360 likes | 502 Views
EVIDENCE-BASED MEDICINE. VIZSGÁLATOK TERVEZÉSE. EVIDENCE-BASED MEDICINE ( EBM ). A gyógyító tevékenységet meghatározó tényezők:. Mesterektől tanult szakmai fogások, szabályok. Saját tanulmányok (elméleti, szakirodalmi ismeretek). EBM. Saját tapasztalat.
E N D
EVIDENCE-BASED MEDICINE VIZSGÁLATOK TERVEZÉSE Dr. Dinya Elek Ph.D kurzus, 2005. 02. 03.
EVIDENCE-BASED MEDICINE(EBM) A gyógyító tevékenységet meghatározó tényezők: Mesterektől tanult szakmai fogások, szabályok Saját tanulmányok (elméleti, szakirodalmi ismeretek) EBM Saját tapasztalat Agyógyítás ne a beteg vagy az orvos kárán történjék, hanem tudományosan megalapozott legyen. Ennek az igénynek a rendszere az EBM, a bizonyítékokon alapuló gyógyítás.
Mi az EBM? • Megvalósításához három adottság kell (angol minta): a) attitudes: intakt kapcsolat az orvos és betege között, valamint a teamen belül. b) skills: meglegyen a készség, mellyel az összefüggések és következtetések átláthatóvá (transzparencia) tehetők. A transzparencia tényezői: 1. érvényesség: helyesnek bizonyul-e az állítás? 2. jelentőség: az állításnak van-e klinikai jelentősége? 3. alkalmazhatóság: a javaslat alkalmazható-e a betegre? c) knowledge: aki megtanul önkritikusan dönteni, és azt gyakorolja, az állandóan vizsgálni fogja saját teljesítménye minőségét és a beteg szempontjából vett hasznát.
Az EBM nem kivitelezhető, ha nem kívánatos a teljesítmény áttekinthetősége, ha a beteg autonómiája nincsen biztosítva, és ha a medicina etikai szempontjainak csak másodrendű jelentőséget tulajdonítanak. • Az EBM arra ösztönzi az orvost, hogy a diagnózist, prognózist és a kezelést illetően is személyesen döntsön. • Az EBM a gondolkodási keretet és a metodikát bocsátja rendelkezésre, hogy a döntések megalapozottak legyenek, és végrehajtásuk egy standard és reprodukálható rendszert kövessen.
EBM komponensei Attitudes (Hozzáállás) Skills (Eszközök) Knowledge(Tudás) Betegekhez Információmegtalálásához Információ értékeléséhez Belső bizonyíték Külső bizonyíték Kollégákhoz Információ adatbankból Információ a betegről Mások tudása Klinikai epidemiológia Klinikai tapasztalat Adatbank kezelése Elsajátított tudás
Az EBM fogalma • Slackett: ‘EBM-nek nevezzük a betegellátásnak azt a gyakorlatát, amikor a betegről alkotott döntéseinket lelkiismeretesen, határozottan és arra feljogosítva hozzuk meg a jelenleg rendelkezésre álló legjobb (irodalmi, statisztikai, tapasztalati) adatok alapján’. • Az EBM korrekt gyakorlata pedig az, ha saját klinikai tapasztalatunkat és szakismeretünket (egyéni komponens) integráljuk az elérhető legjobb, tudományos kutatásokon alapuló irányelvekkel (külső komponens).
EBM egyéni komponense • Ide tartozik mindazon szakismeret, szakmai bölcsesség, amelyet az orvos a gyógyító munkája (klinikai tevékenysége) során megszerzett. Ez az eredményes, hatékony diagnosztikai készségben, átgondolt megállapításokban, a beteg szenvedésével, emberi méltóságával szemben tanúsított személyes empátiában és mindig a beteg érdekeit szolgáló döntésekben nyilvánul meg.
EBM külső komponense • Azokat az elérhető legjobb külső gyógyítási irányelvek tartalmazza, amelyek klinikailag mérvadó kutatási eredményeken alapulnak. • Ezek az eredmények (evidence) gyakran az alaptudományok műhelyeiből, de legfőképpen betegközpontú klinikai vizsgálatokból származnak.
