380 likes | 471 Views
Ismertető az EU menedékjogáról, kitekintés a Hágai programra. Nagy Boldizsár előadása a „Menedékkérők hatékony jogvédelme” programban a Helsinki Bizottság által szervezett tréningen, Budapesten, 2005. május 7-én.
E N D
Ismertető az EU menedékjogáról, kitekintés a Hágai programra Nagy Boldizsár előadása a „Menedékkérők hatékony jogvédelme” programban a Helsinki Bizottság által szervezett tréningen, Budapesten, 2005. május 7-én
A bel- és igazságügyi döntések meghozatalában résztvevő testületek és munkacsoportok Bel és Igazságügyi Tanács COREPER Állandó képviselők bizottsága Polgári jogi bizottság Bevándorlási és Menekültügyi Magas szintű Munkacsoport Együttes kiértékelő Külső határ szakértők közös egység * Schengen kiértékelő * Schengen acquis * Bevándorlás, Határok, Menekültügy Stratégiai Bizottság (SCIFA) * A 36. cikk szerinti Bizottság (CATS) * Rendőri együttműködés * Büntető anyagi jog Migráció és kiutasítás * Bűnügyi együttműködés és büntetőpolitika * Menedékjog Europol Vízumpolitika Terrorizmus* Polgári védelem (katasztrófa) Schengeni Információs Rendszer (SIS) és SIRENE * Határok * CIREFI * SIS Műszaki * Szervezett bűnözés, multidiszciplináris Vámegyüttműködés A *-al jelölt csoportok Norvégiával és Izlanddal vegyes Bizottságként is ülésezhetnek
A döntés formái az I. pillérben • EKSZ IV cím („Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgásával kapcsolatos más politikák”) • A Közösség szokásos jogforrásai: • rendelet • irányelv • döntés
Rugalmasság a döntéshozatalban • 2004. Május 1. előtt: egyhangú (néhány kivétellel) • Nem schengeni ügy: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e. Dánia nem vesz részt. • Schengeni ügy:: 12 tagállam. Nagy Britannia és Írország eldönti részt vesz-e, Norvégia és Izland köteles elfogadni, Dánia nemzetközi jogként követheti. • 2004. május 1. után: Ugyanezek a résztvevők, de egyhangúan áttérhetnek a többségi döntésre és az együttdöntési eljárásra. A Nizzai szerződés szerint néhány ügyben át kellett térni az u.n. együttdöntésre (251.cikk EKSZ) • A Hágai program szerint 2005. április 1-ig a Tanácsban meg kell hozni a döntést a minősített többségre és az együttdöntési eljárásra áttérésről – kivéve a hosszú távú bevándorlást és a családjogi ügyeket. A döntést a Tanács már meghozta: ld. 15226/04 dok. 2004. december 15.
Döntéshozatali szabályok A tíz új tagnak 84 szavazata van Ódor Bálintnak az Európai Tükör 2004/3 számában megjelent írása alapján
A Bíróság szerepe az I. pillérben IV. cím (vízumok, menekültügy, bevándorlás, szabad mozgás) 68. cikk Előzetes döntés: RSZ IV. cím értelmezésére és a másodlagos jog értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan „egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség” . Kivétel: a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott Értelmezés: E cím és a másodlagos jog értelmezése: a Tanács, a Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezheti Korlát: nem alkalmazható a tagállamok bíróságainak jogerős ítéleteire. Egyebekben: A Bíróságra vonatkozó szokásos szabályok érvényesek
FONTOS DOKUMENTUMOK AMSZTERDAMOT KÖVETŐEN • Nizzai szerződés, 2000. december 8. (hatály: 2003. február 1.) • Csatlakozási szerződés és okmány 2003. április 16. (hatály: 2004. május 1.) • Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról 2004. október 29. • A Hágai program, 2004. november 4-5.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Eurodac A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról OJ (2000) L 316/1 Működés. 2003. január 15 óta Végrehajtja: A Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról OJ (2002) L 62/1
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Átmeneti védelem irányelv A Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről OJ (2001) L 212/12. o Átültetési határidő: 2002. december 31. Fogadási feltételek irányelv • A Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításárólOJ ( 2003) L 31/18 • Átültetési határidő : 2005. február 6.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Dublin II rendelet A Tanács 343/2003 EK számú rendelete (2003. február 18) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról OJ (2003) L 50/1 Hatály: 2003 március 17. Alkalmazás kezdete: 2003 szeptember 1. • Végrehajtja: A Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról OJ (2003) L 222/1
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Kvalifikációs irányelv (definíciós irányelv) • A Tanács 2004/83/EK (2004. április 29.) irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról • HL L 304/12 (2004. 09.30.) • Átültetési határidő: 2006. október 10.
