1 / 55

A KÁLVINISTA RÓMA

A KÁLVINISTA RÓMA. Debrecen. 1901. A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

hayfa-david
Download Presentation

A KÁLVINISTA RÓMA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. AKÁLVINISTA RÓMA Debrecen

  2. 1901 A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt. 1693-ban – sok-sok szolgálat, adomány elismeréseképpen – Magyarország szabad királyi városai közé emelte Debrecent I. Lipót

  3. A Pest–Debrecen vasút a merész ötletek körét gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc, a nagy magyar államférfi is így vélekedett. „Én azt hiszem – mondta 1839-ben –, hogy a Debrecen–Pest közötti vonalra nézve alig van valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen.”

  4. A második vasúti vállalkozás Debrecen felé vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és Szolnok között. 1849 januárjában, amikor a kormánynak menekülniük kellett, csak kelet felé, Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már vasúton jutottak el. 1857-ben megépült a vonal. 1961-ben új épületet építettek Kelemen László tervei alapján. Központi csarnoka két falát Domanovszky Endre freskói díszítik.

  5. A város főutcája 1916-ban, mai néven Piac utca. A történelmi belváros, itt volt a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a főutcát.

  6. A tér vízszintje - ami eredetileg egy természetes vízfolyás volt - 100-150 évvel ezelőtt kb. 1,5-2 méterrel lejjebb volt. Kocsik és gyalogosok közlekedtek e természetes vízfolyás felett vagy mellett. Az idő tájt, derékig ért itt a sár. Ez az egyetlen híd a városban, ami alatt nem keresztbe ment a vízfolyás, hanem hosszában.

  7. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika stílusában.

  8. A Piac u. 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épülete egykori Hajdú vármegye háza található. Ezen a telken sokáig Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt.

  9. Homlokzatán a Zsolnai-gyár pirogránit díszítőelemei a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható. Dísztermének ablakai a hét vezért ábrázolják üvegmozaikból.

  10. 1916 A Piac u.24 sz. alatt, 1912-re készült el a város legrégibb pénzintézete, a Debreceni Első Takarékpénztár palotája – az uralkodó divatnak megfelelően szecessziós stílusban.

  11. 1916 Mellette a Piac utca 26–28. sz. alatti ház, szintén a szecesszió jegyeit viseli magán melyet Pavlovits Károly tervei alapján építettek 1913–ban. Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából alakult ki. Itt várta 9 évig hiába a Hét toronyból Török Bálintot felesége. A 17. században a főbíró rezidenciája lett.

  12. A Piac utca és Széchenyi utca sarkán a Révésztéren áll Debrecen legrégibb temploma a kistemplom. 1909-ben egy szélvihar letépte tornyáról a hagyma alakú sisakot, a bástya szerű kiképzést nyert tornyáról azóta Csonka-templomnak is nevezik.

  13. 1951 A Városháza nyugodt klasszicista épülettömbjének kulcsát 1843-ban vehette át a város. A Povolny készítette a homlokzati terveket, melyeken jól látszik a copfstílusú egri líceum hatása. A főbejárat öt, félköríves, előreugró portikuszát enyheszögű timpanonnal zárták le

  14. 1963 1849-ben a városháza emeleti balszárnya volt Kossuth Lajos otthona, majd hivatala volt, egyetemben a Honvédelmi Bizottmányéval. A jobb szárnyban a szent koronát őrizték.

  15. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere. A diákok az épület árkádos részét szekunda barlangnak nevezték. Aki átment alatta az, biztos egyest kapott aznap.

  16. A Simonffy utca mindkét oldalán századfordulón épült eklektikus lakóházak állnak. A második világháborúban elpusztult saroktornyaikat 2004-ben állították helyre.

  17. A Piac utca 18. szám alatt működik a MÁV Rt. Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei szerint épült az 1820–1830-as években klasszicizáló modern stílusban. Az egyemeletes épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota nevet.

  18. 1919 A Kossuth tér egykor Piac tér volt, ezért hívták a főutcát is Piac utcának. Az 1914-ben a Margó Ede és Pongrácz Szigfrid által tervezett szoborcsoport leleplezésének idején még itt volt a város piaca, azt csak a 20-as években helyezték át.

  19. 1910-es évek Az 1536 óta a Debrecenben élő Bika család telkét és kőházát 1690-ben megvásárolta a város, és fogadónak alakították ki az épületet, majd emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból vert, rézzel bevont, öklelő bikát ábrázoló cégér a homlokzatra. Így lett Bika János egykori fogadójából Aranybika Szálló.