Egyéb EBM megfogalmazások • 1. A klinikai kutatások eredményeinek folyamatos és szisztematikus alkalmazását jelenti a mindennapi életben. • 2. Az evidenciák rendszeres alkalmazása garanciája a minőségi orvoslásnak. • 3. Tudományos módszerekkel igazolt eredményeken alapuló döntéshozatal.
Lehetséges hibák a döntéshozatalban • Döntés: elmélet + egyéni tapasztalat alapján. • 1. Ellentétes hatás: antiarrhythmiás szerek alkalmazása infarktus után a hirtelen halál megelőzésére. • 2. Költség: plazmaferezis + leukoferezis a polymyositis és dermatomyositis-re, mivel csökkentette az izom eredetű enzimek szérum szintjét, valamint a lymphocyta számot.
3. Az egyéni orvosi tudás sohasem teljes, a tévedés lehetősége megmarad. • 4. Szakirodalom követése: az információ robbanás a megbízhatatlan, a gyakorlatban nem alkalmazható információk szaporodását is jelenti. • Védekezés: a tudományos eredmények kritikus értékelése, szintézise nélkülözhetetlen a helyes következtetések levonásához, a helyes evidenciák nyeréséhez.
Evidencia szintjei Valamely tevékenység, terápia hatása a legmegbíz -hatóbban klinikai epidemiológiai vizsgálatokkal mérhető és értékelhető. A Randomizált Kontrollált Vizsgálatok (RCT) azok, amelyeket nem torzítanak a terápia hatásától független, egyéb tényezők. Ezért a közvetlen klinikai eredményekre koncentrált, jól megtervezett és kivitelezett vizsgálatok jelentik a legmagasabb szintű tudományos bizonyítékot az orvosi döntéshozatalban.
Randomizáció Ismertették-e randomizáció módszerét? Igen: 1 pont Vakság Dupla vak módszert alkalmaztak-e? Igen: 1 pont Megfelelő volt-e a randomizáció módszere? Igen: hozzáadni 1 pontot Nem: levonni 1 pontot Megfelelő volt-e a vakság módszere? Igen: hozzáadni 1 pontot Nem: levonni 1 pontot Visszavonás és kimaradás Szerepelt-e a visszavonás és a kimaradás leírása? Igen: 1 pont Jadad pontszám
SZINTEK • I. Az evidencia legalább egy jól megtervezett RCT vizsgálatból származik. • II/a. Nem randomizált, de kontrollált vizsgálatból nyert evidencia. • II/b. Kohorsz vagy eset-kontroll vizsgálatból nyert evidencia, amely több centrumból származik (igény). • II/c. Az evidencia több különböző időben végzett vizsgálatból származik (intervencióval vagy anélkül). Nem kontrollált vizsgálatból származó forradalmi eredmények is hozhatnak ilyen szintű evidenciát (pl. penicillinkezelés 1940-ben). • III. Leíró tanulmányok, szakértői vélemények.
1. Különböző vizsgálatok (ugyanarra a témakörre) eredményei a betegkör jellegzetességei, a vizsgálati feltételek, a diagnosztikai kritériumok, a terápiás módszerek különbségei miatt eltérhetnek. Az egyedi vizsgálatok eredményei önmagukban nem feltétlenül tekinthetők evidenciának. Az eredmények szintetizálása és a torzító hatás kiszűrése szükséges. • 2.A terápiás eredmények igazolásának kritériuma a változás mértékének szignifikáns volta. Kis populáción nem mindig lehet a kismértékű hatást igazolni, pedig orvosi szempontból a kicsi hatásnak is fontos jelentősége lehet. Pl. gyermekkori leukémia: sok apró fejlődés együttes hatása hozott átütő sikert.
TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK FORRÁSAI • Elsődleges források:Medline, Embase, Current Contents,Science Citation Index, Cochrane Database of Systematic Reviews (CDRS), Internet, Magyar Orvosi Bibliográfia stb. • Másodlagos források: Tankönyvek, konzílium stb.
