MI AZ IVÓVÍZ?

1. MI AZ IVÓVÍZ? • Az a víz, amely megfelel az aktuális ivóvízszabvány követelményeinek, ivóvíznek tekinthető. • Ivóvízellátás • Egyedi kutas • Közüzemi • A különféle előírások, szabványok a közüzemi ivóvíz-szolgáltatókra vonatkoznak • Vízfogyasztási szokások, mennyiségek

2. Vízfogyasztási szokások, mennyiségek Egyedi kutas, vízvezeték nélkül – 15-25 L/fő/d Közüzemi ivóvízszolgáltatás esetén: a kultúráltsági szint, a higiéniai igények, stb. függvényében kis településeken 60 – 120 L/fő/d. Nagyobb településeken, városokban: 80-140 L/fő/d. Budapesten: 140-210 L/fő/d Országos ellátottság: 84-86% - a vezetékes víz a lakóépületbe bevezetésre került további 4-6% - a vezetékes víz alakótelekre bevezetésre került további 4-6% - az utcában van vezetékes ivóvíz, a lakótelektől 100 – 150 méteren belül vízvételi lehetőség van

3. ELVÁRÁSOK • színtelen • szagtalan • kellemes ízű • hőmérséklete: 8 – 12 °C • ne tartalmazzon • kórokozó mikroorganizmusokat • mérgező anyagokat • lebegőanyagot, vagy egyéb zavarosságot okozó anyagot • kellemetlen szagot vagy ízt okozó anyagot • ne legyen nagy a sótartalma • ne legyen nagy a szerves anyag tartalma

4. KÖVETELMÉNYEK (Szabványok) • Szabályozás • ajánlás • szabvány • Kiterjedés szerint • globális (világméretű) • WHO Guidelines (Az Egézségügyi Világszervezet ajánlásai) • regionális • EU Direktívák (Szabvány) • országos szabványok • Az ivóvíz minőségére vonatkozó szabványok az egyes • komponensek maximálisan megengedhető koncentrációit • (MAC érték) határozzák meg. Az adott határértékek rendszeresen • felülvizsgálatra kerülnek és a legújabb kutatási eredmények • alapján sor kerül változtatásukra (általában szigorításukra)

5. WHO ajánlások 1968 1975 1984 1993 2004?? • EU Directives (a tagországokban kötelező!!!) 1980 (betartandó határértékek és az 1995-ös célállapot) 1998 (98/83 EU Directives) csak egyetlen határérték, nincs célállapot

6. Országos szabványok • Magyar Szabvány (MSz) MSz 445 – 1978 MSz 445 - 1989 201/2001. sz. Korm. Rendelet (2001. október 25.) • A ’70-es és a ’80-as években a hazai ivóvízszabvány kialakításakor a WHO irányelveit vették figyelembe. Az EU csatlakozás miatt azonban a ’90-es évek második felétől már az EU Directives váltak irányadóvá. • Az EU Directives átvétele jelentős változást okozott a hazai ivóvízszabvány teljesíthetőségében. Külön problémát okoz ennek következtében az arzén, az ammónium ion a vas- és a mangán.

7. Arzén Régi határérték: 50 µg/L (MSz 445, 1989) Új határérték: 10 µg/L(201/2001 sz. Korm. rendelet, 2001) Közel 400 település, megközelítően 1.500.000 lakos Határidők: 2006. december 31. - a 30 µg/L-nélnagyobb arzén tartalmú vizek esetében 2009. december 31. - a 10 és 30 µg/L közötti arzén tartalmú vizeknél Derogációt nem kértünk

8. Ammónium ion • Sajátos magyar szabályozás: a határérték víztípustól függött • Talajvíz - 0,2 mg/L • Karsztvíz - 0,5 mg/L • Tisztított felszíni víz - 0,5 • Mélységi víz - 2,0 mg/L • Jelenlegi határérték: 0,5 mg/L • Teljesítési határidő: 2009. december 31. • Érintett települések száma: megközelítően 800 • Lakosok száma: megközelítően 2.500.000 fő • Derogációt nem kértünk

9. Vas- és mangán Korábbi határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán – 0,1 mg/L Cseppfolyós határérték- Fe+Mn  0,3 mg/L Új határértékek: Vas – 0,2 mg/L Mangán - 0,5 mg/L

10. Mi a teendő, ha az adott víz nem felel meg a szabványokban foglalt követelményeknek? Vízkezelési technológiát kell alkalmazni, és az adott komponensek koncentrációját a szabványban megadott szint alá kell csökkenteni.

11. A nem-kívánatos komponensek eltávolítására • vonatkozó fontossági sorrend • Kórokozó mikroorganizmusok • Mérgező anyagok • Mikroszennyezők • Zavarosságot okozó anyagok (lebegőanyag, alga) • Prekurzorok (elővegyületek) • Íz- és szagrontó anyagok

12. TECHNOLÓGIAI ALAPFOLYAMATOK • Oxidáció és redukció • pH és pufferkapacitás szabályozás • Kémiai kicsapás • Adszorpció • Fázisszétválasztáa (gáz-folyadék, szilárd-folyadék) • Egyéb eljárások (membránfolyamatok) • A víz- és szennyvíztisztítási technológiák a fenti • alapfolyamatok célszerű kombinációival alakíthatók ki.

