A foglalkoztatás lehetőségei és adózási szabályai a civil szervezetek részére

1. A foglalkoztatás lehetőségei és adózási szabályai a civil szervezetek részére

2. Foglalkoztatási jogviszonyok A szervezetek mint jogi személyek a magánszemélyekkel az alábbi jogviszonyokat hozhatják létre: • munkaviszony, • megbízási jogviszony, • vállalkozási jogviszony, • önkéntes jogviszony.

3. Munkaviszony A munkaviszony olyan tartós jogviszony, amelyben a civil szervezet mint munkáltató áll jogviszonyban a magánszemély munkavállalóval. A civil szervezet ugyanúgy létesíthet munkaviszonyt a magánszemélyekkel, mint a gazdasági élet bármely szereplője. A munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza (legfontosabb szabályok: 71.§.-81.§, 86.§-94.§, 95.§-101.§), tehát az alapítványok, egyesületek alkalmazottaira is a Munka Törvénykönyve vonatkozik.

4. Munkaviszony A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, határozott vagy határozatlan időre. A munkaviszonyt írásba kell foglalni. A munkaszerződésben a felek bármely kérdésben megállapodhatnak, de jogszabállyal, illetve kollektív szerződéssel ellentétben nem állhat, kivéve, ha a munkavállalóra kedvezőbb feltételt állapít meg. A munkabér ugyan úgy adó- és járulékköteles juttatás, a nonprofit szervezetet szintén a foglalkoztatót terhelő közterhek terhelik.

5. Megbízási jogviszony A megbízási jogviszony szabályait már a Polgári Törvénykönyv tartalmazza (1959. évi IV. Tv. 474.§-487.§-ig). Megbízási szerződés alapján a megbízott ügyellátásra kötelezett. E jogviszonyban a felek egymással mellérendelt viszonyban vannak. A megbízás ún. gondossági kötelem. Azaz nem az eredményes tevékenységért felel a megbízott, hanem azért, hogy gondosan jár el a megbízó érdekében. Az eredmény orientáltság alapján lehet a vállalkozási jogviszonytól elkülöníteni.

6. Megbízási jogviszony A megbízás szabályai vonatkoznak arra az esetre is, ha nem egyéni vállalkozóval, hanem számlaképes magánszeméllyel kötünk szerződést. Ez az ún. munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. A megbízási díj az Szja törvény szabályai szerint önálló tevékenységből származó jövedelem, és az ott megjelöltek alapján kell a nonprofit szervezetnek számfejtéskor eljárnia. Az adó mellett járulékköteles is egyben és foglalkoztatói közteher is terheli. A megbízási díjat munkaerőpiaci járulék nem terheli.

7. Vállalkozási jogviszony A vállalkozási tevékenységet is a Polgári Törvénykönyv szabályozza (1959. évi IV. Tv. 389.§-401.§-ig). A vállalkozási tevékenység eredménykötelmet jelent, azaz a vállalkozó valamilyen munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget. E jogviszonyban a civil szervezet és a vállalkozó szintén mellérendelt viszonyban állnak egymással. A szerződés díjköteles, a díj alsó határára nincs törvényi korlát.

8. Önkéntes jogviszony Az önkéntesek fogadása a törvény által meghatározott és rögzített önkéntes jogviszony keretében történhet, amely az önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződés megkötésére ugyan történhet szóban is, de célszerű az esetleges ellenőrzések végett azt írásban megkötni. Az írott formát viszont olyan sok egyéb esetben követeli meg a törvény, hogy lényegében nem érdemes a szóbeli szerződésre hivatkozni.

9. Közérdekű önkéntes tevékenység Közérdekű önkéntes tevékenységnek minősül a2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény alapján a munkát végző személy nonprofit fogadó szervezetnél ellenszolgáltatás nélkül végzett munkája. A fogadó szervezetnek be kell jelentkeznie a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter által vezetett minisztérium (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) nyilvántartásába.

10. Közérdekű önkéntes tevékenység A munkát végző személy és a fogadó szervezet között megállapodásuk (ún. önkéntes szerződés) alapján munkavégzésre irányuló jogviszony jön létre. Az önkéntes szerződésben meg kell határozni: • a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát, • a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét, • a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, • azokat a juttatásokat, amelyeket az önkéntesnek biztosítanak, és rendelkezni kell azokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére.

