Jézus, az Emberfia

1. Jézus, az Emberfia

2. Az Emberfia a zsidóságbanFilológiai jelentés • Görög: hüiosz tou anthropou • arám: bar nasa • héber: ben adam • A ‘bar’ gyakran szerepel figurális értelemben: a hazugság fia = hazug ember • bar nasa = az emberi nemhez tartozó: ‘ember’ • Milyen értelemben nevezi magát Jézus ‘ember’-nek? • Litzmann szerint az Emberfia a zsidóság körében nem volt fenségcím, a Dán 7,13 nem messianisztikus értelmű  Az Emberfiát csak az őskereszténység tette méltóságnévvé

3. Az Emberfia a zsidóságbanAz Emberfia mint mennyei lény • Dán 7,13-14: Láttam az éjjeli látomásban, hogy íme, az ég felhőin valaki közeledik. Olyan volt, mint az Emberfia. Amikor az Ősöreghez ért, színe elé vezették. Hatalmat, méltóságot és királyságot adott neki… • A továbbiakból úgy látszik: kollektív értelmű (a magasságos ég szentjei = Izrael vagy a szent maradék) • 4Ezd: tengerből kilépő, felhőkön járó apokaliptikus megváltó • Etióp Hénok: aki mindenek előtt teremtetett, az idők végéig el van rejtve, akkor eljön kormányozni a mindenséget • Qumrán: használja a 2. Ádám kifejezést (ez szinoním) A politikain kívül létezett természetfölötti messiásvárás is.

4. Az Emberfia a zsidóságbanAz Emberfia mint mennyei lény • Mennyei lény, messianisztikus… - Miért nincs neve? Miért csak ‘ember’? • Az ősembertan és a teremtéstan találkozása • keleti vallások (főleg a gnózis): a platonizmus alapján az első ember ideális alak, prototípus. Az idők végén ő jön el az emberiség megváltására • Teremtéstörténet: az ember Isten képmása, amely a bűnnel eltorzult; az ideális Ember hű képmásként megváltja a bukott emberiséget.

5. Az Emberfia a zsidóságbanAz Emberfia problémája a zsidóságban • Éppen az első ember (a prototípus) a bűn szerzője, ezért nem lehet megváltó. A megoldás egyik iránya: • Csak az eszkatologikus aspektust (az eljövetelt) hangsúlyozzák, az Emberfia eredetét homályban hagyják (a tengerből, az égből jön el, titokzatos alak: Dán, 4Ezd, Hén) Tehát nem hangsúlyozzák a mennyei ember és az első ember azonosságát.

6. Az Emberfia a zsidóságbanAz Emberfia problémája a zsidóságban 2. A megoldás másik iránya: • Nem hangsúlyozzák (vagy tagadják) az eredeti bűnt: • Rabbinikus Ádám-spekuláció: bizonyítják az első ember tökéletességét • Hénokh változatai: nem szól róla (pedig a bűn eredete érdekli), az angyalok bukásával helyettesíti (Gen 6 alapján), csak Éva vétkezett • Gnosztikus keresztények: a bűnbeesést az ördög csempészte be az Írásba; Ádámban inkarnálódott először a próféta ( azonosítás Jézussal); az ember prototípusa Ádám, ő jön el Jézusban (nincs páli 2. Ádám!)

7. Az Emberfia a zsidóságbanAz Emberfia problémája a zsidóságban 3. • Filón: közvetítő megoldást javasol • A Genezisben két első ember szerepel: 1,27; 2,7 • 1,27: a mennyből való – tökéletes, nem mulandó, Lélektől telített, ösztönöktől mentes = keleti ősember • 2,7: a földből való (úgy kellett életet lehelni bele), ő vétkezett, ő a bűn szerzője Pál is ismeri elméletét (ld. később) A filóni prototípus öröktől létezik, az időben nem történik kinyilatkoztatás, nem jön el, nincs eszkatologikus megjelenése

8. Az Emberfia a zsidóságbanÖsszefoglalás A zsidóságban az EF két formában létezik: • Eszkatologikus mennyei lény (eredete homályos, feltehetően preegzisztens) • Ideális mennyei ember: azonos az első emberrel (inkább a kezdetek iránt érdeklődik, filozófiai és gnosztikus jellegű) Közös vonásaik: • mennyei ember, aki hű az istenképiséghez • valamilyen módon preegzisztens • egyik ág sem gondol a megtestesülésre (legfeljebb doketista módon: leereszkedik, egy prófétában inkarnálódik): a megváltó nem lép át a mitológiából a történelembe

9. Jézus és az Emberfia fogalom • Litzmannal szemben láttuk, hogy fenségcím • Néhány helyen lehet köznapi értelmű: • a szombat van az emberért (Mk 2,27) • Ezért mondom nektek: minden bűnre és káromlásra elnyerik az emberek a bocsánatot, de a Lélek káromlása nem nyer bocsánatot. Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon. Mt 12,31-32 – kérdés, hogy az Emberfia itt Jézusra vonatkozik-e! • Nagyon sok helyen előfordul. Mivel az őskereszténységben az EF-teológia nem közkeletű, az evangéliumok annak emlékét őrzik, hogy Jézus így nevezte magát.