  20. 1936 1936 A mai épület Hajós Alfréd, első magyar olimpiai bajnok tervei alapján épült 1915-ben, szecessziós stílusban. Homlokzatára olasz kőfaragók készítették a szecessziós plasztikákat.

  21. 1965 1963 A szálloda legnevezetesebb vendége a 30-as években Móricz Zsigmond volt. „ Úgy lett magától a város, mint a mezők füve, s úgy fejlődik gazda nélkül, mint, az erdők koszorúi… Mennyi ég, mennyi levegő, mennyi tágasság: az egész város egy nagy piac és ahány ház, annyiféle, mind a maga feje után építve.” Írta a városról a „Légy jó mindhalálig” szerzője.

  22. A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig sétáló övezetté alakult. Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélő szökőkútja látható, PázmándyAntal alkotása.

  23. 1913 1960 A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota zárja, mely nevében őrzi, hogy helyén korábban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székháza állott. Debrecenben a század elején megépült emeletes házakat palotának nevezték.

  24. 1910 Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel…” Itt már a 12. században is templom állt, mely leégett. Évszázadokon keresztül pusztultak el az újjá épített templomok, míg a jelenlegi Péchy Mihály keze nyomát magán viselő falai között 1819 ősze óta tartanak istentiszteletet.

  25. 1931 A katedrális orgonáját, amely Deutschmann Jakab bécsi mühelyében készűlt, 1838-ban helyezték el. A hárommanuálos, pedálos, 43 regiszteres, 3096 síppal ellátott orgona fújtató-berendezését ma már motor hajtja, miként a nyugati toronyban elhelyezett Rákóczi harangot is, melynek mélyzengésű hangja tiszta időkben a Hortobágyig elhallik.

  26. 1941 „Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár. Itt zengett vétót bősz Ausztriának Kossuth angyal-szava, s megállt a nap” Oláh Gábor Az alig 30 esztendőt megélt templom 1849. április 14-én bevonult hazánk történelmébe. Itt olvasta fel Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot.

  27. 2003 A város szíve madártávlatból: előtérben a Nagytemplom, mögötte a Református Kollégium kettő közt az intim hangulatú Emlékkert. Balszélen a neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott Kölcsey Művelődési Központ.

  28. A Nagytemplom mellett áll a történelmi nevezetességű líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem fű, se nem fa, országszerte nő. A „fává” nőtt lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel, kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem lesz vallás. „Abból akkor lesz vallás, amikor a lícium fává nő.” „Hát akkor fa lesz belőle” válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a líciumágat. A líciumfa kora mintegy 200 év,

  29. 1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium. Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon át összefonódott a reformáció, falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelőmunka. Diákjai a köznép fiaiból - a parasztok, kézművesek, polgárok, kisnemesek soraiból kerültek ki.

  30. E falak között tanult többek között : Csokonai, Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz. A "szegények iskolája" olyan növendékeket is magának tudhat, mint Horthy kormányzó vagy gróf Tisza István miniszterelnök. A klasszicista stílusú kollégium mely, 1804-1816-ban Péchy Mihály tervei szerint épült a Kálvinról elnevezett téren emelkedik .

  31. A Kollégium imatermében, az Oratóriumban - tartotta a magyar ország-gyűlés képviselőháza üléseit 1849. január 9-étől 1849. május 31-éig. Amikor másodszor is az ország fővárosa lett Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt - alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés, de arra a székre amelyik egykor Kossuth helye volt nem ült senki. A székre egy hatalmas virágcsokrot helyeztek égő vörös rózsákból és fehér krizantémokból . Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható.

  32. 1929 Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai –szobrát a Kollégium mellet, a Kálvin téren avatták fel 1871. októberében. Eredeti helyéről kissé arrább helyezték de itt maradt a téren. A Költő baljában lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús redőzött köpenyben áll, egy szőlőfürtökkel teli tőke előtt.

  33. 1918 A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7 számú ház Debrecen egyik legszebb nyerstégla épülete. Nagy Károly tervei szerint 1912-1913-ban Református gimnáziumnak épült. Ma Tanítóképző Főiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét viseli.

  34. 1932 A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras talajára telepített Füvészkert helyén épült, neobarokk stílusban mely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján készült és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

  35. 1941 Tudomány Régészet Művészet Néprajz A Déri Múzeum épülete előtt lévő négy, életnagyságúnál nagyobb, heverő alak, Medgyessy munkái. Balról jobbra haladva elsőként a Régészet, Tudomány, Művészet, a negyedik szobor, - modelljéül önmagát választotta Medgyessy,- a Néprajz. A tér jobb oldalán, Debreczeny Tivadar „Merengő” bájos nőalakja látható.

