A tejágazat ökonómiai jellemzése

1. A tejágazat ökonómiai jellemzése

2. A faji sajátosságok… • Későn érő állatfaj. • Hosszú generációs intervallum. • Egyet ellő állatfaj. • Tömegtakarmány fogyasztó ágazat. • Ingadozó termelés – éven belüli ciklus. • Napi termelés • Speciális termék – sajátos kitermelés és nehéz kezelhetőség

3. …és a belőlük fakadó ökonómiai sajátosságok • Hosszú improduktív időszak. • Magas beruházási igény. • Hosszú megtérülési idő. • Hozamérzékenység. • Nehezen viseli el az ökológiai és ökonómiai változásokat – hosszú táv! • Tej: korlátozott szállíthatóság és eltarthatóság. • Elsődleges cél a belső fogyasztás fedezése. • A ciklusos termelés miatt minden évben tejfelesleg képződik – levezetés problémája.

4. A világ tehénállománya (1000 db)

5. A világ tejelő tehén-állományának megoszlása 2000-ben

6. A tejtermelés megoszlása régiónként (millió t)

7. A világ tejtermelésének megoszlása 2003-ban

8. A tejtermelés fajonkénti megoszlása (millió t)

9. A világ tejtermelésével kapcsolatos megállapítások • Csökkenő szarvasmarha létszám, ezen belül meghatározó mértékben csökkenő tejelőtehén létszám. • Növekvő fajlagos hozamok, változatos kép • Növekvő tejtermelés

10. Az EU és az USA tejtermelése forrás: AKII

11. Az EU-15 tejágazatának főbb jellemzői • 18 %-át adja a mezőgazdaság bruttó termelési értékének. • 20 millió tejelő tehén. • 121,5 milliárd literes tejkvóta (ennek 15%-val rendelkeznek az új tagállamok). • 6200 kg/év/tehén fajlagos hozam. • 300 kg átlagos fejenkénti éves tej- és tejtermék fogyasztás. • Egységes piaci szabályozás. • Fő termelők: Franciaország, Németország, Egyesült Királyság.

12. Az EU-25 tejtermelése • A teljes kvóta: 119,8 (2005/06)+ 18,5=138,3 mt • 20%-át Németország, 18%-át Franciaország adja. • Lengyelország egymaga adja az újonnan csatlakozott 10 tagállam tejtermelésének több mint felét.(a 4. helyet foglalja el a tagállamok sorrendjében) • Magyarország 2 milliárd liter körüli tejtermelésével a 15. helyen áll a 25 tagállam között.

13. Az EU-25 tejtermelése • A kibővített EU tejtermelése a lakosság növekedéséhez hasonlóan körülbelül 20 %-kal, a tejkvóta 15 %-kal növekszik. • Az EU-15-ben a tejtermelés 95, az EU-10-ben 72 %-át vásárolja fel a tejipar. Ok! • Az EU-10-ben az egy tehénre jutó átlagos tejhozam 4 100 kilogramm, ami az EU-15 átlagos tehenenkénti tejhozamának hozzávetőleg kétharmadát teszi ki.

14. A tej minősége • Magyarországon és a Cseh Köztársaságban a tej 95 %-a megfelel az EU higiéniai szabványainak, ezzel szemben Lengyelországban ez az arány csupán 50 %. Az EU minőségi, higiéniai követelményeinek nem megfelelő lengyel tej és tejtermék a 2006 végéig tartó átmeneti időszakban csak a belső piacon értékesíthető.

15. Az EU-15 tej- és tejtermék piaca (2003):Feldolgozói értékesítés 116 millió tonna, import 5 millió tonna forrás: AKII

16. A termelés szerkezete • Az Európai Unióban a 100 db marhánál is több állatot tartó telepek a dominánsak, a legtöbb szarvasmarha, vagyis az állatok több mint 52%-a ezeken a telepeken található. Ha az üzemek darabszámát nézzük, ezek a nagy létszámú telepek 13%-ot tesznek ki. • A farmok átlagos tehénlétszáma 29. • EU-10-ben a tejtermelés koncentrációja még ennél is alacsonyabb, az egy gazdaságra jutó tehénállomány mindössze 3 egyed.