11. Közérdekű önkéntes tevékenység Fogadó szervezet lehet minden állami vagy önkormányzati költségvetési szerv, nonprofit társadalmi („civil”) szervezet, az alaptevékenységéhez kapcsolódóan. Önkéntes lehet minden 18 év feletti személy. A 10-18 év közötti fiatalok közérdekű önkéntes tevékenység céljából csak szigorú feltételek mellett, korlátozottan foglalkoztathatók.

12. Közérdekű önkéntes tevékenység Az önkéntes társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de a közérdekű tevékenység során bekövetkezett baleset esetén baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Harmadik országbeli külföldi állampolgár közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést kötött, az önkéntes szállása, ellátása, visszautazása biztosított, az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások költségét fedező biztosítással.

13. Közérdekű önkéntes tevékenység Közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha • a személy a tevékenységet maga vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára végzi, • a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerős bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, • a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, egyesület, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelő szervének tagjaként vagy egyházi személyként.

14. Közérdekű önkéntes tevékenység Nem minősül ellenszolgáltatásnak a fogadó szervezet által (adómentesen adható): • az önkéntesnek adott, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges munkaruházat, védőfelszerelés és -anyag, • közérdekű önkéntes tevékenység ellátása érdekében szükséges utazásnak, szállásnak, étkezésnek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, valamint az önkéntes részére kiküldetési rendelvény alapján a saját személygépkocsi fogadó szervezet érdekében történő használatára tekintettel kifizetett azon összeg, amely nem haladja meg a saját személygépkocsi munkáltató érdekében történő használatára tekintettel bizonylat nélkül elszámolható költségtérítésként kifizethető összegének nagyságát,

15. Közérdekű önkéntes tevékenység • az tevékenység biztonságos ellátása érdekében biztosított védőoltás, szűrővizsgálat és más betegségmegelőző szolgáltatás, • az önkéntes részére biztosítottiskolarendszeren kívüli képzés költségei, • az önkéntes tulajdonában álló, a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásához szükséges állat élelmezésének, ellátásának, képzésének biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének az önkéntes részére történő megtérítése, • az önkéntes tulajdonában vagy használatában álló eszköz működtetéséhez szükséges feltételeknek az önkéntes részére történő biztosítása, illetve ezek bizonylattal igazolt költségének megtérítése,

16. Közérdekű önkéntes tevékenység • az önkéntesnek a tevékenysége során bekövetkező halála, testi sérülése, egészségkárosodása esetére kötött élet-, egészség- és baleset-biztosítás, illetve annak díja, valamint az önkéntes által okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítás, illetve annak díja, • az önkéntesnek külföldön végzett közérdekű önkéntes tevékenység esetén, illetve a Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező nem magyar állampolgár által végzett közérdekű tevékenység esetén adott napidíj, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát, • az önkéntesnek tevékenységéért nyújtott jutalom, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér mindenkori havi összegének húsz százalékát.

17. Ösztöndíjas foglalkoztatás A 30 év alatti pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének elősegítése, a szakmai készségek megszerzése, és az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátása céljából speciális (ösztöndíjas) foglalkoztatási jogviszony létesíthető bármely foglalkoztatónál, a felsőfokú végzettség megszerzését követő 2 éven belül egy alkalommal, 9-12 hónapig terjedő határozott időre.

18. Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatás írásbeli szerződéssel jön létre. A foglalkoztató köteles: • az ösztöndíjas foglalkoztatottat az egyéni programban foglaltak szerint feladatokkal ellátni, • biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét, • az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor próbaidő kikötésére, más munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.

19. Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakört, hatósági és igazgatási tevékenységet nem láthat el. A jogviszony nem munkaviszony, de egyes általános munkajogi szabályokat is alkalmazni kell. Társadalombiztosítási szempontból az ösztöndíjas foglalkoztatott a munkaviszonyban állókkal azonos módon biztosítottnak minősül.