13. Tervezési alapadatok • Mennyiségi adatok • várható lakosségi fogyasztás • intézményi vízfelhasználás • ipari vízfelhasználás • mezőgazdasági vízfogyasztás • víztisztítási technológia vízigénye • hálózati veszteségek • Befolyásoló tényezők • helyi sajátosságok • állattartás • kertművelés • civilizáciüs szint • életszínvonal, életkörülmények

14. Minőségi adatok • felszínalatti vizek • stabil, lassan változó vízminőség • stabil hőmérséklet • több éves igénybevétel esetén változhat a vízminőség • felszíni vizek • gyakori, egyes komponensek tekintetében periodikus vízminőségváltozás • rendkívüli szennyezések előfordulhatnak, de viszonylag gyorsan levonulnak • folyamatosan változó vízhőmérséklet

15. A tervezési alapadatok beszerzésének lehetőségei • KÖFE, VIZIG • a Vízmű adatai • ÁNTSZ adatbázis • saját mérések

16. Mintavétel és vizsgálatok, az eredmények értékelése • Mintavétel • Felszínalatti víz • szivattyúzás időtartama • mintaelőkészítés • mintavétel gyakorisága • mintatartósítás • Felszíni víz • mintavételi hely kijelölése • mintavétel időpontjai • mintavétel gyakorisága • mintatartósítás

17. Vizsgálatok • helyszíni mérések • laboratóriumi mérések • Az eredmények értékelése • statisztikai módszer alkalmazása • értékelés az eloszlások alapján • az eredmények megbízhatósága

18. TALAJVÍZ • Az első vízadó réteg legjelentősebb szennyezőforrásai: • kommunális hulladékok rendezetlen lerakása • a veszélyes hulladékok nem megfelelő elhelyezése • szakszerűtlenül kialakított szennyvízszikkasztók • szennyvizek gondatlan elhelyezése a talajban • A talajvíz potenciális szennyezőanyag komponensei a • következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium, nitrit és nitrát ionok • vas és mangánvegyületek • egyéb oldott szervetlen anyagok • oldott szerves anyagok (pl. humin és lignin anyagok) • szerves és szervetlen mikroszennyezők • kén-hidrogén • oldott oxigén hiánya

19. MÉLYSÉGI VIZEK A víztartó felett egy vagy több vízzáró réteg helyezkedik el. amennyiben ezek a vízzáró rétegek nagy kiterjedésűek és sérüléseket nem tartalmaznak, a víztartóban elhelyezkedő vízbe felszíni (tehát emberi) eredetű szennyezőanyagok nem jutnak el.

20. A védett rétegvizek potenciális szennyezőanyag • komponensei a következők: • mikroorganizmusok (egyedszámuk nagyon kicsi) • ammónium ionok • vas és mangán vegyületek • humin, lignin és fulvin anyagok • illékony szerves anyagok (pl. vízben oldott metán gáz) • kénhidrogén • oldott oxigén hiánya • magas vízhőmérséklet • nagy sótartalom (oldott!) • nagy mennyiségű oldott szén-dioxid • oldott állapotú arzén vegyületek (geológiai, geokémiai eredetű!)

21. KARSZTVÍZ • A karsztvíz minőségét alapvetően két szennyeződési lehetőség • fenyegeti. Az egyik a felszíni vízgyűjtő területről történő • szennyezőanyag bemosódás, a másik a felszínalatti vízgyűjtő • területen elhelyezett hulladéktárolók. Ezek közé tartoznak az • adott terület csatornázottságának hiányában megvalósított • szabálytalan szennyvízelhelyezések is. • A karsztvizek potenciális szennyezőanyag komponensei a • következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium és nitrát ionok • zavarosság (lebegőanyag) • oldott állapotú szerves anyagok • szerves és szervetlen mikroszennyezők

22. PARTISZŰRÉSŰ VÍZ Egyes vízfolyások adott szakaszain kialakuló kavicsteraszokon összegyűlt, rövid idő alatt megújuló felszínalatti víz, melynek forrása elsősorban a folyó, de részben a folyó felé áramló felszín-közeli víz. Tekintettel arra, hogy a partiszűrésű víz döntő többsége a folyóból a viszonylag jó vízvezető tulajdonsá- gokkal rendelkező parti rétegen átszűrődve jut el a víznyerő helyre, egyes vélemények szerint ez felszíni víz. Magyarországon a partiszűrésű vizet a felszínalatti vizek közé soroljuk.

23. A partiszűrésű vizek potenciális szennyezőanyag • komponensei a következők: • mikroorganizmusok (kórokozók és nem-kórokozók) • ammónium, nitrit és nitrát ionok • vas és mangán vegyületek • oldott állapotú szerves anyagok • kőolaj és származékai • szerves és szervetlen mikroszennyezők • kénhidrogén • oldott oxigén hiánya

24. FOLYÓK • A folyók potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (lebegőanyag és alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • szerves anyagok (szennyvízbevezetések) • humin, lignin és fulvin anyagok • kőolaj és származékai • szerves és szervetlen mikroszennyezők • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

25. TAVAK • A tavak potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (elsősorban alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • humin, lignin és fulvin anyagok • szerves anyagok • kőolaj és származékai • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)

26. TÁROZÓK • A tározók potenciális szennyezőanyag komponensei • a következők: • zavarosság (elsősorban alga) • patogén és nem patogén mikroorganizmusok • humin, lignin és fulvin anyagok • szerves anyagok • ammónium ionok (elsősorban hideg vizekben)