Menekültügyi acquis - a Közös Európai menekültügyi rendszer első szakasza Európai menekültügyi Alap2005 – 2010 • A Tanács határozata (2004. december 2.) a 2005-2010 közötti időszakra az Európai Menekültügyi Alap létrehozásáról(2004/904/EK) HL L 381/52 2004. 12.18. Eljárási irányelv • Irányelv a tagállamokban a menekült státusz megadására és visszavonására irányuló eljárás minimumszabályairól • Council document 14203/04, Asile 64, 2004. november 9. (angolul)
Az Unió (új) Alkotmányáról • 2002. február 28.: a Konvent megkezdi munkáját • 2004. június 18.: a végleges szöveget elfogadják • 2004. október 29.: Rómában aláírják a „Szerződés Európai Alkotmány létrehozásáról” c. dokumentumot • Megjelent: HL (2004) C 310/1 2004.12.16
Az Unió (új) AlkotmányaA hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések „I-5. cikk Az Unió és a tagállamok közötti viszony (1) Az Unió tiszteletben tartjaa tagállamok Alkotmány előtti egyenlőségét, valamint nemzetiidentitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének,ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat,köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonságvédelmét. (2) Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletbentartják és segítik egymást az Alkotmányból eredő feladatok végrehajtásában.......”
Az Unió (új) Alkotmánya A hatáskörökre vonatkozó legfőbb rendelkezések „ I-11. cikk Alapelvek (1) Az Unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Az unióshatáskörök gyakorlására a szubszidiaritás és az arányosság elvei az irányadók. (2) A hatáskör-átruházás elvének megfelelően az Unió a tagállamok által az Alkotmánybanráruházott hatáskörök határain belül jár el az abban foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében.Minden olyan hatáskör, amelyet az Alkotmány nem ruházott át az Unióra, a tagállamoknál marad.”
Az Unió új Alkotmányáról Az Alkotmány legfontosabb újításai (2006-tól?) : • 1) Megszűnik a pilléres szerkezet, a rendőri és a büntető igazságügyi együttműködés az Unió egységes Alkotmányában újra egyesül a migrációval és az Alkotmánynak az Unió politikáit és működését szabályozó III. részének IV. fejezeteként jelenik meg. Ennek címe: “A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége”. Öt szakaszra és huszonegy cikkre bontva szabályozza a határellenőrzést, bevándorlást, a menekültügyet, a polgári és büntető igazságügyi valamint rendőrségi együttműködést. • 2) Két külön tevékenységi fajtaként nevezi meg a jogharmonizációt, célzó jogalkotást és a mindennapi “operatív” kooperációt, mely utóbbi előmozdítására külön állandó bizottságot hoz létre. • 3) A büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködés terén a nemzeti parlamentek fokozott ellenőrzési jogát rögzíti, és a Tanácsot felhatalmazza egy európai ügyészi hivatal felállítására.