10. Jézus és az EmberfiaAz Emberfia eszkatologikus említései • A fenség kifejezése • Mert ahogy a cikázó villám az ég egyik szélétől a másikig villan, úgy jön el azon a napon az Emberfia is. Lk 17,24 • Az Emberfiának eljövetelekor úgy lesz, ahogy Noé napjaiban történt. Mt 24,37 • Aki ez előtt a házasságtörő, bűnös nemzedék előtt szégyell engem és tanításomat, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor majd eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal.” Mk 8,38 • Jézus így válaszolt: „Én vagyok. És látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a hatalom jobbján, és eljön az ég felhőin.” Mk 14,62 Az Emberfia eszkatologikus feladata az ítélet: Jézus bírói szerepe az egész Úsz-ben hangsúlyos (Mt 25,31-46; 1Kor 4,5; 2Kor 5,10; ApCsel 10,42; 2Tim 4,8; Jn 12,48; Jn 5,27)

11. Jézus és az EmberfiaAz Emberfia eszkatologikus említései 2. Bírói szerepének átalakítása: • E bírói feladat szoros összefüggésben van az Ebed Jahve bűnbocsátó, engesztelű művével • Az ítélet alapja az ember magatartása embertársaival, akiben az EF jelen van • Személyében a végidő már elkezdődött (nem az ég felhőin jött el, hanem megtestesült) • jelenbeli (megtestesülés) és jövőbeli (parúzia) feladatát egységben látja.

12. Jézus és az EmberfiaAz Emberfia összekapcsolódása az EJ-val • Mk 10,45: Hisz az Emberfia nem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” • Mk 8,31: Ezután arról beszélt nekik, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. = Az Emberfia az Ebed Jahve küldetését tölti be. • Az EF az átfogóbb fogalom, ebbe veszi fel az EJ-t. • a legmagasabb fenség és a legmélyebb megaláztatás egysége valósul meg. • ezzel az EF felvette a lealacsonyítás értelmét is (a fenség kifejezése mellett) • Az összekapcsolás alapja a helyettes elégtétel: az EF az emberiséget, az EJ Izraelt képviseli (sok az egyben) • Az Ember az embereket képviseli, osztozik a gyarlóságukban (ben adam) • Jézus tudatában is jelen volt a preegzisztencia gondolata, mint a zsidóság EF elképzeléseiben? • „Az Emberfia eljött…” – erre utal, de nem az Ádám-spekulációk értelmében, legfeljebb az engedetlenség – engedelmesség párhuzamában

13. Emberfia krisztológia az őskereszténységben • A probléma: a szinoptikusok gyakran használják az EF kifejezést, de krisztológiai fogalmat nem építenek belőle. Melyik csoport tekintette a krisztológiai kérdés megoldásának? • Lohmeyer (1936): galileai és jeruzsálemi őskereszténység megkülönböztetése • galileai: EF és Küriosz krisztológia • jeruzsálemi: Messiás krisztológia Ez a felosztás mesterséges, csak a feltámadási megjelenésekre igaz. • De: létezik a hellenisták csoportja (zsidó hitükben keleti-szinkretista vonásokkal). Az EF krisztológiát is ők képviselhették.

14. Pál és az Emberfia • Az EF nem fordul elő nála, annál inkább a szinonímája, a második Ádám gondolata. • 1Tesz 4,17: A felhőkön velük együtt elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk. – a kép a Dán 7-re megy vissza • A hangsúly azonban a második Ádámon van. Az EF és Ádám azonosítását az EF megtestesülésével oldja meg.

15. 1Kor 15,45-49 • Ahogy az Írás mondja: „Ádám, az első ember élő lénnyé lett”, az utolsó Ádám pedig éltető lélekké. • De nem a szellemi az első, hanem az érzéki, aztán következik a szellemi. • Az első ember földből való, földi; a második ember a mennyből való. • Amilyen a földből való, olyanok a földiek is, s amilyen a mennyből való, olyanok a mennyeiek is. • Ezért ahogy a földi ember képét hordoztuk, a mennyeinek a képét is fogjuk hordozni.

