a felhasználásra, és újabbakkal bvül, a molekuláris biológiai módszerek alkalmazásával (mesterséges enzimek, nem vizes közegben mköd enzimes katalízisek, biológiai számítógép, molekuláris méret mechanikai konstrukció, kihalófélben lev állatok, (pl. panda nyúlban) klónozással való szaporítása, stb.) Élelmiszeripar • Erjesztéses iparok • Alkoholgyártás • Élesztgyártás • Tejtermékek • Savanyúságok, húsipar Gyógyszeripar • Gyógyítás • Antibiotikumok • Szteroid alapanyagok • HIV ellen antiszensz RNS • Tripla hélix DNS (jobbnak várják mint az anti-szensz RNS-t) • Génterápia: az els elfogadott eljárások bevezetését 1997-re • várták • Human Genome Project • Farmakogenomiális vizsgálatok • azaz annak vizsgálata, hogy az egyes emberek eltér • genetikai háttere hogyan befolyásolja az új • gyógyszerjelöltek hatását • Megelzés • vakcinálás Diagnosztizálás • In vitro gyógyszeripari vizsgáló és ellenrzési eljárások • USA: 290 M USD/év a kísérleti állatok felhasználására, évi • 5%-kal n. Ma még ennek csak nagyon kis részét váltják ki in • vitro módszerekkel, de gyorsan növeked terület
Szeszipar Ajánlott irodalom Gyimesi,L és Sólyom,L: Élesztő és Szeszipari Kézikönyv Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,1979 1.fejezet: Élesztő- és szeszgyártás mikrobiológiája 4.fejezet: Szeszgyártás Békési,Z. és Pándi,F.:Pálinkafőzés Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2005 2.fejezet.: A gyümölcspálinkák alapanyagai 4.fejezet.: Lepárlás és pálinkafőzés
Anaerob fermentáció Az alkoholos erjedés fő lépései A Saccharoyces cerevisiae szerepe az alkoholos erjesztésben Másodlagos erjedési melléktermékek Az élesztőtörzsek ipari alkalmazásának elvárásai Az ipari erjesztési technológiák fő jellemzői Az élesztők élelmiszeripari alkalmazása
Hexóz foszforilezése 2 mól triózfoszfát DHA GAP hexokináz Triózfoszfát dehidrogénezése foszfoglicerinsav ATP ADP kináz ADP NAD+ ATP NADH2 piruvátkináz Foszfoenol piroszölösav képződése ADP -H2O ATP Piroszölösav CO2 dekarboxiláz NADH2 alkoholdehidrogenáz Acetaldehid NAD+ Etilalkohol Alkoholos erjedés főbb lépései (EMP ciklus) egyensúly!
Saccharomyces cerevisiae Fakultatív anaerob szervezet Anyagcserét szabályozó mechanizmusok Pasteur effektus:molekuláris oxigén jelenlétében az erjesztés gátlódik Crabtree effektus: a cukor felesleg még jó oxigén ellátás mellett is gátolja a légzési enzimeket aerob 6CO2 + 6H2O Hexóz lebontás anaerob 2CH3-CH2-OH + 2CO2 A légzés energia mérlege Glükóz6H2O + 6CO2 + 673,4 kcal 100 kg 48 kg élesztő szárazanyag Az erjesztés energiamérlege /hatásfok=26%/ Glükóz + 2Pi + 2ADP C2H5OH + 2CO2 + 2ATP + 14,6kcal 100 kg 51 kg 49 kg
Saccharomyces cerevisiae jelentősége az erjesztésben (folyt.) Fermentatív fajok: represszáló szénforrások (G,F,Mannóz) jelenlétében az alkoholos erjedés részaránya aerob viszonyok között is preferált, gyors a cukor bontás, kicsi légzési hasznosulás Katabolit represszió(Crabtree effektus) glükóz jelenlétében a légzési enzimek szintézise gátolt Respiratív fajok: glükóz légzési enzimeket gátló hatása nem érvényesül, dominál a terminális oxidáció Pasteur effektus (átkapcsoló mechanizmus) az élesztők oxigén jelenlétében csökkentik a glükóz felvételt és alkohol helyett sejttömeg képződik energetikai problémák (hatásfok! 2/38 ATP arány; 20x több cukor szükséges
NADH2 NAD+ glicerintermelés fokozása 2% → 30% Erjedési mellékreakciók I. 1) Glicerin képződés 2) Szerves savak képződése