17. A termelés szerkezete • EU-15 megközelítőleg 20 millió egyedes tejelőtehén-állományának csupán egynegyedével (4,8 millió egyed) rendelkezik az EU-10, ahol a tehéntartó gazdaságok száma (1,5 millió) mégis több mint kétszeresével haladja meg az EU-15 tagországaiban található tehenészetek (730 ezer) számát.

18. Az 1-2 darab marhás telepeken az állatállomány mindössze 3%-át tartják, mivel azonban rendkívül sok ilyen üzem található, a gazdaságok számát tekintve ezek 32%-ot tesznek ki. Az állatállomány közel 25%-át 50-99 darab marhás telepeken tartják, ezek közel 20%-ot képviselnek az üzemek közt

19. A tejárak alakulása az EU-ban

20. Belgium: 29,6 Dánia: 31,9 Egyesült Királyság: 24,4-26,2 Finnország: 36,1 Hollandia: 30,5-30,6 Írország: 28,3-28,6 Németország: 27,4-29,4 Olaszország: 39,3 Svédország: 32,0 Uniós átlag: 30,6 Magyarország: 28,3 Lengyelország: 25,0 Egyesült Államok: 24,8 Új-Zéland: 14,8 Tejátvételi árak (2002/2003) euró/100 kg

23. A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára • A módosított kvóta-rendszer 2014/15-ig fennmarad. • Aszimmetrikus árcsökkentés (a vaj intervenciós árát 4 év alatt összesen 25%-kal, a sovány tejpor árát 3 év alatt 15%kal csökkentik. • A tejtermeléssel összefüggő kifizetéseket 2008-tól kötelezően kell alkalmazni, de lehetséges a korábbi alkalmazás is. • A vaj intervenciós mennyiségét is csökkentik, 4 év alatt 70.000 tonnáról 30.000 tonnára. • A tej irányárát megszüntetik. • A kompenzáció rögzített: 11,81 euró/t 2004-ben, 23,65 euró/t 2005-ben. 2006-tól 35,5 euró/t. • Görögország kvótája megnő 120.000 tonnával.

24. A CAP új reformja (Single Farm Payment) és várható hatása az EU tejágazatára (egy lehetséges forgatókönyv) • A tejárak csökkenése, mely a termelői árat a termelés átlagos önköltsége alá csökkentené 2010-re, támogatások hiányában számottevően csökkentené a termelés volumenét. • A kisebb, kevésbé hatékony gazdaságok kénytelenek lesznek felhagyni a termeléssel, kvótájukat a nagyobb gazdaságok szerzik meg. • Ugyanazt a tejmennyiséget kevesebb gazdaság termeli meg. • A kvótát megszerző gazdaságok az állománylétszám növelésével növelik termelésüket – a 150 tehénnél többet tartó gazdaságok a kibocsátást szándékozik növelni. • A növekvő termelékenység eredményeként az EU termelési szintje nem változik, a belső fogyasztást mintegy 15%-kal továbbra is meghaladja majd. • A világpiacon nem csökken az EU feleslegek okozta feszültség.

25. Magyarország tejszektora

26. A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon (ezer db)

27. A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon forrás:KSH

28. A szarvasmarha-állomány változása Magyarországon • 1990: 1.571.000 szarvasmarha • 1990: 630.000 tehén • 2002: 770.000 szarvasmarha • 2000: 362.000 tehén • 2004: 353.000 tehén • Fajtaszerkezet váltás: 1972- tej- és húshasznú specializált állomány a hagyományos kettőshasznosítású fajta helyett. Részmegvalósulás: tejhasznú állomány kialakult, húshasznú állomány elenyésző (mindössze 22 ezer hústehén).

29. A szarvasmarha-állomány megoszlása • 70%-a az 50 tehénnél többet tartó gazdaságokban található. • 811 nagygazdaság (200 tehénnél többet tartó, vagy napi 1000 liternél többet termelő gazdaság) és 25 ezer kistermelő. • A termelés 85 %-a a a nagygazdaságokból származik.