16. 1Kor 15,45-49 értelmezés • Filón elképzelésén alapul (első és utolsó Ádám = mennyei ember = Jézus), de az időrendet felcseréli! • Nem a lelki ember az első, hanem a természeti •  a mennyei ember  a teremtés emberével • Nincs két első ember (Gen 1,27 = Gen 2,7), csak egy van: a mennyei ember nem tartozik a teremtéselbeszéléshez, ő csak az idők teljességében jön el (megtestesülve) • Az EF először csak Jézusban jelent meg a világban, a teremtésben mint közbenjáró volt jelen, tehát afölött állt. (1Kor 8,6; Kol 1,15)

17. 1Kor 15,45-49 értelmezés 2. • Az EF (= a 2. Ádám) azért jött, hogy jóvátegye Ádám bűnét: teljesítse azt a feladatot, amit Ádám nem teljesített. • Ádám és EF nem a személyükben, hanem a feladatukban azonosak • Ádám a bűnével eljátszotta az emberiség istenképiségét • az inkarnált mennyei ember azzal tette jóvá, hogy teljesítette az ember istenképi hivatását

18. Róm 5,12-19 • Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan vétkeztek... • Bűn volt a világon azelőtt is, hogy a törvény adatott, de a bűn, ha nincs törvény, nem számít bűnnek. • Mindamellett a halál Ádámtól Mózesig úrrá lett azokon is, akik nem vétkeztek a törvényt megszegve, mint Ádám, aki az Eljövendőnek előképe. • A kegyelemmel azonban nem úgy áll a dolog, mint a bukással. Mert ha egynek bukása miatt sokan meghaltak, Isten kegyelme, s az egy embernek, Jézus Krisztusnak irgalmából nyert ajándék még inkább kiárad sokakra. • A kegyelemmel tehát másképpen van, mint az egy ember bűnével. Az ítélet ugyanis egynek bűnéért rótt ki büntetést, a kegyelem pedig sok vétekből megigazulásra vezet. • Mert ha egynek bűnbeesése következtében egy miatt uralomra jutott a halál, mennyivel inkább uralkodnak az egy Jézus Krisztus által az életben azok, akik a kegyelem és megigazulás bőséges ajándékát kapják. • Amint tehát egynek vétke minden emberre kárhozatot hozott, ugyanúgy egynek üdvösséget szerző tette minden emberre kiárasztotta az életet adó megigazulást. • Ahogy egy embernek engedetlensége miatt sokan bűnössé váltak, egynek engedelmességéért sokan meg is igazultak.

19. Róm 5,12-19 értelmezés • Szorosan összekapcsolja az EF-t és az EJ-t. • A mennyei ember azzal hoz megváltást, hogy olyanná teszi az embereket, mint ő maga: Isten képmásává. • Ehhez nem elég a leereszkedés… • gnózis: az embert az anyagtól kell megváltani • …hanem az ember általi kiengesztelés kell • Egyetlen tett bűnössé tett, egy (de nagyobb) kegyelmi tett megvált • Ez a megváltó magába fölveszi a bűntől megszabadítottak közösségét ( az Egyház = Krisztus teste gondolata) • A jelen emberisége két pólushoz tartozik • Ádámhoz: osztoznak vele a bűnben • Krisztushoz: osztoznak vele a megváltásban • ld. másutt: régi ember – új ember (Kol 3,9-10; Ef 4,24; új emberbe öltözés: Gal 3,27; Róm 13,14)

20. Fil 2,5-11 • Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. • Ő Isten alakjában (morfé) volt, és az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, • hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. • Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. • Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, • hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, • s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.

21. Fil 2,5-11: a kiindulópont • Morfé = eikón (Pesitta damutha fordítása alapján) – ez a kapcsolat a Gen 1,26-tal • Itt tehát nem Jézus isteni természetéről van szó, hanem arról, hogy az istenképiséget kezdettől magán hordja • Krisztus Isten egyetlen, preegzisztens, igazi képe = a mennyei ember  a mi megújulásunk Krisztus képére történik, ld. másutt: • Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. Kol 3,9-10 • Akiket ugyanis eleve ismert, azokat eleve arra rendelte, hogy Fiának képmását öltsék magukra, így lesz ő elsőszülött a sok testvér között. Róm 8,29

22. Fil 2,5-11: a küldetés értelmezése • …nem ragaszkodott istenképiségéhez… • Ádám bűne, hogy olyan akart lenni, mint Isten: amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat. (Gen 3,5) – ezzel veszítette el istenképiségét (ebben állt engedetlensége) • Krisztus önmagát kiüresítette: • „az” Ember „egy” emberré lett • megalázta magát a halálig (magára vette az EJ szerepét) • Ebben állt Krisztus engedelmessége • az emberekhez lett hasonlóvá:: magára vette a bukott ember életét • egészen a halálig: engedelmességében addig elment • mégpedig a kereszthalálig: a leggyalázatosabb halált vette magára