Közvetlenül erjeszthető szénhidrát források • cukornád, cukorrépa: nincs szükség enzimre • cukor cirok: szacharózon kívül keményítő amiláz/ celluláz adagolás • melasz: invertáz /növeli a kitermelést asszociál az élesztő sejtfalon, elősegíti a cukor transzportot • bagasz: (kipréselt cukornád): celluláz/ hemicelluláz fokozza a kitermelést; invertáz • tejsavó: környezetvédelmi probléma BOD /BOI/= 30-40ezer mg/l a laktózt a S.cerevisiae nem képes hasznosítani USA: 9 millió tonna/ év savó potenciális: 35 millió hl alkohol Magyarország: 60 ezer tonna/ év savó
Keményítő tartalmú nyersanyagok feltárása Alapelv: → feltárás és folyósitás alfa-amiláz → cukrosítás glükoamiláz kukorica: termostabilis α-amiláz, (B. amiloliquefaciens, B. licheniformis nem termostabilis α-amiláz: (B. subtilis) glükoamiláz (Asp. niger ) árpa: probléma a β-glükán (glükóz extrakció) tartalom megoldás: proteolitikus enzim (feltárásnál) és β-glükanáz adagolás(erjesztés előtt) rizs: hántolatlan rizs: magas β-glükán tartalom, β-glükanáz adagolás cassava/ manióka: gumós (keményítőtartalom: 25-30%) aprítás/ szeletelés/ szárítás → ipari nyersanyag forrás feldolgozás: mint a kukorica → α-amiláz + glükoamiláz A kitermelést fokozza a celluláz adagolás (T. reseii) 150-160 liter absz. alkohol / tonna
A szeszgyártás műveleti lépései • Nyersanyag feltárása • Cefrézés • Erjesztés • Leerjedt cefre feldolgozása szeparálás • Desztilláció nyersszesz kinyerése finomszesz desztillálása vízmentes alkohol előállítása
Pálinka • A pálinka az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos, magyar fajtája. Az európai uniós jogszabályoknak (Council Regulation (EEC) No 1576/89) megfelelően a "pálinka" szót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja.
Cefrézés • Tisztitás • Apritás • Adalékok… • pH beállítás (borkősav azaz 2,3-dihidroxi-butándisav ) • Pektin bontó enzimek • Élesztő kultúra Lezárás
Az erjesztés • A élesztő elszaporodása (aerob) • Alkoholos forrás (anaerob)
Desztilláció azaz a pálinka főzés • Egylépcsős • Kétlépcsős • Deflegmáció azt a folyamatot mondjuk, melynél a szesz- és vízgôz elegyét nem teljesen, hanem részlegesen hûtjük le, avégbôl, hogy annak csak egy része cseppfolyósodjék. Miként a szeszes folyadék forralásakor viszonylag szeszdúsabb gôzt kapunk, ennek megfordított mûveleténél a szesz + vízgôzbôl egy szeszre hígabb folyadék és dúsabb gôz keletkezik. A lehûtést vízzel, vagy a lepárlandó cefrével végezhetjük, így a meleg sem vész kárba. A hûtôfolyadék ne legyen melegebb az elôállítandó szesz forráspontjánál (rendesen alatta is van: 50-70 Co). A lecsapódott folyadékot flegmának, vagy lutternek nevezik, s visszavezetik a lepároló rendszerbe. • Rektifikálás Ha szeszes folyadék 2-3 vagy egy egész sorozat külön edényben vagy egy készülék elkülönített részeiben van elhelyezve, s a szeszes gôzök ezeken sorjában végighaladnak, akkor eleinte a gôzök lecsapódnak, s ezzel az illetô edény vagy rekesz szesztartalmát növelik. Egyben azonban a gôzök felmelegítik a folyadékrészleteket, és a folyton jövô gôz végül is felforralja sorban a rekeszek tartalmát, miáltal alkoholban mindig dúsabb és dúsabb gôzök keletkeznek. Ez a folyamat tulajdonképpen sokszor ismételt lepárlás, azzal a különbséggel, hogy nem hûtôben cseppfolyósodik a gôz, hanem a rekeszek szeszes folyadékában. .
Desztilációs készülékek: • Hagyományos:
Rektifikáló oszloppal • Tányér szám 5-10
Kedves műfaj kedvelő barátunknak Dr. Kovács Barnának ez úton kivánunk Boldog születésnapot!