Digitális nyomkereső

1. Digitális nyomkereső (Milyen nyomokat hagynak elektronikus eszközeink a környezeten, illetve kik követik digitális lábnyomunkat?)

2. Ökológiai lábnyom Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását hektárban kifejező mutatószámmal. A ökológiai lábnyom az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat (élelem, energia ...). Az átlagos egy főre eső ökológiai lábnyom 2,2 hektár. Ám ha Valójában minden emberre csak 1,8 hektár jut.

3. Ökológiai lábnyom Az Ön teljes ökológiai lábnyoma: 4.03 hektár Táplálkozás lábnyom: 1.51 hektár Lakáskörülmények lábnyom: 1.26 hektár      Tömegközlekedés lábnyom: 0.35 hektár      Közlekedés autóval lábnyom: 0.00 hektár      Légiközlekedés lábnyom: 0.24 hektár Közlekedés lábnyom összesen: 0.59 hektár Szemetelés lábnyom: 0.40 hektár

4. Ökológiai lábnyom, szénlábnyom

5. Ökológiai lábnyom, szénlábnyom Angolszász országokban a CO2 környezeti hatását sajátos fogalommal, az úgynevezett szénlábnyommal mérik. A szénlábnyom valamely emberi tevékenység CO2-emissziója környezetre gyakorolt hatásának mértéke. A szénlábnyom valamely termék vagy szolgáltatás teljes élettartama során keletkező szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gázok, szén-dioxid egyenértékben kifejezett, együttes mennyisége.

7. Ökológiai lábnyom, szénlábnyom és a kütyük világa 1 milliárd működő számítógép 5 milliárd mobiltelefon Számos egyéb „kütyü” 2 milliárd internetező ember

8. Ökológiai lábnyom, szénlábnyom és a kütyük világa Zöld informatika: a kifejezés az információs technológiákkörnyezetileg fenntartható módon történő kezelésest elenti,melynek célja a negatív környezeti hatások csökkentése, vagy eltűntetése.

9. A kütyük hatása a világunkra

10. A siker attól függ, hogyan használjuk őket

11. Közvetlen hatások Gyártás: 80 százaléka az anyagfelhasználásnak (a tervezés, működtetés, szétszerelés, semlegesítés mindössze 20 százalék) Az átlagos PC élettartama 2-3 év, egy mobiltelefoné 18 hónap (Moore törvénye) Hollandia: 2006-ban 18 000 tonna elektronikus hulladék – 50 millió tonna a világon 2006-ban csak az Egyesült Államokban működő számítógépközpontok üzemeltetése 61 milliárd kWh-t emésztett fel. Ez az árammennyiség két hónapra elegendő lenne egész Nagy-Britannia számára Jelenleg az IKT-eszközök gyártása és működése 0,86 gigatonna emisszióval jár, ez 2020-ra két százalékról három százalékra, 1,54 gigatonnára változhat

12. Információs és kommunikációs technológiák és a fenntartható fejlődés Vagy-vagy?

13. Takarékosság és közvetlen hatások A szükségeltek felmérése – azt vegyük, amire tényleg szükségünk van, és csak akkor cseréljük le, ha már valóban használhatatlan A megfelelő használat – úgy használjuk, hogy az a leghatékonyabb Az e-hulladékkal is törődni kell

14. A közvetett (másodlagos) hatások • Számos területen okozhat energia-megtakarítást: • Távmunka, kevesebb utazás (pl. videókonferenciák), elektronikus kereskedelem, virtuális termékek (zene, könyv), intelligens otthon, építőipar, energiaipar, szállítás/közlekedés hatékonyabbá tétele • szubsztitúcióshatás (pl. a fizikai forgalom helyettesítése távközléssel), • optimalizációs hatás (pl. a távközlés hozzájárulása a forgalmi rendszerek optimalizálásához), • - indukciós hatás (pl. a távközlés igénybevétele következtében, például a termelés megosztott formáinak lehetővé tétele révén létrejövő forgalom)

15. A visszacsapó hatás A várakozásainknak ellentmond a valóság – például a papírfogyasztás és a közlekedési forgalom növekedése –, ez a „visszacsapó hatás” eredménye (rebound effect) Az elmondottakból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ökohatékonyság eléréséhez technikai fejlődés szükséges, de nem elégséges feltétel a fenntarthatóság mint cél megközelítéséhez. A fogyasztási szokások és a visszacsapó hatás ellensúlyoz, új „szabadságfokok” jönnek létre: hiába lehetne valamit kevesebb energiával, „környezetbarát” módon megtenni, mégsem tesszük A fogyasztó befolyásolják valamilyen szinten az összes kibocsátás 60 százalékát, ebből 35 százalékra közvetlen hatásuk van.

17. Merre tovább – az internet formáló erő is… PowerUp: Mentsd meg a bolygót! Facebook: kalkuláld a fogyasztásod és hasonlítsd össze másokkal Környezettudatosság – az internet társadalomformáló erővé vált. A fenntarthatóság csak életstílusunk megváltoztatása révén érhető el. Ez a változás azonban csak akkor be, ha nem ugyanazoknak a dolgoknak új módon, más közvetítőeszközök használatával történő megismétlődését fogja jelenteni számunkra.

18. Kritikus infrastruktúra A technológia nem csupán a nagyobb hatékonysághoz, hanem a szolgáltatás stabil és tartós elérhetőségéhez is alkalmazkodik, és ezáltal attól függővé válik. Az internet és más IKT infrastruktúrák (például a mobiltelefon-hálózatok) ennélfogva a társadalom kritikus infrastruktúráivá válnak Pl. intelligens áramhálózatok („smart grid”)

19. Nyomunk a virtuális világban Ego-szörf? A mobiltelefon, a fórumokra küldött bejegyzések, a feltöltött videók, de a Facebook állapotjelzések is rólunk árulkodnak. Mit töltünk fel magunkról? Mások mit töltenek fel rólunk? A programok mit őriznek meg rólunk? (böngészők, keresők) Ezeket ki figyeli? Barátaink, ismerőseink, de leendő munkaadóitok is Az internet lényegéből fakadóan ami egyszer felkerült, az bárki, bármikor elérheti – erőfeszítés nélkül másolható, sokszorosítható, tárolható