20. Ösztöndíjas foglalkoztatás Az ösztöndíjas foglalkoztatott részére fizetett díjazás adózási szabályai: • Az ösztöndíjas foglalkoztatás járulékköteles jövedelemnek számít, azaz a foglalkoztatottól levonandó az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék. • A foglalkoztatók esetében azonban kedvezményes járulékmérték alkalmazását teszi lehetővé a jogszabály; a jogviszony első kilenc hónapjában a 27 százalékos Szoc.ho helyett 17 százalékos közteherre, majd a tízedik hónaptól a tizenkettedik hónapig 7 százalékos járulék alkalmazására jogosult a foglalkoztató. • A kedvezmény alkalmazásához a foglalkoztatottnak - még a jogviszony kezdete előtt - rendelkeznie kell START-kártyával.

21. Gyakornoki foglalkoztatás típusai Hallgatói jogviszony alatt folytatott szakmai gyakorlat Kedvező árú munkaerő, rövidebb-hosszabb távú foglalkoztatás lehetséges jellemzően egy adott vállalati területen. Általában határozatlan idejű munkaszerződés.

22. Gyakornoki foglalkoztatás típusai Kötelező szakmai gyakorlat A bolognai oktatási rendszer sajátossága miatt a hallgatóknak fél éves szakmai gyakorlatot kell csinálniuk szakirányuknak megfelelően, közvetlenül a diploma megszerzése előtt. Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.

23. Gyakornoki foglalkoztatás típusai Gyakornoki/trainee program Tehetséges frissdiplomás vagy pályakezdő fiatalok kiválasztása, akikből a vállalat átfogó tudással rendelkező munkatársakat nevelhet ki tematikusan felépített, értékelés-központú programja során. Sok esetben utolsó éves hallgatók is felvételizhetnek a később induló gyakornoki programokra. Jellemzően határozott idejű munkaszerződés.

24. Gyakornoki foglalkoztatás díjazása A 2005. évi CXXXIX.tv. Felsőoktatási törvény 48.§. (3) bekezdése a következőt mondja ki: "Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak."

25. Gyakornoki foglalkoztatás díjazása Az Szja törvény 1.számú mellékletének 4.12-es pontjának b) pontja rendelkezik a gyakorlati képzés idejére kifizetett díjazás minimálbérének adómentességéről. Az adómentes részt meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel. A felsőoktatási intézménynek le kell dokumentálnia, hogy az általa kiszervezett gyakorlati képzés megvalósult! Ezért rendelkeznie kell írásba foglalt együttműködési megállapodással.

26. Gyakornoki foglalkoztatás díjazása Munkaviszony hiányában nem jön létre biztosítási jogviszony sem. A hallgató a Tbj. 16. § i) pontja alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Biztosítási jogviszony hiányában nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. A juttatás adómentességére való tekintettel nem jár sem szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel, sem százalékos egészségügyi hozzájárulási teherrel.

27. Gyakornoki foglalkoztatás díjazása A szakképzési hozzájárulás teljesíthető: „a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött”

28. Gyakornoki foglalkoztatás Amennyiben nincs megállapodás a gazdálkodó szervezet és a felsőoktatási intézmény között, úgy nem beszélhetünk gyakorlati képzés kiszervezéséről, hanem diák foglalkoztatásáról lehet szó, amely több módon is lehetséges: - munkaviszonyban; - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel), - egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Ezekben az esetekben az adott foglalkoztatásra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályok az irányadók.

29. Diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás Az iskolaszövetkezet a diákokkal munkaszerződést köt és kiközvetíti a cégeknek őket, így átvállalva a másik féltől az alkalmazás adminisztratív terheit. A TB-törvény alapján, az iskolai szövetkezeti tagsági jogviszony esetén nem keletkezik biztosítási jogviszonyt. Ez alapján sem társadalombiztosítási, sem egyéni járulékot nem kell fizetni. Mindemellett a munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettséget sem kell fizetnie sem a szövetkezetnek, sem a diáknak, mert nem munkaviszonyban történő foglalkoztatás történik.

30. Munkaviszony diák foglalkoztatása esetén A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, mely adó és járulék köteles. A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló, hallgató biztosítottá válik, így a részére jutatott jövedelem után a foglalkoztató és maga a biztosított is az általános szabályok szerint teljesíti járulékfizetési kötelezettségét.

