10. előadás

1. 10. előadás

2. A személyiség

3. Fogalma: Adott biológiai alapon természeti és társadalmi környezethatásokra kialakult testi-szervezeti és pszichés történések egyedi rendezettségű egysége és összessége. (Gegesi Kiss Pál)

4. Más megfogalmazásban: A személyiség azon pszichofizikai szisztémák dinamikus organizációja az individuumban, melyek meghatározzák a tevékenységét és a környezethez való viszonyulását. (Allport)

5. Meghatározói: • belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok) • külső tényezők: környezeti, társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport)

6. Fejlődéselméletek • preformizmus: az öröklés az elsődleges meghatározó • szociológiai elmélet: a környezet az elsődleges meghatározó • konvergencia elmélet: az öröklött és a szerzett tulajdonságok egyaránt fontosak, de az öröklés az elsődleges

7. A személyiség és környezetének kapcsolata: személyiség interiorizáció exteriorizáció környezet

8. Felfogásunk szerint: • a személyiség kibontakozása a belső feltételek talaján, célirányos fejlesztő munka eredménye, • a lehetőségek és korlátok határán belül mindenki fejleszthető, • egyénhez igazodó pedagógiai munkával mindenkit lehetőségeihez mérten fejleszteni kell.

9. A személyiség • tevékenységben fejeződik ki • tevékenységben fejlődik • tevékenységben fejleszthető • tevékenységében ismerhető meg

10. Strukturális személyiségmodell A személyiség szerkezete: • folyamatok • állapotok • tulajdonságok

11. Folyamatok • a tevékenység legközvetlenebb, legdirektebb, szabályozói, • a személyiség itt, és most történései, • változékonyak, mozgékonyak, dinamikusak.

12. Megkülönböztetünk: • megismerési, (kognitív) • érzelmi, (affektív) • akarati (konatív) folyamatokat.

13. Állapotok • a pszichikus folyamatok közegét, hátterét képezik, • a folyamatok ezekben zajlanak, • ezektől függ a zajló folyamatok minősége, lefolyása.

14. Az állapotok lehetnek: kognitív (pl.: figyelem) affektív (pl.: hangulat) konatív (pl.: tettrekészség)

15. Tulajdonságok • a pszichikus állapotok közegében zajló pszichikus folyamatok nem múlnak el nyomtalanul, hanem folyamatosan beépülnek a személyiségtulajdonságokba.

16. Személyiségtulajdonságok: • képességek • irányultság • jellem

17. Képességek: cselekvéseink eredményes végrehajtásának a belső feltételei.

18. Szerveződési színtereik szerint megkülönböztetünk: a). Megismerésben szerveződő képességek • az észlelés folyamatában: megfigyelő képesség, • az emlékezés folyamatában: gyors bevésés, tartós megőrzés, pontos felidézés képessége, • a képzelet folyamatában: képzelőerő, • a gondolkodás folyamatában: megértő, problémamegoldó, műveleti, kreatív képességek.

19. b).Cselekvésben szerveződő képességek: • gyorsaság, • ügyesség, • állóképesség.

20. c). Társas kapcsolatokban szerveződő képességek • kapcsolat teremtő, • kapcsolat fenntartó, • kapcsolat megszakító, • kommunikációs képességek, • empátia.

21. Irányultság: törekvéseink, tendenciáink összessége, melyek cselekvéseinket, mint motívumok szabályozzák.

22. Főbb összetevői • érdeklődés: megismerésre vonatkozó pozitív irányulás, • értékorientáció: értékmegvalósító törekvés, • életcél: önmegvalósító törekvés.

23. Jellem: • a személyiség erkölcsi és társadalmi szempontból jelentős magatartást szabályozó tulajdonsága.

24. Fontosabb összetevői: • akarati tulajdonságok (céltudatosság, határozottság, akaraterő, kitartás, következetesség, önállóság) • viszonytulajdonságok (önmagához, másokhoz, a munkához való viszony)

25. Személyiségelméletek a). dinamikus elméletek, melyek azt vizsgálják, hogyan, milyen mozgatóktól működik a személyiség b). statikus elméletek, melyek leírják milyen a személyiség (tipológiák).

26. Freud pszichoanalitikus személyiségmodellje • azt vizsgálja, hogy milyen késztető- erők mozgatják a személyiséget,

27. Id (ösztön én) • a testi és pszichés működések energia bázisa, a késztetések mozgatója, • a libidó: örömelvre épülő, önfenntartást szolgáló életösztön, • a tanatosz: az agresszív, ön- és tárgyromboló hajlamok kifejeződése

28. Ego (én) • a személyiség magva, az önállóság megtestesítője, • feladata a kitörő ösztöntendenciák megzabolázása, • a külső és belső szabályozók kompromisszumának a megteremtése.

29. Szuperego (felettes én) • a normákat és erkölcsi értékeket foglalja magába, • feladata: a jó és a rossz megkülönböztetése, • mint könyörtelen lelkiismeret működik.

30. Az id és a szuperego örök ellentétben vannak • kifejeződése: a szorongás, mely jelzés az én számára, hogy veszélyes késztetéseket kell magától tudatos cselekvések árán elhárítania, • a lelki élet zavarainak gyakori forrása a kellemetlen, kínos élmények elfojtása, melyek a tudattalanban potenciális erőként működnek tovább.

31. A személyiség szerkezete Freud szerint:

32. Tipológiák Hippokratész vérmérsékleti tipológiája Az ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg. • az érzelmek kialakulásának gyorsasága, • az érzelmek tartóssága, • az érzelmek kinyilvánításának módja szerint megkülönböztet:

33. Szangvinikus típus • érzelmei gyorsan keletkeznek • nagy intenzitásig fokozódnak • nem tartósak

34. Kolerikus típus • érzelmei gyorsan keletkeznek • nagy intenzitásig fokozódnak • tartósak

35. Melankólikus típus • érzelmei lassan keletkeznek • nem nagy intenzitásúak • tartósak

36. Flegmatikus típus • érzelmei lassan keletkeznek • nem nagy intenzitásúak • nem tartósak

37. Jung típustana • A személyiség egy pszichés erőközpont, mely az energiákat a külvilágra, vagy befelé az énre irányítja. • Eredménye a befelé, vagy kifelé forduló magatartás.

38. Típusai • extrovertált: szociábilis, ingerkereső, kockázatvállaló, impulzív, közlékeny, • introvertált: visszafogott, töprengő, ingerkerülő, konvencionális.

39. Eysenck kétdimenziós tana

40. Kretschmer testalkat típusai • piknikus alkat – ciklotim típus: érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági ember

41. aszténiás alkat – skizotim típus: zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember

42. atletikus alkat – viszkózus típus: fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

43. Pavlov idegrendszeri típusai • élénk: a serkentés és a gátlás erős, gyors, kiegyensúlyozott • féktelen: a serkentés gyors, a gátlás gyenge és lassú, kiegyensúlyozatlan • nyugodt: a serkentés és a gátlás erős, de lassú, kiegyensúlyozott • gyenge: a serkentés és a gátlás gyenge, lassú, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny

44. Köszönöm a figyelmüket!