Az Unió új Alkotmányáról • 4) A kezdeményezés jogát a Bizottság egyedül élvezi, kivéve a büntető igazságügyi és a rendőrségi együttműködést, valamint az igazgatási együttműködést, ahol a tagállamok egynegyede együtt ugyancsak tehet javaslatokat jogalkotásra. • 5) A döntéshozatal terén főszabállyá válik a “rendes jogalkotási eljárás” amely lényegében a korábbi együttdöntési eljárásnak (EKSZ 251. cikk) felel meg és azt feltételezi, hogy – alapesetben a Tanács – a Parlamenttel egyetértésben – minősített többséggel dönt és fogad el “törvényeket” és “kerettörvényeket”
Menekültügy az Alkotmányban II. RÉSZ AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA „II-78. cikk A menedékjog A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-ijegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Alkotmánnyal összhangban a menedékjogot biztosítanikell.” Több mint az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 14. cikke (menedéket keresni és a nyújtott menedéket élvezni)
Menekültügy az Alkotmányban III rész, IV. fejezet, A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térsége 2. szakasz: A határok ellenőrzésével, a menekültüggyelés a bevándorlással kapcsolatos politikák III-266. cikk „(1) Az Unió közös menekültügyi, valamint kiegészítő védelem és ideiglenes védelem nyújtására vonatkozó politikát alakít azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mindegyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását. E politikának összhangban kell lennie a menekültek jogállásáról szóló, 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb vonatkozó szerződésekkel.” (2) Az (1) bekezdésben foglaltak céljából európai törvény vagy kerettörvény intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, amely a következőket foglalja magában: • az Unió egészén belül érvényes, egységes menekült jogállás (uniform status) • egységes kiegészítő védelmet biztosító jogállás • a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén e személyek ideiglenes védelme, d) közös eljárások mind a menekült, mind a kiegészítő védelmi státuszra (common procedure) e) a menedékjog vagy kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam kijelölése f) előírások a befogadásra, g) partnerség és együttműködés a harmadik országokkal 3) Ha egy vagy több tagállam szükséghelyzettel szembesül, a Tanács az érintett tagállam érdekében átmenetiintézkedéseket fogadhat el.
A Hágai program • 2004. november 4-5, Európai Tanács következtetései Brüsszel (doc 14292/04, 2004. november 5.), I Függelék = A Hágai program HL C 53/1 2005.3.3. • Megszabja a fő irányokat a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének a térségére vonatkozóan – Tampere helyébe lép. • 2005-re cselekvési tervet kell készíteni a végrehajtására • Felülvizsgálat: 2006. november 1. – a Bizottság jelentése alapján
Céljai Javítani az unió és a tagállamok közös képességeit a következő 11 területen: • az alapjogok garantálása • az eljárásjogi minimumszabályok • a joghoz hozzáférés • a rászorulók védelme a Genfi egyezmény és más szerződések alapján • a migrációs folyamatok ellenőrzése • a külső határ ellenőrzése • a határon túlnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelem • a terrorizmus fenyegetésének kiküszöbölése • az Europol és az Eurojust lehetőségeinek kibontása • a bírói ítéleteke kölcsönös elismerése • a polgári és családjogi pereskedés akadályainak elhárítása
A célok elérésének eszközei • a Közös Menekültügyi rendszer fejlesztése • a bíróságokhoz hozzáférés javítása • a rendőrség és a bíróságok gyakorlati együttműködése • jogközelítés • közös politikák kifejlesztése (ld. Bevezetés 6. bek.)
Alapelv „Az Emberi Jogok Európai Egyezményében, valamint az alkotmányosszerződés II. részében rögzített alapjogi chartában,beleértve a magyarázó megjegyzéseket, valamint a menekültekrőlszóló genfi egyezményben biztosított alapvető jogokatmaradéktalanul tiszteletben kell tartani.” (Fundamental rights, as guaranteed by the European Convention on Human Rights and the Charterof Fundamental Rights in Part II of the Constitutional Treaty and the explanatory notes, as well asthe Geneva Convention on Refugees, must be fully observed.)