31. Egyes atipikus munkavégzési formák Munkavégzés behívás alapján Az ún. ʺmunkavégzés behívás alapjánʺ a részmunkaidős foglalkoztatás egyik formája, amely napi legfeljebb 6 óra tartamú munkavégzést tesz lehetővé. Lényege, hogy a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti feladatait.

32. Egyes atipikus munkavégzési formák Munkakör megosztása Szintén a részmunkaidős foglalkoztatás egy formája, amelyben a munkáltató és több munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátásában állapodhatnak meg. Valamely munkavállaló akadályoztatása esetén a szerződést kötő más munkavállaló köteles a munkaviszonyból származó kötelezettségek teljesítésére. A munkavállalóknak a munkabérből való részesedést is egymás között kell meghatározniuk, ennek hiányában egyenlő arányban illeti meg őket a munkabér.

33. Egyes atipikus munkavégzési formák Több munkáltató által létesített munkaviszony A ʺtöbb munkáltató által létesített munkaviszony” keretei között több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg. A munkaszerződésben meg kell határozni, hogy a munkabér-fizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. A munkaviszonyt – amennyiben a munkaviszony létesítésekor a felek nem rendelkeznek másként - bármely munkáltató vagy a munkavállaló jognyilatkozata megszünteti.

34. Egyes atipikus munkavégzési formák A távmunkavégzés A feleknek a munkaszerződésben lehetőségük van ʺtávmunkavégzés” kikötésére. Ebben az esetben a munkavállaló a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen, rendszeresen számítástechnikai eszközzel végezi tevékenységét, amelynek eredményét elektronikusan továbbítja. A jogszabály részletesen szabályozza a munkáltató ellenőrzési jogosultságát, valamint kitér az adatvédelemre vonatkozó szabályokra.

35. Egyes atipikus munkavégzési formák A bedolgozói munkaviszony A ʺbedolgozói munkaviszonyʺ olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában határozzák meg. A munkaszerződésben meg kell határozni a munkavállaló által végzett tevékenységet, a munkavégzés helyét (amely a munkavállaló lakóhelye vagy a felek által meghatározott más hely is lehet), valamint a költségtérítés módját és mértékét.

36. Egyéb lehetőségek a foglalkoztatásra Egyszerűsített foglalkoztatás Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint alkalmi munka végzése céljából egyszerűsítettmódon is létesíthető munkaviszony. Az egyszerűsített foglalkoztatás részletes szabályait az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. LXXV. számú törvény tartalmazza.

37. Egyszerűsített foglalkoztatás A jogviszony a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. A munkaszerződést csak akkor kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri. Ebben az esetben a törvény melléklete szerinti egyszerűsített munkaszerződést kell legkésőbb a munka megkezdéséig megkötni. Az egyszerűsített foglalkoztatást a munkáltató a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak. A bejelentési kötelezettség bármely okmányirodában történő előzetes regisztrációt követően elektronikusan és telefonon is teljesíthető.

38. Egyszerűsített foglalkoztatás Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló társadalombiztosítási szempontból nem minősül biztosítottnak, de jogosultságot szerez nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra.

39. A munkaerő‐kölcsönzés A munkaerő-kölcsönzés célja a munkavállaló munkavégzés céljából, ellenérték fejében történő átengedése. A kölcsönbeadó munkáltató a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót munkavégzésre a kölcsönvevő munkáltatónak átengedi, és a munkáltatói jogait, illetve kötelezettségeit a kölcsönvevővel megosztva gyakorolja. A kölcsönbeadó és a munkavállaló közötti munkaszerződést, valamint a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni.

40. A munkaerő‐kölcsönzés Kölcsönbeadó csak az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy szövetkezet lehet, amely megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek (így többek között igazolja 2 millió forint vagyoni biztosíték letétbe helyezését), és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette. Kölcsönvevő bármelyik munkáltató lehet.

41. A munkaerő‐kölcsönzés Nem lehet munkaerő-kölcsönzés céljából munkaviszonyt létesíteni egyszerűsített foglalkoztatásra, jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre, a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van. Szintén nem foglalkoztathat munkaerő-kölcsönzés keretében olyan munkavállalót a munkáltató, akinek a nála fennálló munkaviszonya 6 hónapon belül szűnt meg.