30. A szarvasmarha állomány megoszlása

31. A tejtermelés volumenének változása Magyarországon (millió liter)

32. Az ágazat jellemzői • A mezőgazdaság bruttó termelési értékének 13%-át, az állattenyésztés bruttó termelési értékének 30%-át adja. • Az 1990. évhez képest 2002-ben a bruttó termelési volumenindex mindössze annak 66%-a. • A fajlagos tejhozam alatta marad az EU átlagnak (5722 liter) – 1988-ban még 111%-a volt az EGK átlagnak. • A megtermelt tej 90%-a extra minőségű.

33. A 2 milliárd liter körüli tejtermelés mintegy 400 millió literrel meghaladja a belső igényt. • A hazainál olcsóbb import tejtermékek megjelenésére kell számítani az EU piacán belül. A termelés visszafogásán kívül megoldást jelenthet a belső fogyasztás növekedése, mivel az egy főre jutó fogyasztás 160 kilogrammra csökkent

34. Az ágazat jellemzői – a tej ára • 1993-ig a tej hatósági áras termék volt (maximális árat határoztak meg rá – a hatékonyan működő vállalkozó ráfordításaira és a működéshez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson. • 1993-tól bevezették a garantált árat: ez jövedelmet legfeljebb az átlagosnál lényegesen hatékonyabb termelők számára tartalmazott – mértékét az adott évre kalkulált átlagos termelési költség 90%-a körül határozták meg, 1998-tól az átlagos termelési színvonalon termelők önköltségének 70%-át el nem érő minimum árként rögzítették, melyhez kvóta is társult.

35. Az ágazat jellemzői – a tej ára • Irányár: az áringadozások középpontját jelentő árcentrum. • Intervenciós ár: az irányár alapján jogszabályban megállapított olyan legalacsonyabb, illetve legmagasabb ár, amelyet, ha a piaci ár elér, vagy meghalad, az agrárpiaci rendtartás eszközei alkalmazásra kerülnek.

36. Az ágazat jellemzői –a tej ára • 2003. évi XVI. törvény (Agrárpiaci Rendtartás) • Alapár, irányár, minimumár és intervenciós felvásárlási ár. • 2004. januártól az állami szabályozás kivonult az ágazatból – eltűnt az irányár, megszűnt a termelői támogatás - megállapodás végül 2004. február 25-én a Kormánnyal.

37. A tej felvásárlási árának változása (Ft/l)

38. A tej felvásárlási átlagára nemzetközi összehasonlításban, 2004 március

39. Felvásárlási árak és takarmányárak alakulása forrás: KSH

40. A nagyobb tejfeldolgozók piaci részesedése nettó árbevétel szerint, %

41. Magyarország • 2005 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest 30 millió literrel csökkent a feldolgozott tej mennyisége Magyarországon. • Tavaly már 120 millió literrel kevesebb tejet dolgoztak fel, mint 1 évvel korábban. • Az alacsony átvételi árak miatt a termelők 2/3-a tartósan veszteséges. • Az átlagos literenkénti átvételi ár 62 Ft körül alakult, míg az előállítás 72-75 Ft-ba kerül.

42. Önköltség és bevétel (társas vállalkozások)

43. A nyerstej termelői ára 2004-ben

44. A főbb tejtermékek feldolgozói értékesítési átlagára 2004-ben

45. A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása a társas vállalkozásokban (Ft)

46. A tejtermelés költségarányos jövedelmezőségének alakulása az integrált árutermelő kisgazdaságokban (Ft)

47. A tejelő tehén-állomány megoszlása az önköltség nagysága szerint, % (2003)

48. Belföldi értékesítés termékcsoportonkénti részaránya, tejegyenértékben(2002) Forrás: AKII

49. Tejegyenérték • A feldolgozás során előállított tejtermékhez felhasznált folyadéktej mennyiségét kifejező mértékegység, általában meghatározott tejzsír (esetleg fehérje) alapon számítva.

50. A tej- és tejtermékek fogyasztása • Jelentősen visszaesett fogyasztás: 1990-ben még 200 liter/fő/év, jelenleg 165 liter/fő/év, ebből 30-35 liter import alapanyagból készült - EU 300 kg/fő/éve átlagfogyasztás • Franciaországban évente átlagosan 18kg/fő a joghurtfogyasztás, Magyarországon 5 pohár(!)/fő. • A fogyasztás növelése reális cél?