Speciális területek a szabadság erősítésén belül • Állampolgárság: nincs radikális újdonság • 2008-ra a bizottság jelentést terjeszt be a szabad költözés korlátozások nélküli jogáról az EU polgárok tekintetében • A Tanács és a Bizottság fordítson különös figyelmet az antiszemitizmus, a rasszizmusés az idegengyűlölet elleni harcra • Menekülés, migráció, határok, általában • Átfogó szemlélet kell: – kiváltó okok – belépés, befogadás - integráció - visszatérés • Ösztönzi a közvetlen, erőteljes és hatékony munkakapcsolatokat a felelős szervek között • Felszólított a minősített többségi döntésre és az együttdöntési eljárásra áttérésre (Ez 2004 decemberében meg is történt)
Speciális területek a szabadság erősítésén belül • A Közös Európai Menekültügyi Rendszer • A második szakasz céljai (akárcsak Tamperében) • a közös menekültügyi eljárás, (common asylum procedure) • egységes jogállás a menekülteknek és a kiegészítő védelemben részesülőknek. (uniform status for those who are granted asylum or subsidiary protection) • Ez kegyes óhaj, de nem reális igény • Konkrét javaslatok: • a Tanács egyhangúan(!) fogadja el (should) az eljárási irányelvet • A Bizottság 2007-ig értékelje az első szakasz eszközeit (az eddigi acquis-t) • a Bizottság nyújtsa be a második szakasz eszközeit ás intézkedéseit, úgy, hogy azok 2010 vége előtt elfogadhatóak legyenek
Speciális területek a szabadság erősítésén belülA Közös Európai Menekültügyi Rendszer • Még konkrétabban három javaslat: 1. Az ET „felkéri a Bizottságot egy tanulmány benyújtására a menedékjog iránti kérelmek Unión belüli egységes elbírálásának (joint processing of asylum applications!!) megfelelőségéről, lehetőségeiről, és nehézségeiről, valamint jogi és gyakorlati vonatkozásairól.” Ez valójában együttes vagy közös eljárás,de nem adott, hogy közös szabályok alapján menne végbe 2. „Egy, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosával (UNHCR) szoros együttműködésben készített önálló tanulmánynak továbbá meg kell vizsgálnia a menedékjog iránti kérelmeknek az EU területén kívüli egységes elbírálásával (joint processing of applications) járó előnyöket, annak megfelelőségét és kivitelezhetőségét, a Közös Európai Menekültügyi Rendszert kiegészítve és a vonatkozó nemzetközi szabványoknak (sic! „standards”) megfelelően.”
Speciális területek a szabadság erősítésén belülA Közös Európai Menekültügyi Rendszer 3. A gyakorlati és konstruktív együttműködés megkönnyítése érdekében 2005-ben hozzanak létre a tagállamoknemzeti menekültügyi szolgálatait is magukba foglaló struktúrákat. Cél: 2005 – 2010 időszakban: segítségnyújtás - anemzetközi védelem iránti kérelmek értékelésére vonatkozóegységes eljárás(sic!) ( single procedure) kialakításában, - a származási országokravonatkozó információk közös összeállításában, értékelésében ésalkalmazásában, - a tagállamok menekültügyi rendszerére és befogadásiképességére – többek között földrajzi elhelyezkedésükbőladódóan – nehezedő fokozott nyomás kezelésében 2010 után: ha létrejött a közös eljárás (common procedure) akkor ezt a struktúrát át kellene alakítani (should be transformed) egy ‘Európai Hivatallá”, amely a tagállamokat segíti
A menekültügy külső dimenziója • Az EU harmadik országokra vonatkozó politikájának célja - egyebek mellett - hogy: • szükség esetén a meglevő közösségi pénzalapok felhasználásával • segítséget nyújtson a harmadik országoknak • menekültvédelem képességének javításában és • a menekülési helyzetek megoldásába tartós megoldásokhoz hozzáférés révén. • Módszer: • A migrációs kérdések integrálása a harmadik államokkal fenntartott kapcsolatokba • EU regionális védelmi programok kifejlesztése együttműködésben a harmadik államokkal és a UNHCR-rel. • E téren kisérleti programok indulnak 2005 vége előtt. • kapacitás-építés • közös továbbtelepítés (a hivatalos magyar szöveg - tévesen – hazatelepülésről szól. Resettlement az eredeti!) az önként vállalkozó tagállamokba
A menekültügy külső dimenziója • Még 2005-ben a Bizottság nyújtson be javaslatot a menekülést kiváltó okok, az elvándorlást eredményező tényezők és a szegénység enyhítésére • Kapacitás-építés a tranzitállamokban ha „valós elkötelezettséget mutatnak” a Genfi egyezményből fakadó kötelezettségeik teljesítésére. • Európai szomszédsági és partnerségi eszköz = sok célra, közte menekültügyre = 14 milliárd! euro, 7 évre, 2007-től 2013-ig.