42. A munkaerő‐kölcsönzés Kölcsönbe vételkor azonban a kölcsönvevőnek adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezik a NAV felé a 12TMUNK nyomtatványon, amelyen kötelező jelenteni a kölcsönbe vétel kezdésének időpontját, valamint annak befejezési időpontját is. Ezen kívül adatot kell szolgáltatni a munkaerő kölcsönző vállalkozásról is.

43. Reprezentáció, üzleti ajándék Változatlan marad a nonprofit szervezetek értékhatárhoz kötött mentesítése. Nem terheli adófizetési kötelezettség az alapítványokat, társadalmi szervezeteket, egyházakat az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25%-ának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10%-át, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10%-át.

44. Adómentes közcélú juttatások A közhasznú alapítványból, közalapítványból annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a magánszemély részére kifizetett azon összeg, amelyet • az oktatási intézményekben folytatott tanulmányokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra (ösztöndíj címén) folyósítanak, a • szociálisan rászoruló részére szociális segély címén folyósítanak, • a diák- és szabadidősport résztvevőjének alkalmanként legfeljebb az 500 forintot meg nem haladóan folyósítanak; • a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;

45. Adómentes közcélú juttatások • GerevichAladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi támogatásaként kap a magánszemély; • a költségvetési törvényben meghatározott kiemelt előirányzat terhére kap a magánszemély; • Magyarország nemzetközi szerződéses kötelezettségeiből eredően folyósított nemzetközi segélyből származó, erre vonatkozó nyilvántartással igazolt források terhére kap a magánszemély;

46. Adómentes közcélú juttatások • vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítványtól, közalapítványtól vagy egyéb egyesülettől kap az 1989. október 23. napját megelőzően politikai okból üldözött személy; • a Wekerle Sándor Alapkezelő közvetlenül vagy az Alapkezelő irányításáért felelős miniszter által kijelölt költségvetési szerv, alapítvány, közalapítvány, az állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján közvetve, vagy • a Kormány döntése alapján a megszűnő alapítvány, közalapítvány feladatát átvevő közhasznú nonprofit gazdasági társaság az átvett feladatkörében nyújt;

47. Adómentes közcélú juttatások A közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek, valamint munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélynek: • nem pénzben adott juttatás értéke, • pénzben történő juttatás esetén legfeljebb a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás, továbbá • a 2008. január 1-je előtt alapított, a magyar kultúra, tudomány, művészet és sport érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató és kimagasló eredményt elérő magánszemélynek nyilvános jelölés alapján odaítélt és nyilvánosan átadott szakmai díj.

48. Nem adómentes az a juttatás • amelynek címzettje az alapító, az adományozó, a támogató - kivéve az orvosi javaslat alapján fogyatékosságával, gyógyításával összefüggő termék, szolgáltatás formájában nem pénzben megszerzett bevételt -, • amelyet a kifizetővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy más, a Ptk. szerinti olyan szerződéses jogviszonyban álló magánszemély kap, amelynek alapján a kifizetés (juttatás) a magánszemélyt a) az általa végzett tevékenység mennyiségi és/vagy minőségi jellemzőire tekintettel, b) termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként, c) jog alapításának, joggyakorlás átengedésének, jogról való lemondásnak ellenértékeként illeti meg.

49. Tiszteletdíj a civil szektorban Tiszteletdíjra a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók. A Tbj. alapján munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni. Csak akkor keletkezik biztosítási, bejelentési és járulékfizetési kötelezettség, ha a tárgyhavi díjazás eléri a minimálbér 30%-át. Ha a tiszteletdíj meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor járulékköteles jövedelem keletkezik. Amennyiben a tiszteletdíj alacsonyabb az említett határnál, akkor kizárólag 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik. A tiszteletdíj az Szja törvény alapján nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, az általános 16%-os kulcs szerint adózik.

50. Bejelentési kötelezettségek a nonprofit szektorban A nonprofit szervezetek az alapításukkal, működésükkel kapcsolatos adókötelezettségeikkel összefüggő bejelentési kötelezettségük jelentős részének az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentéssel tehetnek eleget. E kötelezettségekre vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) szabályozza.