Irodalom kutatás Eredmények feldolgozása: eredmények vizsgálati szintek szerinti osztályozása (evidencia szintek megállapítása) 3. Egyes tanulmányok kritikus értékelése: - vizsgálati terv - elemzés - közlés Kiemelt fontosságú: - belső validitás - külső validitás EVIDENCIÁK ÉRTÉKELÉSE
Tanulmányok validitási szempontjai • a) Belső validitás- A betegek és a kontroll személyek kiválasztása random módon történt-e?- A randomizálás titkos volt-e?- A drop-out személyek szerepelnek-e az analízisben, és abban a csoportban elemezték-e őket, ahová a randomizáció során kerültek?- Kettős vak volt-e a vizsgálat?- A kísérleti beavatkozást leszámítva egyformán kezelték-e a két csoportot?- Hasonló volt-e a két csoport a kezelés kezdetén?
b) Külső validitás:- Különbözik-e az általunk kezelni kívánt beteg a tanulmány betegeitől oly mértékben, hogy az eredmény nem alkalmazható?- Mennyire jelentős a potenciális előny a terápia alkalmazásával?- A potenciális előnyök megfelelnek-e a betegeink preferenciáinak?
TERÁPIA HATÁSOSSÁGÁT KIFEJEZŐ TÉNYEZŐK • 1. Kockázat kezelés nélkül (kontroll csop.): X (pl. 25%-os a halálozás kezelés nélkül, AR=25%) • 2. Kockázat kezeléssel (kezelt csop.): Y (pl. 20%-os a halálozás kezeléssel, AR=20%) • 3. Abszolút kockázat csökkentés (Absolut Risk Reduction): |X-Y|=ARR=5% • 4. Relatív kockázat (Relativ Risk): Y/X=RR=80% • 5. Relatív kockázat csökkentés (Relative Risk Reduction): |X-Y|/X=RRR=20% vagy RRR=1-RR • 6. 1‘eredményhez’ szükséges kezelt betegek száma (Number of Patients that Nedeed to Be Treated): 1/|X-Y|=NNT=20
7. Esélyhányados (OR) • 8. Number Needed to Harm (NNH): 1 nemkívánatos esemény bekövetkeztéhez szükséges esetszám • 9. Konfidencia intervallum: RR és OR
EVIDENCIÁK SZINTÉZISE • a) Evidencia tábla: összefoglaljuk az összegyűjtött közlemények legfontosabb adatait: tanulmány típusát, a minta jellemzőit (nem, kor stb), az értékelendő beavatkozást, az eredményt jelző változókat, a validitást befolyásoló tényezőket, kommentárt, a tanulmányok szubjektív értékelését is megadjuk. Ha a hatás kicsi, akkor a tábla nem elegendő és formális evidencia szintézisre van szükség, ilyen a metaanalízis.
b) Egyensúlyi tábla (balance sheet): a tábla az előnyök, ártalmak és költségek közötti kapcsolat megismerését segíti.
Colorectalis tumor szűrése nagy rizikójú 50-70 éves férfiaknál
Gazdasági elemzés fogalmai • Költség-eredményesség (cost-effectiveness): valamilyen egészségi eredmény elérése melyik kezelési alternatívával érhető el a legkisebb költséggel. • Költség-előny (cost-benifit): az ellátás minden eredményét költségek formájában fejezi ki. • Az ellátás során a cél az optimális hatást nyújtó, a legkevesebb mellékhatással járó és a leginkább költség-hatékony eljárások alkalmazása, amelyek megfelelnek a betegek preferenciáinak is. A célok között gyakran kompromisszumot kell kötni. • Költség-haszon (cost-utility): a költség-eredményességi vizsgálat speciális formájaként az egészségi eredményt életminőségre számított életévekben fejezi ki. A számításoknál a beteg preferenciái kerülnek előtérbe ( az életminőség értékelése önkitöltős kérdőíveken alapul).
EBM alkalmazásának lehetőségei • Valamely probléma megoldására irányuló evidenciák felkutatása szakmai felkészültséget és komoly időt igényel. • Kérdés: hogyan kerülhet sor a kutatási eredményeknek a napi gyakorlatban való alkalmazására? • Megoldás: - idő kipréselése - szakmai munkacsoportok - szakmai kollégiumok
Milyen lépésben alkalmazzuk az EBM-et? • Először el kell sajátítani azt a képességet, hogy klinikailag jelentős és megválaszolható kérdést tegyünk fel. • Meg kell találni a kérdés megválaszolásához szükséges külső bizonyítékot (evidence). Modern információs források (adatbankok) használata.