23. Fil 2,5-11: krisztológiai értékelés • Az EF és az EJ teljes ötvözete • mivel ez vsz. őskeresztény himnusz, e kapcsolat már Pál előtt is megvolt. • 9-11: a Küriosz gondolata • hüperüpszószen: ‘többet tett, mint felmagasztalta’ • halálát követően nemcsak a preegzisztens létformájába tér vissza, hanem Küriosszá, a mindenség urává lett • Küriosz = Adonáj: Isten saját nevét (= hatalmát) adta neki • Ez nem adopcianizmus, mivel a ‘morfé’-t kezdettől birtokolta, ehhez járul itt az egyenlőség és a hatalmi funkciók. • Itt üdvtörténetről van szó, nem a természetek kérdéséről.

24. Emberfia az Újszöv. többi irataiban • Szinoptikusok: a logion hagyományok miatt 69x említik az EF-t, mindig Jézus ajkán • ApCsel: István kivégzésekor (7,56) • ő a hellenisták közé tartozott: szerepük nagyobb volt, mint gondolnánk, ők vetették meg a misszió alapjait • János rokonszenvezik a hellenistákkal, evangéliumában az EF krisztológia jelentős

25. Az Emberfia Jánosnál • Senki sem ment föl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van). 3,13 = a hagyományos EF képzet • úgy fogják fölemelni az Emberfiát is… (3,14) A megdicsőülés egyszerre jelenti • fölemeltetését a keresztre • fölmagasztalását Isten jobbjára • ugyanebben az értelemben: • Elérkezett az óra, amikor megdicsőül az Emberfia. 12,23 • Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. 13,31 • „Bizony, bizony mondom nektek: Látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, s az Isten angyalai föl- s leszállnak az Emberfia fölött.” • a Gen 28,12-re utal. Jézus a híd ég és föld között; általa megnyílt az ég

26. Az Emberfia Jánosnál 2. • Az Emberfia bírói szerepe: • Amint ugyanis az Atyának élete van önmagában, a Fiúnak is megadta, hogy élete legyen önmagában, s hatalmat adott neki, hogy ítéletet tartson, mert hiszen ő az Emberfia. (5,26-27) • Az Emberfia az egyház Ura, aki az eukarisztia által éltet: • ne romlandó eledelért fáradozzatok, hanem olyanért, amely megmarad az örök életre. Ezt az Emberfia adja nektek, aki mellett maga az Atya tett tanúságot (6,27) • Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. (6,53) • Nem véletlen a vakonszülötthöz szóló kérdés, tudja az olvasó, kit értsen rajta: • Jézus meghallotta, hogy kidobták, s amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: „Hiszel az Emberfiában?” (9,35)

27. Az Emberfia Jánosnál – összegzés • Az EF a Logosznál is fontosabb (a két fogalom rokon: kezdettől Istennél volt mint Isten igazi képe) • Ezért az Ige hússá lett, nem emberré, nem kellett emberré lennie, hiszen kezdettől Ő volt az Ember: • az Ige testté lett, és közöttünk élt. Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét, akit kegyelem és igazság tölt be. (1,14) • = benne mint képmásban az Atya dicsőségét látjuk meg • Ugyanez: 1Ján 1,2: Igen, az élet megjelent, láttuk, tanúságot teszünk róla, és hirdetjük nektek az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk.

28. Az Emberfia a Jelenésekben • Kétszer fordul elő, mindkétszer utalás Dán-re: • Amint odafordultam, hét arany gyertyatartót láttam, a gyertyatartók közt pedig az Emberfiához hasonlót. Bokáig érő ruhát viselt, aranyöv övezte mellét. (1,12b-13) • Ezután fehér felhőt láttam, a felhőn ült valaki, aki az Emberfiához hasonlított. A fején aranykorona volt, a kezében éles sarló. (14,14) • Utalás a második Ádámra (a Gen kígyó történetének analógiája miatt: • Ekkor a sárkány odaállt a szülő asszony elé, hogy mihelyt megszül, elnyelje gyermekét… (12,4 és környező versek)

29. Az Emberfia a Zsidókhoz írt levélben • Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján… (1,3) • Az eljövendő világot, amelyről beszélünk, nem az angyalok uralma alá rendelte. Bizonyság erre az egyik helyen a következő: Mi az ember, hogy megemlékezzél róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá? ( Ps 8)Az angyalok alá csak kevéssel aláztad, dicsőséggel, tisztességgel koszorúztad. Lába alá vetettél mindeneket, s úrrá tetted kezed művei fölött. Ha mindent uralma alá vetett, semmit sem hagyott, ami nem volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll. (2,5-8)