A Közösség költségvetése

1. A Közösség költségvetése

2. Az EU költségvetésének sajátosságai • Más nemzetközi szervezetek: • Személyzeti és működési költségek • EK: közös/közösségi politikák • A gazdagabb tagállamoknak kedvez: • Belső piac, verseny, adózás • A szegényebb tagállamoknak kedvez: • Mezőgazdasági, regionális, szociális • Végleges transzferek! • De az előnyök megoszlanak! Hogyan?

3. Követelmények a közös költségvetéssel szemben • A közös politikák támogatása • Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyenlítése • A gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése • Megfelelő egyensúly a hozzájárulások és a kapott támogatások között minden tagállam esetében

4. A költségvetés(ek) fejlődése • 1951, ESZAK:adminisztratív és működési költségvetés • 1957, EGK: egyetlen költségvetés • 1957, EURATOM: adminisztratív +kutatási és beruházási költségvetés • 1965, fúziós szerződés: az ESZAK és az EURATOM adminisztratív költségvetését egyesítik az EGK-éval • 1970, költségvetési szerződés: az EURATOM kutatási és beruházási költségvetését szintén beolvasztják • 2002-ig: az EK általános költségvetése + az ESZAK működési költségvetése • Azóta: általános költségvetés

5. Érdemes tudni… • Több éves pénzügyi kerettervek • Éves költségvetések • Kötelező és nem kötelező kiadások • „Költségvetési hatóság” – Tanács + Parlament • „Trialógus” – a Bizottság szerepe • Intézményközi megállapodás • A költségvetés összeállításának elvei • Kötelező egyensúly, éves jelleg, egységesség, átfogó jelleg…

6. Az 1988. évi költségvetési reform Az I. Delors-csomag: • Felső korlát a költségvetésre: az összevont GNP 1,20%-a (a VAT helyett) • Az első többéves pénzügyi keretterv • A VAT-alap korrekciója (a fogyasztás súlya eltérő az egyes tagállamokban) • Megjelenik a „negyedik forrás” (GNP-elem) • A brit költségvetési probléma megoldása • A mezőgazdasági költségvetés növekedésének korlátozása (a GNP növekedésének 74%-a) • Felső korlát a nem kötelező kiadások növekedésére

7. Az 1992. évi költségvetési reform A II. Delors-csomag (Edinburgh) • Az 1993–1999-es időszakra • A plafon a GNP 1,2%-áról 1,27%-ára nő fokozatosan • A növekmény felhasználása: kohéziós politika • Kohéziós Alap: 1993–1999: 15,1 Mrd € • 1994–1999: VAT-ráta 1,4%  1% • Az I. és a II. Delors-csomag a szegényebb tagállamoknak kedvezett

8. Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései • 1997. július 16. (elfogadva: 1999. március) • A mezőgazdasági és a strukturális politika részleges reformja • A mezőgazdasági csak minimális volt • A keleti bővítés költségeinek számbavétele! • Tervezett megoldás: a régi tagállamok esetében a kiadások befagyasztása • A bővítést a gazdasági növekedés hozadékából fedezték volna • 6 új taggal számoltak, végül 10 lett

9. Az Agenda 2000 költségvetési rendelkezései • Maradtak a korábbi források, de arányuk változott • Csökkent a VAT-forrás kulcsa • Növekedett a GNI-forrás aránya • Emelkedett a hagyományos saját források „beszedési költsége” (25%) • A kiadási plafon megmaradt: GNP 1,27%-a (GNI 1,24%-a) • Két új kategória: tagjelöltek + új tagállamok támogatása (nincs átjárás a régiekkel) • A régieknél alacsonyabb mezőgazdasági és kohéziós támogatások az újaknak (6  10!)

10. A költségvetés bevételei • Kezdetben: a tagállamok befizetései, bizonyos kritériumok alapján (pl. GNP) • „Saját források”: • Vámok • Mezőgazdasági lefölözések/vámok • + Cukorilletékek • 1970: VAT-alapú befizetések (1%  1,4%  1%,  0,75%  0,50%  0,33%!), • A VAT-alap: a GNP legfeljebb 50%-a • GNI-elem („negyedik forrás”)  egységesen 0,73% • Néhány kisebb további tétel • Maximum: a tagállamok GNI-jének 1,24%-a (293 €/fő)

11. A költségvetés bevételeinek szerkezete113 milliárd €

12. Ki kezeli a közös költségvetést?

15. A 2007–2013-as keretköltségvetés vitájának sajátos körülményei • Az EU gazdaságának lassú növekedése • Az EU-n belüli fejlettségi különbségek növekedése • Az EU globális versenyképességének romlása • A protekcionizmus erősödése (‘délocalisation’) • Globális Kiegyenlítési Alap • Az agrárpolitikáról 2002 októberében született megállapodás • Új szomszédsági politika igénye • Az EU végső (földrajzi) határainak tisztázatlansága (TR) • Új bel- és igazságügyi kihívások

16. A költségvetés összege és aránya

17. A 2007–2013-as pénzügyi keretterv (milliárd €)

18. A költségvetési keretterv fejezetei(2007–2013 összesen)

19. A költségvetési keretterv fejezetei (2007–2013 összesen)

20. A költségvetési keretterv fejezetei(2007–2013 összesen)

21. A költségvetési keretterv fejezetei(2007–2013 összesen)

22. Kiadási fejezetek a költségvetésben

23. Intézmények kiadásaimillió €, 2008 • Parlament: 1 453 • Tanács: 595 • Bizottság: 2 842 • Bíróság: 294 • Számvevőszék: 132 • 5316

24. A költségvetési eljárás

25. A tagállamok befizetései (2007)

26. A tagállamok befizetései és részesedése, mió €, 2005

27. Magyarország hosszú távú költségvetési érdekei • Aktív részvétel a költségvetés alakításában • Megfelelő partnereket is kell találni hozzá! • A közös költségvetést a közös politikák igénye határozza meg • Alulról fölfelé építkezés • A saját források új rendszerének – konszenzuson alapuló – megteremtése • Régi és új politikák viszonya vitatott • A felzárkóztatás nekünk fontos • A lisszaboni politikák viszont perspektivikusak

28. A jövő – egy „EU-adó” bevezetése?(Tervezetek – gondolatkísérletek) • Valódi áfaforrás EU-szinten • EU-szintű társasági nyereségadó • EU-szintű energiaadó • EU-szintű jövedéki adó • A seigniorage-bevételek megadóztatása • EU-szintű kommunikációs adó • közúti és légi közlekedés, távközlés • EU-szintű személyi jövedelemadó • A pénzügyi tranzakciók megadóztatása • A légi közlekedés megadóztatása (klímaadó)