3. A megtalált bizonyíték kritikus értékelése:kapott adatok érvényessége, klinikai jelentősége, milyen mértékben használható az adott beteg esetén. Szisztematikus hibák behatárolhatják a kapott adatok érvényességét (meg kell tanulni a ezen hibák felismerését)! 4. A talált és validált külső bizonyíték, valamint az orvos belső bizonyíték-rendszerének integrációja. 5. A kapott eredményt a beteg szempontjából kell kritikusan értékelni. Az EBM megvalósításához az ‘attitude, skills and knowledge’ is szükséges! Az átláthatóság (transparence)és a bizonyítottság (evidence) azok a kritériumok, amelyeket az orvosi szakmában integrálni kell.
Klinikai vizsgálatok tervezése 1.Randomizáció (egyes beavatkozások hatásosságánakvizsgálatára) : - betegek véletlenszerűen kerülnek kezelési csoportba - fajtái: randomizációs lista alapján számot kap a beteg - stratificatio (alcsoportok kialakítása) - célja: eredmény torzulásának elkerülése 2. Vizsgálati fázisok: I. fázisú vizsgálat: egészséges (20-30 főnyi) önkénteseken végzik. Célja, annak megállapítása, hogy mekkora az a dózis, amit mellékhatás nélkül elvisel a beteg, illetve a hatóanyag farmakokinetikájának vizsgálata II. fázisú vizsgálat: során a kísérleti gyógyszert először vizsgálják betegen, annak megállapítására, hogy a szer hatásos-e a kiválasztott indikációban, mi az optimális dozírozás, stb.
III. fázisú vizsgálat:feladata, relatíve nagyobb számú (több ezer) betegen a gyógyszer terápiás hatékonyságának bizonyítása. Eredménye alapján megtörténhet a készítmény törzskönyvezése. IV. fázisú vizsgálat:célja pl. a készítmény megismertetése egy adott országban (promóció), esetleg további ellenőrzése a biztonságos alkalmazásnak, stb. A gyógyszer szintézisétől a forgalomba kerülésig eltelhet 10-15 év is. A kifejlesztési költség eléri a 800 millió dollárt. 3. Rizikófaktorok vizsgálata: prospektív kohorsz vizsgálatok
Klinikai vizsgálati tervek Összehasonlító vagy kontrollált vizsgálatok: Metódus: prospektív retrospektív Csoportok kialakítása Párhuzamos csoportok kialakítása Párillesztés (párok, kialakítása - matched pairs) Keresztezett vizsgálat (cross over study) (Bevezető periódus - run-in/kimosási periódus - wash-out) Latin négyzetes elrendezés Szekvenciális elrendezés
Vak vizsgálat: egyszeri vak (single blind) kettősvak (double blind) Nyílt vizsgálat: a beteg felvilágosítást kap Kontrollcsoport kezelése: - referens gyógyszer - placebo - nem kap kezelést
XXI.század : a gyógyítás végeSimon Kornél, OH, 143. Évf. 5. Szám, 249-251 • A finanszírozási rendszer: a gazdaságossági szempontok –mint általános rendező elv – soha sem előzhetik meg a szakmai szempontokat: a gyógyítás betegcentrikussága kötelező módon prioritást kell hogy élvezzen minden más érdekkel szemben. • A gyógyszeripar térhódítása: megatrial, ‘csoportgyógyítás’, a gyógyítás betegközpontúságát veszélyezteti. • A klinikai gyógyító tevékenység specializálódása: holisztikus, pszichoszomatikus gyógyítás helyett ‘rész-szomatikus’ gyógyítás.
Ajánlott irodalmak • Sackett Dl, Richardson WS, Rosenberg W, Hayenes RB: Evidence-based Medicine. How to practice and teach EBM 1997 (Budapest, Golden Book Kiadó, 1999) 2. Cochrane AL: Effectivness and Efficiency 1972