  36. A város legintimebb hangulatú, süllyesztett tere, a diákok és szerelmesek kedvenc találka helye volt. Homlokzatán arany betűkkel hirdetik: ARS LONGA VITA BREVIS EST (az élet véges, a művészet örök).

  37. 1935 Az 1538-ben alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét.

  38. 1966 2005 1932-ben avatták fel a Korb Flóris tervezte neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes eklektikus épületet. Főfrontja 108 méter, alapterülete 6200 négyzetméter. 29 méter magas, 700 négyzetméter nagyságú üvegtetős díszudvarát árkádos folyosórendszerek kerekítik.

  39. 1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1952-től Kossuth Lajos Tudományegyetem néven működött tovább.

  40. 1923 1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról, valamint egy oktatási célnak megfelelő közkórház felállításáról. Az egyetemi épületek Korb Flóris tervei alapján a Nagyerdő 116 hektárnyi területén épűltek.

  41. 1820-as évek elején folytatott kísérleti fúrások az erdő bejáratánál bővizű kútra bukkanva elhatározták, egy fürdő létesítését. 1826-ban felépítették a Povolny Ferenc által kiigazított udvari kamara tervei alapján a fürdőházat. Simonyi Óbester a huszárjaival kiegyenesíti a városból a fürdőházhoz vezetőhomok utat és saját költségén 2-2 sor jegenye, juhar és nyárfával ültette be annak szélét. Ez az út máig is az ő nevét viseli /Simonyi út/.

  42. Mára már mediterrán élményfürdővel is bővült a komplexum 1938 1920 1942 A fürdőt olyan helyre telepítették, amelynél jobbat másfél évszázad után sem találhatnánk. Miután az eredményes kutatófúrások hévízre bukkannak, 1932-ben elkezdődik a fürdőtelep kiépítése. A két forrásból származó, ásványi sókban bővelkedő gyógyvíz 67 celsius-fokos.

  43. 1976 A szabadtéri strand egykori bejárata,a Pallagi úton, mellette, lejjebb a fedett uszodába épületének előcsarnokába lehet bejutni. Háttérben, a volt Kohász üdülő.

  44. 1937 A bejárattal szemben a Csónakázótó található. Az 1932. évi uszodabővítés építkezésével megkezdett nagyerdei parkképzésnél további jelentős lépést tett a város a Csónakázó-korcsolyázó tó, és környékének rendezésére.

  45. 1941 A terepszint alacsonyabb a fürdő medencéinek szintjénél, minek folytán a medencék fölös vizéből a lefolyó csatorna bekötésével kínálkozott a tó vízellátásának kézenfekvő megoldása.

  46. 1940 Maga a klasszicista stílusú Vigadó épület az egykori Fürdőház, mely a Nagyerdő szívében található, és a város egyik legszebb épülete. A kialakítás során a belső udvarban fürdőszobákat építettek. Az épület központi részében hatalmas táncterem volt, melyet márványkemencék fűtöttek a hideg napokon.

  47. Az első fürdőház régi külsejét mindmáig megőrizte. Alacsony, természetes teraszon álló, zömök, négyszögű pillérekkel és timpanonnal tagolt épület. Az 1800-as évek végétől az 1970-es évekig üzemelt a Vigadó terasza is, melyet 2003-ban nyitottak meg újból.

  48. A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet a Köztemető zár le. Hazánkban párját ritkító összhangban tervezett krematórium, ravatalozó és temetőkert Borsos József munkáját dicséri. Az ünnepélyes mély lilásbarna bronzcsillogású épület a magyaros szecesszió stílusában, a városban készült klinkertéglából épült.

  49. 1915 A romantikus stílusú színházépületet 1865 októberében nyitották meg a Bánk Bánnal, melyben Gertrudisz szerepét Laborfalvy Róza játszotta. Ő mondta el férje, Jókai Mór prológját is, mely így végződött„A puritán hitnek ősi városában  Hiú látványnak nem: - csak szellemünknek Épülhetett e ház: - „ezért az oltár.” 

  50. 2004 Egy történet szerint, úgy lett a városnak kő színháza, hogy miután a városi közgyűlés ellenezte annak megépítését, az akkori főbíró közölte,”Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!” Erre a főurak megszavazták.

More Related