200 likes | 351 Views
Nagyszalonta. Kisebb információk. Nagyszalonta címere:. Közigazgatás Ország: Románia Történelmi régió: Partium Megye: Bihar Rang: megyei jogú város Polgármester: Török László Népesség Népesség: 18 074 fő (2002) +/- Magyar lakosság: 10 335 Földrajzi adatok Terület 166,44 km²
E N D
Kisebb információk Nagyszalonta címere: • Közigazgatás • Ország: Románia • Történelmi régió: Partium • Megye: Bihar • Rang: megyei jogú város • Polgármester: Török László • Népesség • Népesség: 18 074 fő (2002) +/- • Magyar lakosság: 10 335 • Földrajzi adatok • Terület 166,44 km² • Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése • Nagyváradtól 38 km-re a Kölesér partján fekszik, országhatártól 14 km távolságra a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.
Méhkerék Kölesér
Története: • Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Csörsz-árok/Ördögárok Szarmaták
Nagyszalonta a 16. századig jelentéktelen volt, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. • 1433-ban a Toldyakon kivül a Nadaby család is birtokos volt itt. • 1598-ban a visszavonuló török hadak pusztították el. • 8 évig lakosok nélkül állt. • 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem a hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített hajdúk megalapítják Szalonta városát.
A főtéren álló Csonka-torony Szalonta egykori várának őrtornya. A várat 1620 körül kezdték építeni és 1636-ban már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említve volt, ez év október 6-án I. Rákóczi György itt verte meg a törököket, akik Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára. Hajdu lakosai 1631-ben és egy évvel később I. Rákóczi Györgytől több pusztára nyernek adományleveleket.
I.Rákóczi György Bethlen István Csonka- torony
1658-ban a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára mindent leromboltak, nehogy török kézbe kerüljön, és elmenekülnek. Várából mára csak a Csonka torony maradt fenn. • 1702-ben I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba, 1745-ben pedig Mária Terézia Esterházy Antal Pál hercegnek adományozza.
Mária Terézia I. Lipót császár
Kiemelkedő szülöttei, személyiségei • 1320-ban Toldi Miklós bihari birtokos nemes • 1817. március 2-án Arany János költő • 1841. augusztus 9-én Arany Juliska, Arany János fiatalon elhunyt leánya sírján a magyar irodalom egyik legszebb sírverse olvasható. • 1844-ben Arany László költő, író, műfordító; • 1877-ben Székely László építész • 1891-ben Zilahy Lajos író; • 1897-ben Sinka István költő; • 1905-ben Kulin György csillagász • 1910-ben Kocsis Elemér magyar származású román válogatott labdarúgó, csatár. • 1911-ben Kovács Kálmán matematikus; • 1954. július 5-én Kósa-Kiss Attila meteorológus és csillagász.
Székely László Arany János Arany László Sinka István Zilahy Lajos Kulin György
Turista képek, Látnivalók Sinka István szülőháza A szökőkút a parkban
Ortodox templom - bejárat Csonka torony - Arany múzeum bejárat
"Vas Mariska" Bocskai István fejedelem - a város alapító
Arany János mellszobra "Arany porta" kívül ...és belül Kölesérpart
Arany ház Az "Arany porta" Líceum Város alapító emlékmű
Utca részlet (Replicii) Kossuth Lajos Szobor park Kiss István alkotása - Arany János ülő szobra