230 likes | 539 Views
Kosztolányi Dezső. 1855-1936. 1885 . március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán Kosztolányi Árpád, fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, vagyis Csáth Géza író.
E N D
Kosztolányi Dezső 1855-1936
1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán • Kosztolányi Árpád, fizika- és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia származású Brenner Eulália gyermekeként • Édesanyja révén volt unokaöccse Brenner József, vagyis Csáth Géza író.
Nagyapja Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros, 1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált (személyesen ismerte Kossuth Lajost és beszélgetett Petőfi Sándorral is ).
A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzőköri konfliktusa miatt (magyartanárára tett megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként, Szegeden tette le az érettségit. • 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat • 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett • Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg
1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. • 1907-ben jelent meg első verseskötete, a Négy fal között • Ady bírálta verseit,majd a későbbiekben Kosztolányi kilenc cikket írt Adyról
Az utolsó a legnagyobb horderejű. 1929-ben A Toll körkérdést intézett az írókhoz: mit jelent számukra Ady öröksége • Kosztolányi válasza: Írástudatlanok árulása – különvélemény. • 1913-ban házasságot kötött Harmos Ilona színésznővel, aki Görög Ilona néven jelentette meg novelláit például a Nyugatban is.
Kosztolányi Dezsőné (Budapest, 1885. február 21. – Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona.
1933-ban mutatkoztak betegsége (rák) első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, s Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíróüdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.
1936. november 3-án halt meg Budapesten, a Szent János Kórházban.
Lírai művei • Négy fal között • A szegény kisgyermek panaszai • Kenyér és bor • A bús férfi panaszai • Meztelenül • Zsivajgó természet • Számadás • Költő a huszadik században
Esti Kornél éneke • Hajnali részegség • Halotti beszéd • Ének a semmiről
Regényei • Édes Anna • Nero, a véres költő • Pacsirta • Aranysárkány
Epikus műveinovellái: • Esti Kornél –novellák • A kulcs • Kínai kancsó • Appendicitis • Fürdés • A szerb • Április bolondja
Köszönöm a figyelmet!!! • 2011. 4. 1. • (áprilliselsejeee) • Gubo Eduard •