A menekültügy külső dimenziója Visszatérési és visszaküldési politika. • A hivatalos magyar szöveg: „ Azoknak a menekülteknek, akiknek nincs vagy már nincs jogukjogszerűen az EU-ban tartózkodni, önkéntes alapon, vagyszükség esetén kötelezően vissza kell térniük.” az eredeti angol: „Migrants who do not or no longer have the right to stay legally in the EU must return on a voluntary or, if necessary, involuntary basis.” • Közös hazatérési programok, 2007-től Visszatérési Alap • Követelmény: az érintett személyek „emberséges módon, és emberi jogaik és méltóságuk teljes mértékű tiszteletben tartása mellett térhessenek vissza”
Egyebek a Hágai programból • A SIS, a VIS és az Eurodac átjárhatóságának elérése • Vízumigénylés és határátlépés info öszekapcsolása • VIS: alfanumerikus és fénykép: 2006 végéig, biometrikus: 2007 végéig. • „felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit annakérdekében, hogy valamennyi tagállam polgárai a lehető legrövidebbidőn belül rövid távú tartózkodásra jogosító vízumnélkül utazhassanak valamennyi olyan harmadik országba,amelynek állampolgárai vízum nélkül utazhatnak az EU-ba”
További aktualitások • Közös RSD központok az Unión belül (UNHCR, EU prong „asylum processing centres” ) • Közös RSD központok az Unión kívül (2003 március , brit javaslat „transit processing centres”) • Regionális védelmi övezetek („regional protection areas” - brit javaslat) • A kibocsátó övezet védelmi képességének a javítása („regional protection programme” - EU bizottság) • Rendezett továbbtelepítés ( de nem: védett belépési eljárások – „protected entry procedures” )
Lampedusa • A Parlament által elfogadott szövegek2005. április 14., csütörtökP6_TA-PROV(2005)0138B6-0251, 0254 és 0262/2005 • Az Európai Parlament , • „aggódván a bevándorlók 2004 októbere és 2005 márciusa közötti az olasz hatóságok által Lampedusa szigetéről Líbiába történő kollektív kiutasítása miatt • ... aggódván a líbiai táborokban tartott személyek borzalmas életkörülményei és a velük szembeni bánásmód, valamint a külföldieknek Líbiából a származási országukba történő legutóbbi tömeges, olyan körülmények közötti hazatoloncolása miatt, amelyek nem biztosítják számukra méltóságuk megőrzését, sem pedig a túlélést, aggódván továbbá a líbiai forrásokból származó információ miatt, [amely] a kiutasítások következményeként 106 halálesetről számolnak be, • mivel az Olaszország és Líbia közötti kétoldalú megegyezés értelmében (amelynek tartalma jelenleg még titkos) a líbiai hatóságok feladata a bevándorlók felügyelete, és a megegyezés kötelezi őket az Olaszországból kiutasított személyek visszafogadására, • ...
Lampedusa 1. felhívja az olasz hatóságokat és valamennyi tagállamot, hogy tartózkodjon a menedékjogért folyamodók és » szabálytalan bevándorlók« Líbiába történő kollektív kiutasításától, és biztosítsák a menedékjog-kérelmek egyénenkénti vizsgálatát és a visszafordítás tilalma elvének tiszteletben tartását; 2. úgy ítéli meg, hogy a bevándorlóknak az olasz hatóságok általi, Líbiába történő kollektív kiutasítása – beleértve a 2005. március 17-i kiutasítást is – a visszafordítás tilalma elv megsértésének minősül, és hogy az olasz hatóságok nem tettek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek azáltal, hogy nem biztosították, hogy az általuk kiutasított személyek életét származási országukban ne fenyegesse veszély; ... 5. emlékeztet egy közösségi bevándorlási és menekültügyi politika szükségességére, amely a legális bevándorlási csatornák megnyitásán, valamint a bevándorlók és a menedékjogért folyamodók alapvető jogai védelmére vonatkozó, az egész Európai Unió területén közös normák meghatározásán alapul, amint azt az Európai Tanács 1999-es tamperei ülése is meghatározta és a hágai program is megerősítette.”
Köszönöm a figyelmüket!Nagy Boldizsárwww.nagyboldizsar.hunagyboldi@ajk.elte.huTel: 4116532Fax: 4300235